tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Olcsó bérlakások épülnek magas minőséget garantáló passzívház-technológiával Frankfurtban Olcsó bérlakások épülnek magas minőséget garantáló passzívház-technológiával Frankfurtban greenpress

Ki és miből építene bérlakásokat Magyarországon?

A magyarországi bérlakásépítés alacsony szintjének alapvetően megfizethetőségi okai vannak. Egy új építésű bérlakás piaci bérleti díját a társadalom túlnyomó része nem tudja megfizetni. A Habitat for Humanity, a Wienerberger Magyarország zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közös konferenciáján a egy közösségi bérlakásrendszer építésének a finanszírozási lehetőségeit jártuk körbe.

A bérlakások megépüléséhez egyensúlynak kellene kialakulnia, hogy minden szereplőnek megérje azokat létrehozni. A bérlőnek a legfontosabb szempont az ár, utána jön a biztonság, ami fontos, de a bérleti díj és a rezsi mögé sorolódik – emlékeztetett Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója.

Magyarországon a magántulajdonra családban öröklődő vagyonként tekintenek. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok sokszor jobban örülnének a likvid örökségnek, idősebb korban azonban már ők is inkább ingatlant vásárolnak a gyereküknek. A keresleti oldalnak is meg kell tehát változnia. Ez a gondolkodásmód-váltás évtizedeket igényel, ennek mi most még csak a közepén tartunk.

Nyugat-Európában úgy gondolkodnak, hogy jobb egy fiatal párnak a bérlakás, mert pár évenként változik az igény: családalapítás, gyerekek születése, új, távoli munkahely, magasabb pozíció, amivel többet engedhetnek meg maguknak. Ezért többet ér egy kiszámítható bérlet, aminek meg tudják fizetni a kalkulált bérleti díját és a rezsijét, és mobilak maradnak. Így nem válik kiszolgáltatottá, nem szorul be egy hitellel a családok, amibe itthon sokat mentek tönkre az elmúlt évtizedben.

Mennyiért építene a piac?

Ingatlanfejlesztői oldalról külön kell választani a piaci bérlakásokat és a mobilitást segítő, a nagy munkáltatók dolgozói számára lakhatást biztosító bérlakásprogramot – szögezte le Angel Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. Az értékesítésre szánt lakásfejlesztésnél 10%-os hozamot (tehát 10 éves megtérülést) tud realizálni 1-2 év alatt. A havi 1000,-/nm/hó az jelentené a fejlesztő számára, hogy 30-40 év alatt térülne meg a beruházása – ez egy ingatlanfejlesztőnek sem célja. Az ingatlanfejlesztők ebből termelik a bevételeiket, nem lehet elvárni, hogy szociális alapon fejlesszenek bérlakásokat.

De ha elérünk oda, hogy az ingatlanfejlesztők megfontolják a bérlakások építését, a jogi környezet rendbetétele elengedhetetlenül szükséges. Most a bérlakások 90-95%-át magánemberek adják bérbe magánembereknek a szürkegazdaság mezsgyéjén, titkolt szerződésekkel. Nincsenek meg azok a biztonságos megoldások, amiket egy ingatlanfejlesztő, ill. egy ingatlanfejlesztőtől a bérbe vevő joggal elvárna – mondta Angel Gábor. Ahhoz, hogy az ingatlanfejlesztők bérlakásokat építsenek, el kellene érni a 4-5000 Ft-os bérleti díjat (Budapest egyes belső kerületeiben vannak ilyen területek), valamint szükséges egy, a bérleti jogviszonyokat kezelő törvény, amely mind bérlőnek, mind a bérbeadónak szavatolja a biztonságos bérletet és a működést

Az áfacsökkentés robbanásszerű helyzetet idézett elő a lakáspiacon, most mindenki lakást épít, hetente indulnak új projektek, és már mindenki a kivitelezői kapacitáshiányról beszél, nyersanyaghiány kezd kialakulni, mennek fel az árak. A 2016-ban megtervezett fejlesztések jó része pedig csak 2017-18-ban fog elindulni. Ahhoz, hogy a projektek a piaci szereplők számára tervezhetőek, kalkulálhatóak legyen, az kell, hogy a szabályok ne változzanak. Legalább a ingatlanpiacra, bérbeadásra vonatkozó keretszabályoknak 15-20 éves távlatban állandónak kellene lenniük, mert a sok változás nagyon veszélyes (lánctartozások, felszámolások, hitelbeszorulás). Mindenképpen szükséges a kiszámíthatóság – emelte ki Ádány Tamás.

Ha ez egy tisztességes profittal végezhető tevékenység lenne, mi természetesen fejlesztenénk – mondta -, most nem vagyunk versenyképesek. Ha bérbeadásra építünk lakásokat, bérházat, annak előremutatónak kell lennie technológiai szempontból is, nem elég, ha a mai sztenderdeknek megfelel. Ez nyilván drágább beruházást igényel. Ráadásul, ha mindent a szabályok szerint csinálunk, akkor üzemeltetőként, bérbeadóként pl. az OTP Ingatlan Zrt. hátrányban van a magán bérbeadókkal szemben, akik ügyeskednek – és mivel a bérlő számára sokkal fontosabb szempont az ár, mint a biztonság, és az, hogy professzionális üzemeltetőtől bérelje a lakást (biztosított szolgáltatásokkal, biztonságos bérléssel, azaz nem adják el a feje felől), azt fogják választani 50%-kal olcsóbban. Mi, ha kiváló tervezőkkel, energiatakarékos házakat terveztetünk, az drágább, és legalább 50%-kal drágábban kellene bérbe adnunk egy lakást, mint ami ma egy magán bérlőtől elérhető – nekünk piaci alapon nem éri meg ezt csinálni – vonta le a következtetést Ádány Tamás. Kiszámíthatóságra és a túladóztatás megszüntetésére van szükség, és természetesen a gondolkodás megváltoztatására. Ez nagyrészt lakáspolitikai, adópolitikai kérdés - mondta.

Ádány Tamás szerint úgy kell alakítani a rendszert, hogy tudjon piaci alapon működni. A munkáltató megfelelő adókörnyezetben tudjon annyi bért fizetni a munkavállalónak, hogy ő abból kifizethesse azt a lakbért, amiért a befektetőnek megéri építeni. A hosszú távon állandó keretekhez persze politikai szándék kell, amit jelentős gazdasági-társadalmi problémák, pl. a munkaerőhiány hatékony kezelése mint politikai hozadék támaszthat alá. A lakáshelyzet kezelése minden politikus számára fontos kell, hogy legyen.

IMG 7161igylakunk.hu / Horváth László Tibor

Egy modell közösségi bérlakásépítésre

Amikor bérlakásépítésről beszélünk, akkor egy középrétegnek nevezett, bérből-fizetésből élő, családalapítás előtt álló rétegről beszélünk, és nem a szegregált, szociálisan leszakadt emberek megsegítéséről – hangsúlyozta Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) ügyvezető elnöke. A kettő azonban összekötődik, hiszen az a cél, hogy akik ez utóbbi a rendszerben vannak, azok eggyel feljebb lépve bejussanak bérből-fizetésből élők számára megálmodott rendszerbe, a középréteghez soroltak pedig ne csússzanak le onnan. A TLE bérlakásépítési modellje egy preferált társadalmi réteg igényét írja le, és erre próbál javaslatot tenni bérlakás mint eszköz keretében.

Ami nélkül ez biztosan nem megy: a politikai akarat. Ha ez megvan, és a politikai egy látható, szakmailag alkalmas, nem kontraszelektált felelőst meg tud nevezni, valamint van egy alkalmas menedzsment, van egy normális, kiforrott ellenőrzési rendszer, akkor a közösségi bérlakásépítési program megvalósítható. Több lehetséges rendszer van, csak jól kell csinálni, és többféleképpen lehet jól csinálni – mondta Maráczi Zsolt.

Sokféle modellt fel lehet írni. A TLE javaslata egy olyan keretrendszer, amely abból a célkitűzésből indult ki, hogy 1000Ft/mn/hó bérleti díjú (50nm), a célcsoport számára elérhető bérlakások jöjjenek létre. Ennek alárendelve épült fel a finanszírozási modell úgy, hogy a beruházási költség (beleértve az építési telket) fele vissza nem térítendő támogatásból (pl. EU-s forrás), a másik fele 3,5% kamatú, 20 éves futamidejű hitelből fedezhető. A bérleti díj ki tudná finanszírozni ennek a hitelnek a törlesztését, így ha 10 éve át épülne évi 5000 lakás, az 1000 milliárdos tehermentes bérlakásállományt hozna létre a futamidő végére.

Ha 50 ezer bérlakás épülne 10 évig, a magyar lakásállomány 1%-át kivető lakásmennyiséget építünk csak, és nem is az a cél hogy fenekestül felforgassuk a magyar lakásviszonyokat – hívta fel a figyelmet Maráczi Zsolt.

Fontos, hogy a tulajdonos az állam legyen, mert amiben 50%-os állami közpénz van, és az 50%-os hitelbe is kell MNB- vagy EIB- részvétel, azt nem lehet odaadni egy piaci szereplőnek ilyen támogatási konstrukció mellett, annak állami tulajdonnak kell lennie – hangsúlyozta.

Ehhez természetesen kellene egy országos, majd helyi szintű üzemeltetési szereplő és egy monitoring- és ellenőrző rendszer is.

Az önkormányzat szerepe a bérlőkiválasztás, a fejlesztési területek kiválasztása, előkészítése, a helyi építési szabályzat módosítása lenne. A bérlőkiválasztásnál lényeges, hogy egyszerű, átlátható, kiszámítható rendszerben történjen.

A bérlőket bérlőoldali támogatásokkal lehet segíteni, így akár lehet magasabb is a bérleti díj, ami kikönnyítit a tőketámogatási részt, vagy lehet magasabb a THM a hitelrészben. További támogatási eszköz lehetne, ha a lakástakarékpénztári megtakarításokat fel lehetne használni új bérlakások hosszú távú bérleti jogának megváltására.

A célcsoport, a bérből-fizetésből élő családalapítás előtt álló fiatalok, akik most még elmennek az országból. Ha nem akarjuk elveszíteni ezt az értékes munkaerőt, akkor érdemes valami programot indítani az itthon tartásukra: ennek egyik eleme lehet egy ilyen bérlakásprojekt. A megcélzott évi 5000 db bérlakás építése ehhez nem túlzó befektetés – mondta Maráczi Zsolt.

Ez a modell csak az építésnél kér támogatást, és ha a hitelrészt kitörlesztette, tehermentes bérlakásállomány lesz, nem kell minden ciklusban újra költeni rá. Ugyanakkor más modelleket is fel lehet állítani, lehet a befektetői oldalt is támogatni, pl. adó-kedvezménnyel, így a bankoknak, biztosítóknak, cégeknek is megérheti a bérlakások építése.

Az önkormányzat megtalálhatja a szerepét

Nagyon fontos lenne egy hosszú távon kiszámítható, egyértelmű szereposztás az állam, az önkormányzat és a piaci szereplők között – hívta fel a figyelmet Barna-Lázár Zoltán, EU-s szakértő, az ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Az államnak hosszú távú lakáspolitikában definiálnia kellene – egyeztetve a többi szereplővel –, milyen szerepet kíván ebben betölteni.

Ugyanezt az önkormányzati szinten is meg kellene tenni. Jelenleg az önkormányzatok belekényszerülnek egy sajátos szerepbe a bérlakás témában. Egyrészt gyakran felmerülő téma az EU-s források bevonása, hiszen az EU-s források sokkal könnyebben allokálhatóak a housing szektorba közszférabeli szereplőkhöz, ezért jó lenne, ha ebben az önkormányzatoknak markáns szerepük lehetne. Másrészt az a gyakorlat ma, hogy ha egy munkahelyteremtő beruházás történik egy településen, és oda áramlik a munkaerő, akkor a cégek az önkormányzathoz fordulnak, hogy munkahelyeket teremtettek, jönnének az emberek, de nincsen lakás, tegyen valamint az önkormányzat – idézte a helyzetet Barna-Lázár Zoltán.

Azonban formálisan az önkormányzatnak nincs ebben szerepe, mégis érdeke, hogy valamilyen megoldást keressen. Eszközrendszere sincsen, kevés a szabad felhasználású bevétele, változó, hogy milyen felhasználható ingatlanállománnyal, milyen szakemberállománnyal rendelkezik., vagyis milyen alapokról tud elindulni, milyen szerepet tud vállalni beruházóként, üzemeltetőként, akár a piaci szereplők partnereként megjelenni ebben a feladatban

Egy rosszul definiált szerepkörben vannak, ugyanakkor foglalkoztatási oldalról nagy a nyomás rajtuk. Úgy gondolom, mindenképpen feladatuk lenne, és célszerű lenne, hogy ebben részt vegyenek, az egyrészt a helyi szintű keretfeltételek (szabályozás, ingatlan-közműfejlesztés) megteremtésével, másrészt helyi szintű ösztönzéssel, egyfajta koordinációs szerepben a munkáltatók és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán.

Az önkormányzatok többsége sajnos elszalasztott már egy lehetőséget azzal, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiájába nem került bele valós tartalommal (irány kijelölése, saját szerep definiálása) a bérlakásprogram. Fontos lehetőség azonban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakhatással kapcsolatban a Foglalkoztatási Paktumok jelenleg folyó megalkotása. Ezeken keresztül most az önkormányzati szektor pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket kap arra, hogy egyfajta helyi koordinációs erőként jelenjen meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mindennemű fejlesztésekben – ebben benne van a szakképzés, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakáspolitikai kérdések kezelése is, és 6-7 éves kiszámítható finanszírozást jelentenek. Itt egy jól megfogható szerepben beléphetnek az önkormányzatok, és segítséget jelenthet minden piaci szereplő számára, mert helyi szinted ad egy olyan viszonyítási pontot, ami jobban tervezhetővé teszi a fejlesztéseket – hangsúlyozta az EU-s szakértő.

A munkaerő lakhatási támogatására sok EU-s pénz érkezik még ebben pénzügyi ciklusban: ezeket lehetne egy szabályozott rendszerbe becsatornázni, és egy irányított keresletként tudna megjelenni – mondta Barna-Lázár Zoltán. Ez bérlőtámogatásként működik, ebből kell megoldani a foglalkoztatási lakhatást, de it volna mozgástér abban, hogy hogyan csatornázzuk be ezeket a pénzeket, és lehetne tudatosan költeni, ha nem is beruházási oldalról.

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2016. december 13., kedd 16:23

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.