lakastamogatasok2016

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

1.3.1 CSOK új lakás vásárlásához vagy építéshez

1. Lakáscélok
2. Ki igényelheti a kedvezményt?
3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
4. Ki minősül gyermeknek?
5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?
6. Mennyi a kedvezmény összege?
7. Hogyan folyósítják a kedvezményt?
8. A CSOK igényléséhez szükséges legfontosabb dokumentumok
9. Számlabenyújtási kötelezettség
10. Hová kell benyújtani a CSOK megállapítására vonatkozó kérelmet?
11. Határidők
12. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
13. Három vagy több gyermekes családok kamattámogatása
14. Adó-visszatérítési támogatás
15. Egyéb tudnivalók

1. Lakáscélok
- Lakásépítés
- Új lakás vásárlása
A teljes összegű támogatás új lakás bekerülési költségére, építésére vagy vételárának kifizetésére fordítható. A telek árának kiegyenlítésére tehát a támogatás nem használható fel.

Mi számít új lakásnak?

Minden 2008. július 1-je után építési engedélyt kapott új lakás, vagy az azóta használatbavételi engedélyt kapott olyan lakóingatlan, amelyet vállalkozó épített kifejezetten értékesítési céllal.
A rendelet egyértelműen kiterjeszti azonban a CSOK igénybevételének lehetőségét azokra a lakásokra is, amelyek tulajdonjogát az elkészültüket megelőzően ruházzák át, amennyiben az adott lakás építési engedélyét 2008. július 1-je után adták ki, vagy 2016. január 1-je után építik őket, ezért építésükhöz építési engedély nem, csak egyszerű bejelentés szükséges.

A 2016. 09.15-i rendeletmódosítás szerint az új lakást már a használatbavételi engedély/hatósági bizonyítvány megléte előtt is meg lehet vásárolni, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában a lakás rendelekzik építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással.

Az új lakás fogalmát a jogszabály úgy határozza meg, hogy az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, lakhatási feltételeknek megfelelő, ingatlannyilvántartásba vett lakóingatlan, amely rendelkezik legalább egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, önálló, főzést lehetővé tévő lakótérrel, fürdőszobával és WC-vel. Feltétel még a közművesített villamosenergia-ellátás, szennyvízelvezetés vagy egyedi szennyvíztároló, és ivóvíz, vagy annak megfelelő minőségű kút.

Új lakás vásárlásához akkor vehető fel a csok, ha a lakás műszaki állapota szerint a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. Ezt a hitelintézet helyszíni szemle után ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján állapítja meg.

Új lakás létesítése tetőtér-beépítéssel vagy hozzáépítéssel
Tetőtér-beépítésnél és emelet-ráépítésnél csak akkor lehet az új lakásra vonatkozó csokot felvenni, ha az építéssel kettő, az új lakás definíciójának megfelelő, önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre.

A csokkal érintett lakás jogszabályban meghatározott minimális hasznos alapterülete:

Támogatás céljaA támogatásra jogosult gyermek(ek) és a vállalt gyerek(ek) együttes számaA lakás hasznos alapterülete
Új lakás vásárlása vagy építése1minimum 40 nm
2minimum 50 nm
3 vagy többminimum 60 nm
Új egylakásos lakóépület (családi ház) vásárlása vagy építése1minimum 70 nm
2minimum 80 nm
3 vagy többminimum 90 nm

Minimális hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerint a következő helyiségek alapterületének összegéből adódik ki: előszoba/közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha/étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra/tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiségek, kivéve a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség.

A hasznos alapterület kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt gyermeket figyelembe kell venni, azokat is akik után már korábban felvettek lakáscélú támogatást vagy megelőlegező kölcsönt.

Új építésű ingatlant csak
- ezzel foglalkozó vállalkozótól vagy pénzintézettől lehet vásárolni (az eladó cég az áfatörvény alá tartozó értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát vagy egyszerűsített számlát állít ki az CSOK-igénylő nevére),
- vagy magánszemélyként építeni, illetve építtetni.

Lakás vásárlása esetén az eladó nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa, ha cég adja el, az igénylő nem lehet a céggel tulajdonosi viszonyban.

2. Ki igényelheti a kedvezményt?
a) a magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással,
d) a hontalan jogállással, vagy
e) menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Házastársak és élettársak csak együttesen igényelheti a támogatást.

További feltételek:
• büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni,
• az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie,
• nem lehetnek közfoglalkoztatottak,
• igénylőknek – házastársak esetén legalább az egyiküknek – társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük, mely minimum három gyermek és új ingatlan esetén két év, minden más esetben 180 nap visszamenőleg,
• felsőoktatási tanulmányokat nappali tagozaton folytatók is kérheti az új lakásra vonatkozó csokot,
• kizáró ok, ha valaki az igénylést megelőző öt évben már vett igénybe lakáscélú állami támogatást, vagy támogatott hitelt, és annak szabályait megsértette, ami miatt vissza kellett fizetnie a támogatást.

Építőközösség tagjai is igényelhetik a támogatást az építőközösség nevére kiállított számla alapján, az építőközösségi szerződés alapján megállapítható bekerülési költségnek az építőközösségi szerződés szerint tulajdonába kerülő lakásra számított és a közös tulajdonba kerülő épületrészekből őt megillető tulajdoni hányad arányában.

3. Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző
a) közös, előző kapcsolatból született saját, de közösen nevelt és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
b) gyámsága alatt álló (amennyiben a gyermek szülei meghaltak), legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy
c) a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb három születendő gyermek vállalásához.

A 10 millió Ft összegű támogatás igénylése esetén, a vállalt gyermekek számától függetlenül, a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő 10 év, más esetben egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év a határidő.

Ha meglévő gyermekek után igényelik a támogatást, nincs életkori korlát, illetve egyedülállók és élettársi kapcsolatban élők is kérhető. Ha viszont születendő gyermekre szeretnék kérvényezni, akkor házastársi kapcsolat szükséges, és a felek egyike sem töltheti be az igénylés időpontjában 40. életévét.

A legalább háromgyermekes családok esetén nem kell házasságban élniük a szülőknek ahhoz, hogy igénybe vehessék a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást. Ha azonban még nincs három gyermekük, csupán vállalják, hogy lesz, akkor házastársaknak kell lenniük.

A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket, az örökbe fogadott gyermek is saját gyermeknek minősül.

Az örökbeadási folyamat (miután megállapították, hogy örökbe fogadhat a pár) 2 évvel meghosszabbítja a teljesítési határidőt, folyamatban lévő terhesség esetén pedig a születésig meghosszabbodik a vállalás teljesítésére kapott határidő.

Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni a kedvezmény összegének megállapításánál (beleszámítanak a gyermekszámba), akik után korábban már igénybe vett csokot (ill. a korábbi lakásépítési támogatást vagy "szocpol"-t) a család, azzal, hogy a korábban kapott támogatás összegét a kedvezményből le kell vonni.
Nem igényelheti-e a 10 millió forintos CSOK-ot harmadik gyermeke után az, aki ezt a gyermekét korábban előre vállalta, csak akkor, ha a gyermekvállalás már teljesült.
A korábbi, bentlakásra tett vállalás teljesítésének számít az új CSOK-nál tett vállalás teljesítése.

4. Ki minősül gyermeknek?
a) a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 12. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 25. életévét vagy 25. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.
A megváltozott munkaképességű gyermekre később is igénybe vehető, ha ez az állapot már legalább egy éve tart vagy egy év alatt várhatóan nem szűnik meg.
A CSOK csak az igénylővel közös háztartásban élő, illetve vele együttköltöző gyermek után egy alkalommal vehető igénybe. Azt a gyereket, akire már vettek igénybe szocpolt vagy CSOK-ot, nem lehet figyelembe venni a támogatási táblázatban szereplő összegek számítása során.
Kikötés, hogy a gyermek az igénylőkkel együtt költözzön velük az új ingatlanba, és ott lakjon legalább nagykorúságáig.

5. Mitől függ a kedvezmény mértéke?
A meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától.
Minden esetben az összes meglévő vagy vállalt gyermek után járó támogatási összeg és a már felvett támogatás különbözete vehető igénybe
A korábbi felső négyzetméterkorlátokat és az energiahatékonysági feltételeket eltörölték.

6. Mennyi a kedvezmény összege?

Meglévő vagy vállalt gyermekek számaÉpítésre vagy új lakás vásárlására

1

600 000 Ft
22 600 000 Ft
3 vagy több10 000 000 Ft
vagy ezen összegek és a korábban felvett támogatás különbözete

Élettársak esetében: ha nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK-ot, akkor mindkét fél esetében külön kell kiszámolni, saját gyermekei után melyik fél mekkora összegre lenne jogosult, és e kettő közül a magasabb összeget vehetik fel. Ha közös gyermekük is van, akkor őt e számítás során csak egyik szülőnél vehetik figyelembe.

7. Hogyan folyósítják a családok otthonteremtési kedvezményét?
– Új lakás építése esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás. A folyósítást az alapesetben a költségek 70%-ának számlákkal történő igazolásával lehet elindítani. Minden folyósítást helyszíni szemle előz meg.
– Új lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás.

Új lakás vásárlása esetén, amennyiben az eladó és a vevő előlegben vagy foglalóban állapodtak meg, a telekárat tartalmazó vételár, lakáscsere estén a vételár-különbözet max. 10%-a készpénzben is teljesíthető.

Amennyiben valaki az önerőn és a CSOK-on felül banki kölcsönt vesz fel azért, hogy lakást vásároljon, akkor a hitelt a CSOK előtt kell megkapnia. Tehát a banki kölcsönnek már az ügyfélnél kell lennie, a pozitív hitelbírálat nem elegendő.

A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét - önerő - a lakás építésére/vásárlására már felhasználta.

8. A CSOK igényléséhez szükséges legfontosabb dokumentumok

Igazolni kell, hogy az igénylő nem tartozik az államnak
A támogatást igénylők egyikének sem lehet az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
Az igénylő élettársak vagy házastársak közül mindkét fél szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál (NAV) nincs nyilvántartott köztartozása.
A köztartozás-mentességről szóló nemleges együttes adóigazolást a NAV állítja ki. Az igazolás kiállítása iránti kérelem (IGAZOL elnevezésű összesített nyomtatvány) bármely adóigazgatóság ügyfélszolgálatán benyújtható személyesen, elküldhető postai úton vagy ügyfélkapun keresztül elektronikusan. Az igazolás kiadásának határideje 6 nap. Az elkészült igazolást elektronikus úton vagy postán kérhetik az adózók, illetőleg az adóhatóságtól kapott értesítést követően az személyesen is átvehető az adózó által megjelölt ügyfélszolgálati helyen.
Az elektronikus NAV jövedelemigazolás abban az esetben fogadható el, ha az ügyfél a NAV-tól kapott e-mailt (amely az igazolást tartalmazza) továbbítja a banki ügyintéző részére.
Fontos! Az elektronikus úton kiadott adóhatósági igazolás kizárólag elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes!

OEP-igazolás
Az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítási nyilvántartásában biztosítottként szerepel.
A benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie (közfoglalkoztatás nem érthető bele).
A három vagy több gyermek utáni csok igényléshez legalább 2 éve tb-biztosítottnak kell lenni, akár belföldön, akár külföldön, és ezen belül az igényléskor gyakorlatilag 180 napos (legfeljebb 30 napra megszakított) munkaviszonyt is igazolni kell.

Külföldi biztosítási időszak is elfogadható. Külföldön szerzett biztosítási jogviszony esetén fontos, hogy a kérelmezőnek haza kell költöznie abba az ingatlanba, amelyre a kedvezményt igénybe vette, és legalább 10 évig benne kell laknia.

Az igazolást a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei állítják ki, a kérelem benyújtását követő 3 munkanapon belül. Az igénylőlap az OEP weboldalán érhető el, melyet – számítógéppel vagy kézzel – kitöltve a fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró főosztályához kell benyújtani. A kérelmi nyomtatvány, illetve a szükséges információk itt érhetők el:
Az OEP jelenlegi gyakorlata szerint nem állítanak ki igazolást:
- nyugdíjas,
- közmunkát ellátó,
- szociális segélyen élő,
- GYES/GYED-en lévő személy részére.

Erkölcsi bizonyítvány
Az igénylőnek és házastársának erkölcsi bizonyítvány bemutatásával igazolnia kell, hogy a Rendeletben meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetőjogi felelősségét a bíróság a bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, de a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

9. Számlabenyújtási kötelezettség
Új lakás vásárlása esetén be kell mutatni az igénylő nevére kiállított, az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról szóló, számlákat.

Építés esetén

  • a kérelem benyújtásakor már megfizetett bekerülési költségre is igényelhető 2016.12.31-ig, 2017.01.01-től már csak a kérelem benyújtássakor az épület készültségi fokának megfelelő, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető;
  • a teljes bekerülési költség vagy ha még nincs kész a lakás, akkor a készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségek legalább 70 százalékát számlákkal kell igazolni. Kizárólag az építési engedélyt vagy az egyszerű bejelentést legfeljebb 6 hónappal megelőző számla fogadható el.

Ha új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, a számlabenyújtási kötelezettség a felelős műszaki vezető által igazolt érétkéig csökkenthető, de e csökkentés mértéke nem haladhatja meg a bekerülési költség 70%-ának megfelelő számlabenyújtási kötelezettség 20%-át, azaz a bekerülési költség 56%-ról kell számlát felmutatni.

Lényeges, hogy csak olyan vállalkozás állíthatja ki a számlát, amelynek ezt a jogát az adóhatóság is elismeri.

Milyen bekerülési költségekre igényelhető a támogatás?

Beleszámít azonban a bekerülési költségbe minden, amit kifejezetten az építkezés során hoz létre a kivitelező, és a lakáshoz kapcsolódik vagy annak lakhatóságát biztosítja:
• a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító a) helyiségeinek, b) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, c) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, d) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint e) a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
• a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
• távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

Nem bekerülési költség:
• telekár,
• beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyak, pl. napkollektor, napelem, geotermikus fűtés és melegvíz, saját udvari szélerőmű vagy kútfúrás bekerülési költsége.

Az építkezőknek jár az áfa-visszatérítési támogatás is.

10. Hova kell benyújtani a kedvezmény megállapítására vonatkozó kérelmet?
A CSOK iránti kérelmet és mellékleteit – jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező – hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani.
A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy új lakás építése esetén, hogy a benyújtott, bekerülési költséget tartalmazó építési költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Akkor is a bankhoz kell fordulni, ha a család csak támogatást kér, és hitelt nem, de ebben az esetben elbírálási díjat szoktak felszámolni, amelynek értéke legfeljebb 30 ezer forint lehet.
Az igénylőtől a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot kérhetnek. Ha hitel felvételére is sor kerül, ennek díjai magasabbak is lehetnek, ezt nem szabályozza a rendelet.
Az igénylések elbírálásának átfutási ideje legfeljebb 30 nap lehet.

11. Határidők
A családok otthonteremtési kedvezményét az új lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül, építés esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása előtt lehet igényelni.

A 2016.01.01-jén vagy azt követően, de 2016.02.11-ét megelőzően benyújtott, még el nem bírált támogatási kérelmeket a most hatályos rendelet szabályai szerint kell elbírálni, ha az az igénylőre kedvezőbb

12. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
- Amikor – sértve a támogatási szerződést -, eladja vagy lebontja valaki a lakást,
- a család az építési szándékától eláll,
- az építési munkákat a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül, de legfeljebb az építés megkezdésétől számított 5 éven belül nem fejezi be, és azt hatóságilag nem igazolja,
- ha a támogatásnál figyelembe vett gyermek elköltözik a lakásból,
- ha harmadik személy tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot kap, illetve
- ha nem lakáscélra használják az ingatlant a támogatottak. Ilyen esetekben a polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelve vissza kell fizetni a támogatást,
- ha az előírt határidőn belül nem sikerül teljesíteni a gyermekszámra tett vállalást.
- Bizonyos esetekben, ha a tulajdonviszonyokat nem a szerződésben kikötött módon intézik, válás vagy a párkapcsolat felbomlása is hasonló következményekkel jár.

Mennyi kell visszafizetni?

A meg nem született gyermekszámra eső támogatási összeget a határidő lejártát követő 60 napon belül vissza kell fizetni
- alapesetben a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (az egyenlő a jegybanki alapkamattal) növelten,
- a 10 milliós támogatás esetében a Ptk. szerinti késedelmi kamat 5-szörösével növelten.
Amennyiben nem a meddőség miatt nem születnek gyerekek és örökbefogadás sem történik, a Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat ötszörösével kell visszafizetni a 10 milliós támogatások esetében. A késedelmi kamat alapja a jegybanki alapkamattal egyezik meg, ennek az ötszörösével kell számolni a CSOK-nál. Késedelmi kamat esetében a kamatos kamatszámítás helyett egyszerű, lineáris kamatszámítást kell alkalmazni.

Méltányosság, halasztás
A gyermekvállalást teljesítettnek tekinthetik:
• a házastársak egyike meghal,
• a házastársak az egyikük megváltozott munkaképessége miatt nem vállalják a gyereket,
• a gyerek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik,
• az első gyerek – külön rendeletekben meghatározott – fogyatékossággal születik.

Ezek az esetek az új rendelet "különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek a kamatfizetési kötelezettség teljesítésének elhalasztása tekintetében különösen". Ide tartozik az egyszeri lombikprogram (már nem kell ötször próbálkozni) vagy a férj spermiogramm alapján bebizonyosodó meddősége is, amelyeknél eddig úgy volt, hogy sikertelenség esetén a tőkeösszeget kell "csak" visszafizetni, késedelmi kamat nélkül.

Ugyancsak ide tartozik az a helyzet, ha a visszafizetési kötelezettség a támogatott személy megélhetését ellehetetlenítené.

Ezekben a "különös méltánylást érdemlő helyzetekben" a kormányhivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítését, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Erre csak akkor kerülhet sor, ha "a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi."

Válás esetén, ha a támogatásból (is) vásárolt ingatlan az egyik szülőnél marad, akkor nem kell visszafizetni a támogatást. Ha viszont az ingatlan egyik szülő tulajdonában sem marad (mert például a válás miatt el kell adni, hogy a vagyont elosszák), akkor a támogatást vissza kell fizetni, méghozzá olyan arányban, ahogyan az elvált szülők a vagyonból részesültek.

13. Többletingatlan-tulajdon

Új lakásra felvett támogatásnál nem kell eladni a meglévő lakástulajdont.

Továbbra is él az a lehetőség, hogy a támogatást egy másik lakásra átvigyük, vagyis ha egy kincstári letéti számlára befizetjük a felvett támogatás összegét, akkor építési szándék esetén 3 évre, vásárlási szándék esetében pedig 1 évre felfüggeszti a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségünket, ami a lakásból való kiköltözés, illetve annak eladása miatt elvileg terhelne minket.
Az így vásárolt vagy épített újabb lakás hasznos alapterülete meg kell, hogy haladja a csokkal épített vagy vásárolt új lakás hasznos alapterületét.

Az 5 éven belül eladott ingatlan árát nem kell beforgatni az új lakás vásárlása vagy építése során.

14. Három vagy több gyermekes családok kamattámogatása
A kedvezményes. 3 százalékos kamatozású állami támogatott hitelt az igényelheti, aki a 10 milliós CSOK-ra is jogosult és kérvényezte, valamint hitelképesnek is minősül egy olyan kereskedelmi banknál, amelyik a programban részt vesz. A kölcsönre ezek a szabályok vonatkoznak:
• Lakásvásárlásnál legalább 60, ház vásárlásakor (vagy építésénél) legalább 90 négyzetméteresnek kell lennie az ingatlannak.
• Az állami kamattámogatás az ügyleti kamatot annyira csökkenti, hogy az 3 százalék legyen.
• A kamattámogatás hitel futamidejének első 25 évére szól, de a hitelt ennél rövidebb és hosszabb tartammal is fel lehet venni.
• A kölcsön legfeljebb 10 millió forint lehet, de ennél kisebb összeget is felvehetünk.
• A hitel kamatperiódusa 5 év.
• A hitelt egyedülálló szülők és élettársi közösségben élők is felvehetik. Fiatal házaspárok előre vállalt gyermek után is igényelhetik.
• A hitelt az is felveheti, aki korábban vett már igénybe kamattámogatott hitelt.
• Eltörölték azt a korlátot, hogy ezt a hitelt legfeljebb 30 millió forint értékű ingatlan vásárlására vagy építésére lehet kérni.
• Építés esetén a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés megkötésének a feltétele, hogy az igénylő által benyújtott, a bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.
• Az igénylőnek nem lehet a KHR-ben nyilvántartott tartozása, kivéve, ha azt a tartozását már legalább egy éve teljesítette.

Az állami kamattámogatás mértéke az eddigi kamattámogatási rendszerben felszámított ügyleti kamat 3%-kal csökkentett értéke, vagyis akkora, hogy a bank által felszámított kamat az ügyfél felé 3%-ra csökkenjen. A 3 százalékos előnyt 5 éves periódusokra lebontva kell érteni, vagyis a hitelfelvételtől kezdve az első 5 évben nem változik a kamat (a mostani feltételek mellett 2-3 százalék körüli kamattal lehet kalkulálni), utána pedig úgy módosulhat, hogy a 3 százalékos kedvezmény megmarad (tehát ha időközben a viszonyítási alap emelkedik vagy csökken, akkor ennek a hitelnek a kamata is nő vagy csökken, de csak ötévenként).
Ha már van lakáshitele a családnak az alapvetően nem gátja a támogatás és az újabb hitel felvételének, csak a meglévő hitellel együtt is hitelképesnek kell bizonyulni az adott banknál (megfelelő fedezetet és/vagy jövedelmet kell igazolni).
Ez a támogatás nem jár lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított hitel esetén, meglévő hitel törlesztésére felvett kölcsönhöz, és lejárt tőketartozás esetén sem.

A hitelfelvételről, a kamattámogatásról és a családi otthonteremtési kedvezmény igényléséről mindenki a kereskedelmi bankok tájékoztatnak.

15. Adó-visszatérítési támogatás
Az adó-visszatérítési támogatást mindenki igénybe veheti, aki magánszemélyként új lakást épít, akár a csok igénylésével együtt.

Részletes tudnivalók ITT.

16. Egyéb tudnivalók
 A CSOK-ot csak egyszer lehet igénybe venni.

 A CSOK-kal érintett lakásra 10 évig a magyar állam javára jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. A kedvezménnyel érintett lakást ezen időszak alatt haszonélvezet vagy használati jog nem terhelheti. Ez alól kivétel, ha az új lakásban harmadik személy öröklés révén szerez tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog keletkezik rajta.

 Amíg a jelzálog él, a lakásra lakásbiztosítást kell kötni, amelynek elvárt tartalmáról a támogatási szerződés aláírásakor tájékoztatják a CSOK-ban részesülőket.

 Az igénylő szülőknek és a gyerekeknek be kell költözniük az ingatlanba, és 10 évig életvitelszerűen benne kell lakniuk, de vannak kivételek.

Nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének, ha
- a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik,
- a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
- a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik,
- a szülő és a gyermek a szülő foglalkoztatási jogviszonya miatt köteles a foglalkoztató által biztosított szolgálati lakásban lakni,
- a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
- bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti,
- a nagykorú gyermek elköltözik,
- a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik.

A korábban igénybe vett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget a hatályos rendelet szerinti csokkal érintett új lakásban kell teljesíteni.

 A kedvezmény folyósítását követően 90 napon belül érvényes lakcímkártyával kell igazolni, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását a kérelem benyújtásakor vállalták.

 A kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőknek – házaspárnak, élettársaknak – együttesen 100 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük az épített vagy vásárolt ingatlanban. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásban tulajdonjoggal kell rendelkeznie. Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az előbbi feltételt teljesítettnek kell tekinteni. Ebben a jogosultságot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással kell igazolni.

 Eladható 10 éven belül a csokos lakás úgy, hogy letétbe helyezik a támogatás összegét és egy másik lakásra viszik azt tovább.

 A támogatások igénybevételének jogszerűségét a kormányhivatalok ellenőrzik. Kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt tekintjük, vagyis Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén ez Budapest Főváros Kormányhivatala.

Ennek értelmében, azokban az esetekben, amikor a CSOK tárgya Pest megyében található ingatlan, az Ügyfeleknek Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának Lakástámogatási Osztályával kell felvenniük a kapcsolatot (tehát nem a Pest Megyei Kormányhivatallal).
Elérhetőségeik:
• cím: 1139 Budapest, Váci út 71.
• ügyfélszolgálati telefonszámok: 06(1)488-9348; 06(1)488-9350
• e-mail: lakastamogatas@bfkh.gov.hu
• ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 8:30-15:30

Az Ügyfeleknek az alábbi esetekben lehet segítségére nevezett hatóság:
• igazolás kiadása arról, hogy korábban nem vett igénybe megelőlegező kölcsönt,
• korábbi támogatás esetén igazolás kiadása arról, hogy az állam részére bejegyzett jelzálogjog (és a hozzá kapcsolódó tilalom) törölhető,
• Családok Otthonteremtési Kedvezményével kapcsolatos tájékoztatás,
• elutasított kérelmek esetén fellebbezés.

Az új lakás vásárlásához és lakásépítéshez kapcsolódó lakáscélú támogatásra vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket 16/2016. (II.10.) Kormányrendelet tartalmazza.

A legrissebb módosítások:273/2016.(IX.15.) Korm rendelet a családi otthonteremtési kedvezmánnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

Utoljára frissítve: 2016. szeptember 26., hétfő 12:37

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.