tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…
  • 27 ápr. Ezek Magyarország legvonzóbb városai
    Kiderült, hol a legjobb élni Magyarországon: néhány fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd végzett az élen. Úgy tűnik, az életminőség-indikátor és a lakásárak…
  • 12 ápr. Európa és a világ élmezőnyében a magyar lakásáremelkedés
    Az Eurostat adatai szerint az uniós mezőnyben a középmezőny élén - a kilencedik helyen - található a magyar lakáspiac 7,6 százalékos áremelkedéssel. A világ nagyvárosai…
  • 05 ápr. Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Ismét elkészítette Magyarország boldogságtérképét az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében. Kiderült az is, hogy melyik a legboldogabb városa az országnak.
  • 03 ápr. A legtöbben a fővárosban és környékén kérnek csokot
    Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatást folyósított a K&H az ügyfeleinek - közölte a pénzintézet az MTI-vel…
  • 27 márc. Mekkora lakást kapunk 20 millió forintért?
    A Duna House ábráján az látható, hogy mekkora lakást lehet kapni 20 millió forintból az egyes megyeszékhelyeken. A cég adatai alapján Budapestet leszámítva Székesfehérvár lett…
  • 21 márc. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Pest megye szárnyal, Budapesten majd a következő években várható kiugró számú lakásátadás. Bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az megyék közti óriási eltérések nem változtak…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A stabil foglalkoztatáshoz hosszú távú lakásmegoldást kell ajánlani

Hosszú távra tervez, de a napi munkaerőproblémákkal kell mindenekelőtt megküzdenie a győri Nemak gyárnak, hasonlóan más nagy hazai iparvállalathoz – erősítette meg Szilasi Tamás a cég képviselője a nemrégiben tartott bérlakáskonferencián. A kerekasztalbeszélgetés résztvevői a problémák felvetésén túl megoldási lehetőségeket is felvillantottak.

A Nemak Győr Kft. társadalmi felelősségvállalás és duális képzés vezetője elmondta: már beruházásokat akadályoz meg, hogy Győrben és környékén nincs munkaerő. A cég már aktívan foglalkozik a következő generációk megnyerésével, iskolákba, sőt óvodákba is elmennek, hogy felkeltség a gyerekek érdeklődését a szakma iránt – hiszen 15-20 évre előre gondolkodnak. Ugyanakkor a jelen problémáinak megoldása nélkül kár a jövőről álmodozni. Most a munkaerőhiány és az óriási fluktuáció okoz problémát – nyilván nem csak a Nemaknál, nem csak Győrben.

Kulinyi Márton foglalkoztatási szakértő felhívta a figyelmet, hogy a statisztikák szerint 2015-2016-ban Észak- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon megtorpant a gazdasági növekedés, míg Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön folytatódott az évi 14-18 százalékos növekedés. Ez azzal függ össze, hogy míg az utóbbi térségekben van még szabad munkaerő, a középső és nyugati országrészben annak hiánya már a fejlődést akadályozza.

Keleten tehát van mobilizálható munkaerő, kérdés, hogy hogyan lehet őket tartós átköltözésre bírni.

Szilasi Tamás elmondta, hogy a képzett munkaerőt egyre nagyobb számban kell szakképzetlenekkel és bérelt munkaerővel pótolniuk, ami a minőségi problémákon túl bérezési kérdéseket is felvet. A bérelt munkásoknak, akik az állásban lévőkhöz hasonló bért kapnak, a lakhatásukat is biztosítania kell a munkáltatónak. Anyagilag tehát előnyben vannak, nem is akarnak elköteleződni, könnyen továbbállnak, ráadásul család nélkül szörföznek a munkahelyek között, így bizonytalan munkaerőt jelentenek a vállalatnak.

Mit ajánlanak?

Ahhoz azonban, hogy a biztonságos, hosszú távú munkát kereső, ezért akár áttelepülni is hajlandó családokat megnyerjék vonzó ajánlatot kell tennie a munkáltatónak. Ebben volna kulcsszerepe az elérhető költségű, jó minőségű bérlakásoknak. Ami biztos, ha minden bérprémium elmegy lakhatásra, akkor még nem mozdulnak a családok az ország másik végére.

Az ingázás ugyanis hosszú távon nem megoldás, ez már többször bebizonyosodott. Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke felidézte, hogy Győrben kipróbálták már ezt: Észak-Kelet-Magyarországról 40 ipari szakmunkást vittel a városba át lakbértámogatással, egy év múlva már csak öten dolgoztak ott. Nem járható út a csak családfő mobilizálása, a családokat kell meggyőzni, hogy érdemes távolabb egzisztenciát teremteni.

Mivel a Nemak a jelenlegi 1200 fős állományát még bővíteni is szeretné 300 fővel élen járt annak a javaslatnak a kidolgozásában, amellyel az Audival karöltve, a győri önkormányzattal és az iparkamarával partnerségben megkeresték a kormányzatot tavaly ősszel.

Kató Aladár, aki a győri iparkamara képviseletében vett részt a bérlakásépítési javaslat összeállításában elmondta, hogy végeredményben egy háromszereplős konstrukcióval keresték meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol pozitív fogadtatásra találtak. A javaslat szerint az állam, a győri önkormányzat és a cégek 1/3-1/3 arányban vállalnák 300 bérlakás építésének finanszírozását. Az 50 nm-es apartmanlakásokból álló bérházak az önkormányzat tulajdonába kerülnének, az üzemeltetéssel együtt, a cégek pedig garantálnák, hogy legalább 15 éven át a dolgozóik használnák a bérlakásokat. A bérleti díj 1000 Ft/nm/hó lehetnek, amelynek kifizetéséhez támogatnák a munkavállalókat.

Ennek a megvalósításához természetesen elengedhetetlen a kormányzati szándék – hangsúlyozta Kató Aladár. Ugyanakkor kiemelte a társadalmi szervezetek, a cégek, az iparkamarák és az önkormányzatok szükséges szerepvállalását is.

Kulinyi Márton idézte azt a KSH-statisztikát, miszerint 2015-ben 35 ezer család tervezett költözést munkahelyváltoztatás miatt. Lenne tehát kinek bérlakásokat építeni a nagyvárosokban, ipari centrumokban. A mobilitási döntéshozatalban igen komoly elem a kockázatvállalás kérdése mind a dolgozó és családja, mind a cég szempontjából. Ez elsősorban a megélhetést és a lakhatást jelenti, de szerepe van a kötődésnek is. Ezért a legkönnyebben a rugalmasabb, a karrier és a kereset által jobban motivált fiatalabb korosztályt lehet megcélozni. Szilasi Tamás hozzátette: ezeken a helyeken nem csak a termelő ipar, hanem a szolgáltatási ipar is fejlődik, így a családtagok is biztosan találnak munkát.

Felmerült a kérdés, hogy vajon mennyire válik kiszolgáltatottá a munkavállaló, ha a munkáltató biztosítja a lakhatást? Szilasi Tamás kifejtette: nyilván nem a próbaidő alatt tudnak tartós lakás biztosítani a dolgozóknak, de már a felvételkor sokat számítana, ha ilyen ajánlatot tehetnének. Hiszen – mint mondta – egy jó munkáltató hosszú távú foglalkoztatásra törekszik, neki is az adja a stabilitást. A tartós és az átmeneti megoldásoknak egyszerre kell jelen lenniük a rendszerben.

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2016. december 09., péntek 17:35

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.