tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Anspern, Bécs Anspern, Bécs schrelnerkastler

Energiatakarékos bérlakás-negyedeket kellene építeni

A bérlakásépítés mintát adhat egy település, egy városrész fenntartható kialakítására, üzemeltetésére. Az energiahatékony és elérhető bérlakások sokaknak jelentenék a minőségi élet lehetőségét – összegezhetnénk a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület bérlakás-konferenciájának építészeti panelbeszélgetésében elhangzottakat.

A meghívott építészek egyetértettek abban, hogy bérlakás egy városi problémára adható kézenfekvő és mind gazdaságilag, mind társadalmilag indokolható válasz. Fontos igény, hogy csökkentsük vagy akár szüntessük meg a munkahely és a lakóhely közötti távolságot – mutatott rá Ertsey Attila építész.

Az emberek azért áramlanak a városba, sok esetbe vissza az agglomerációból vagy vidékről, mert közel akarnak lenni a munkahelyükhöz. Ehhez a lakások és a szolgáltatások megfelelő mennyiségére és koncentrációjára van szükség. Ám fontos, hogy ne vesszen el a minőség. Ebben a tekintetben sokkal többet tud a város, mint a kisebb települések, ezért ebben a környezetben kell a bérházakat létrehozni – fejtette ki Gunther Zsolt építész, a 3h Építésziroda vezetője.

Multifunkcionális városközpontok

A korábbi alvóváros-szerű, monofunkciós lakótelepek nagy ingázást, nagy közlekedési volument generáltak, ami a zónás várostervezés következménye volt – emlékeztetett Ertsey Attila. Hasonló volt a probléma a lakóparkokkal, rátelepedtek a települések infrastruktúrájára. Amikor bérlakásokról beszélünk, akkor kis városként kell kezelni, és ott kell lennie mindennek, ami ehhez a funkcióhoz szükséges – mondta.

A szakértők szerint legalább 1000-1200 lakásos központokat kellene építeni. Ennél a nagyságrendnél azonban már egy falunyi ember elhelyezéséről van szó, tehát különösen fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások is ott legyenek – hangsúlyozta Gunther Zsolt. A barnamezős rozsdaövezetek kihasználása ilyen építésekre azért is megfelelő, mert ezek infrastrukturálisan be vannak ágyazva a város szövetébe, könnyen megközelíthetőek, szabadabban kezelhetők. Jó esetben negyedközponttá is kinőheti magát, ahová plusz szolgáltatások rendelhetők.

Anspern Bécs SkyscraperCitySkyscraperCity

Ezekre a telepszerű beépítésekre minden nagy iparvárosban van elég hely, pl. Győrben Városrét (volt vagongyári terület) alkalmas egy új belváros építésére, Budapesten akár Körvasútsor vonalán – hozott példákat Gunther.

Ezek a városközpontok húzó hatással lehetnek akár az egész település számára, pl. önkormányzati sportlétesítmények odahelyezésével. Ezzel együtt már a magántőke számára is vonzóak lehetnek ezek a területek, és fejlesztésekkel megjelenhet. Azok a szolgáltatások pedig, amelyek a bérházak aljában megtelepedtek nagyobb területen élőket is kiszolgálhatnak.

Az infrastruktúrát megfelelő sűrűségű beépítéssel lehet gazdaságosan működtetni, de a környezet minősége megkerülhetetlen: meg kell teremteni az egyensúlyt a zöldövezeti álom és a hatékony beépítés között – mondta Gunther Zsolt. Érdemes nagy léptékben gondolkodni, mert 80-100 lakás még nem tudja ezt a szerepet.

IMG 7123igylakunk.hu / Horváth László Tibor

Mintaprojekt kellene

Ezért egy mintaprojekthez 1000-1200 lakásos tömbök kellenének, ezen már jól lehetne vizsgálni a megfelelő lakásmixet (generációs lakások, garzonok stb.), a fenntarthatósági szempontok megvalósulását, az üzemeltetés kérdéseit. Ez az a lépték, ahol a fenntartható technológiákat be lehetne vezetni (pl. Mo-on kézenfekvő lenne termálenergiát hasznosítani a hűtéshez-fűtéshez, szürkevizet hasznosítani stb.), ez kisebb léptékben nem megtérülő – részletezte Váncza László építész. Nagyon hatékony lehet a tipizálás is, ami takarékossági szempontból is fontos.

Vidóczi Árpád a konferenciát támogató WIENERBERGER zRt. építészeti szaktanácsadó csoportjának vezetője még a sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a bérlakás az építőanyag-gyártó cég számára is támogatandó irány. Kiemelte, hogy a bérlakásoknál nagyon fontos építészeti kérdés a fenntarthatóság, s ezzel kapcsolatban szólt a cég által megvalósított ún. e4 projektről, amely ugyan családiház-építés volt, de nagyon jó példája a fenntartható építészeti elvek alkalmazására, korszerű építőanyagok használatára, kiváló minőségű kivitelezésre. Mindeddig ugyanis nem volt olyan transzparens, követhető projekt, amelyben két éves fogyasztásmérési adatok adnak majd
visszaigazolást, hogy teljesülnek-e az elvárt értékek. Ezeket a visszacsatolásokat egy hasonló bérházas építésben is érdemes lenne megvizsgálni.

Mobilitást szolgáló lakásmix

Fontos, hogy olyan lakásválaszték jöjjön létre, amely akár a házon belüli mobilitást is lehetővé teszi, illetve számol azzal, hogy a családok változnak (gyarapodnak, osztódnak) bizonyos időtávban, Ezt kell kiszolgálni: garzontól akár a 100 négyzetméternél nagyobb lakásokkal – fejtette ki Ertsey Attila. A bérházakon belül jó elosztás lehet, ha az alsó szintekre szolgáltató egységek és esetleg irodák kerülnek, felülre pedig a lakások.

Vannak nagyon egyszerűen működtethető dolgok, pl. a hűtéssel-fűtéssel kapcsolatosan, ezeket kell alapból betervezni a bérlakásokba. Gunther Zsolt szerint a high-end a szociális bérlakásépítésben nem releváns és nem praktikus. A tipizálás is racionalizálja a tömbszerű építést. Ugyanígy a lakásmixet is egyszerűsíteni kell, ne minél több szobanégyzetmétert tervezzenek egy lakásba, inkább minél racionálisabban kellene elosztani a területet, és úgy, hogy építészetileg is kezelhető legyen. Ez egy olyan pont, ahol másképpen kell gondolkodni, mint az eladásra szánt, piaci beruházásoknál – mondta.

Felmerült, hogy szociális szempontból veszélyes lehet-e egy 1200 lakásos bérház-telep, ahol adott esetben szegregátumok alakulhatnak ki, ezért nem lenne-e jobb egy olyan vegyes rendszer, ahol bérlakások és magántulajdonú lakások is vannak az épületekben. Léteznek erre alkalmas üzemeltetői modellek, például Ausztriában is, de a jelenlegi hazai rendszerben a tapasztalatok alapján ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a gazdaságos és hatékony üzemeltetést. Elvieg a bérlakásban megvalósuló lakásmix természetesen nem zárja ki, hogy többféle társadalmi rétegből lakjanak ott, de hogy ez működjön, nagyon sok mindent kéne átugornunk, de nagyon üdvözölném, ha egy ilyen mix létrejönne – mondta Gunther Zsolt.

Mennyibe kerül?

Egy mintaprojekt arra is jó lehet, hogy milyen minőséget lehetne elérni különböző nagyságú és kivitelezésű épületekben, és mennyiért. Ócsán elszalasztották ezt a lehetőséget, de például az újpesti passzív bérház ad némi támpontot a számoláshoz. Utóbbi példában kompakt beépítéssel, alacsony rezsit lehetett elérni, hiszen a havi fűtési költség 2000 forint, s ez mehetne lejjebb is – mondta Ertsey Attila. Ez akkori árakon nettó 230.000 Ft/nm költséggel épült meg. Ma egy zéró energiás egylakásos családi házat nettó 325.000 Ft/nm áron lehet felépíteni – hozott példát saját praxisából Ertsey Attila. A kettő közötti sávban lehet gazdaságosan megvalósítani egy soklakásos energiatakarékos épületet – mondta.

ujlakopark huujlakopark_hu

Az energiahatékony építés a megoldások függvényében természetesen nagyobb beruházási költséget jelent, mint a kötelező minimum megvalósítása. A többletráfordításnál a kulcskérdés, hogy az épület életciklusán belül, illetve a garantált bérlők általi használati időben megtérül-e a beruházási költség.

A bérlők költsége a bérleti díjon felül a rezsi, amelynek a nagysága ugyancsak az épület energiahatékonyságának, és persze részben a lakáshasználat függvénye is. Magyarországon jelentős kockázat, hogy a bérlő nem fizeti, nem tudja kigazdálkodni a lakbért vagy a rezsit. Ausztriában ennek elkerülésére a szociális bérlakásoknál minimum követelmény a passzívház: az alacsony a rezsi miatt a családok nem tudnak felhalmozni hatalmas rezsihátralékot – mutatott ár Ertsey Attila.

Mégis kinek az érdeke?

Gunther Zsolt szerint a Bérlakásépítési kódexben öt évvel ezelőtt lefektetett irányelvek egyre inkább átmennek a gyakorlatba, nagyon fejlesztő alkalmazza a racionálisan zöld irányba gondolkodást. A piaci szereplők érdeke ugyanakkor, hogy minél gyorsabban, akár tervezőasztalról elkeljenek a lakások, rövidtávú megtérülésben gondolkodnak.

Ez befolyásolja a hozzáállást a tervezéshez is, mert olyan lakásválasztékot alakítanak ki, amelyben a profit maximalizálható, és ez hosszú távon fékezi a mobilitást is. Egy vállalat azonban a saját dolgozóiról hosszú távon gondolkodik, s így kellene gondolkodnia az államnak, az önkormányzatoknak is. Az ő céljuk ugyanis nem a profit, a pillanatnyi piaci igényeket kiszolgálása, hanem hogy az emberek ott maradjanak. Ehhez előre kellene tervezni legalább 1 vagy 2 generációra, s nem kormányzási ciklusokban, hanem településekben gondolkodni. Ezért olyan országos és helyi lakáspolitikákat kell alkotni, amelyek megadják a jogi kereteket ahhoz, hogy a piaci gondolkodás ne vigye el egy irányba az ingatlanfejlesztést – mondta Ertsey Attila.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a nem piaci bérlakásépítési programban hosszú távú gondolkodásnak kell érvényesülnie. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az közösségi bérlakások létrehozásában, fenntartásában egyfajta állami támogatás lehetősége is benne van, hiszen a célközönség a bérből és fizetésből élők, akik közül sokan ma nem engedhetik meg saját erőből egy minőségi lakás megszerzését, fenntartását.

Esély a minőségibb életre

Gunther Zsolt nem tartja helyesnek, hogy kormány a családiház-építést támogatja, hiszen szerinte a családi ház nem élteti a várost, hanem a városok extenzív fejlődését fokozza. Ehelyett a barnamezős területeket kellene lefedni bérházakkal, hogy a város gazdaságosabban és magasabb színvonalon tudjon működni.

Ha az állam részéről határozott szándék lenne, hogy bérlakásépítésbe kezd, az megregulázhatná a piaci szereplőket is – mondta Váncza László. Ezzel egészen megváltozna Magyarországon a lakáshoz jutás esélye – hangsúlyozta.

Ha valaki elfogadható bérleti díjért egy sokkal jobb minőségű lakáshoz juthat, akkor nem fog belemenni bizonytalan banki kölcsönökbe, nem fog egy rosszabb minőségű lakásért 30-40 évre eladósodni. Márpedig egyértelműen jobb minőségű életet tenne lehetővé az emberek számára, ha a jó minőségű, elérhető költségű bérlakás mint alternatíva megjelenne.

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2016. december 09., péntek 17:35

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.