tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Bérlakások kellenek a munkaerő megtartásához

Az elszegényedett réteg lakhatásának segítése mellett a további lecsúszás megakadályozása, illetve a munkaerő megatartása a hazai települések egyik legnagyobb kihívása ma. Ezeken a területeken az azonnali beavatkozások szükségesek mind önkormányzati, mind állami szinten – erősítette meg a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület által szervezett bérlakás-konferencia minden résztvevője.

Tudjuk, hogy az ingatlanfejlesztők részéről az optimális bérleti díj 4000 Ft/nm/hó a bérlők többségének túl sok, a viszonylag kényelmesen kifizethető 1000 Ft/nm/hó bérleti díj pedig beruházási és üzemeltetési szempontból túl kevés – utalt vissza Révi Zsolt győri főépítész a konferencia finanszírozási panelbeszélgetésében korábban elhangzottakra.

Mint mondta, Győrben az elmúlt 5 évben felpörgött az ingatlan- és lakáspiac, és mindenki tudja, hogy az épülő magán lakás 80%-a de facto bérlakás lesz. Itt ma az érvényesíthető piaci bérleti díj kb. 2000 Ft/nm/hó. Ez az ingatlanfejlesztőknek még kevés, a bérlőknek már sok. A rendszer azonban mégis működhet.

Ebben a konstrukcióban az ingatlanfejlesztők azonnal, még tervezőasztalról eladják a lakást, nekik így megéri. A lakosság finanszírozza az építést, hiszen magánszemélyek vásárolják meg a lakásokat befektetésképpen. Ők úgy számolnak, hogy most jó áron kapnak, ki tudják adni, és ha 20-25 év alatt megtérül, utána akár eladják, akár beköltöznek, úgy gondolják, jól járnak.

A bérlők többsége azonban csak 1000-1500 Ft/nm/hó körüli díjat tud kifizetni. Itt lehet szerepe az önkormányzatnak. Az adott város ipara, valamint a munkavállaló mint lakos, mint adófizető állampolgár létkérdés az önkormányzatnak – mondta Révi Zsolt.

Van önkormányzati szerepvállalás

Az önkormányzat a lakásfejlesztéshez hozzájárulhat egyfajta zoninggal, a szabályozás kialakításával, de ennél többet is tehet: beszállhat a bérlakás-piacra telekingatlannal, üzemeltetéssel, fenntartással – tehát nem fejlesztőként, nem kockázatvállalóként. Így már tudjuk 1500 Ft/nm/hó körül tartani a lakbért, ott tudjuk tartani a munkaerőt, amire a városnak elementáris szüksége van.

Egy önkormányzatnak kijelölt feladata a szociális bérlakásokkal van – hangsúlyozta Máté Antal, Nyírbátor polgármestere. A többi területen hatósági, területrendezési, infrastrukturális és egyéb ellátási kötelezettség hárul rá. Ezekben a kérdésekben ott a legnagyobb probléma, ahol jelentősen megnőtt a lakosságszám, ezt nem tudta követni az infrastrukturális fejlesztés, és ez komoly terheket jelent a települések számára (pl. a budapesti agglomerációban). Nyírbátorban, ahol az elmúlt évtizedben 2-3000 fős volt lakosságcsökkenés, az intézményrendszer nagyobb lakosságszámot is ki tudna elégíteni.

A 12.500 fős városban jelenleg hét multinacionális vállalat működik, és évről-évre jelentősen bővül a település gazdasága. Hetven településről járnak be szervezett módon munkavállalók az összességében 400 ezer lakosú térségből. A következő 3 évben mintegy 3000 új munkahellyel kalkulálnak.

lakásépítés Nyírbátor városi honlap

Többszázlakásos fejlesztést tervez Nyírbátor

Itt kell tartani a fiatalokat

Az önkormányzatnak komoly feladata a településen élő fiataloknak olyan ajánlatot kínálni, hogy költözzenek el a térségből, az országból, mert visszahívni őket sokkal több befektetésbe kerül. Ebbe akkor is kell energiát fektetni, ha nem térül meg, illetve csak közvetetten térül meg. A meglévő tartalékokat erre a befektetési területre fókuszáljuk, még úgy is, hogy az önkormányzat több millió forintot befektet, de ezt ebből a működtetésből nem látja viszont – mondta Máté Antal. Lehet a befektető az önkormányzat is kisebb léptékben, akár úgy, hogy a telek és az infrastruktúra rendelkezésre áll, a felépülő lakóépületet pedig valamilyen megtérülő módon 20 vagy hosszabb időintervallumban tudja finanszírozni. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy másik ágon pl. iparűzési adó többletbevételből, vagy abból, hogy a lakosság száma tovább nem csökken, térül meg – mutatott rá.

Ezzel együtt a települést választó iparfejlesztőknek bizonyítani kell, hogy a település tudja kezelni a munkaerőhiányt, a lakáshiányt (lakás, albérlet, munkásszálló).

Magyarországon nincs jó gyakorlata a hatékonyan elköltött támogatásoknak, a lakáspiacon sem hiszek ebben, szerintem zsákutca – mondta a polgármester –, ezeknek a forrásoknak jelentős része nem ott hasznosulna, amire szánták. Az adózási környezetben, és a cégeknél a cafeteria támogatási rendszerek megfelelő kialakításában hiszek. És ha ezzel ki lehet alakítani egy megtérülő modellt, akkor meg lehet találni a befektetőket. (ld. építési projekt cikk)

Ám, ha ezt a kérdést nem tudjuk rövidtávon kezelni, akkor az elmúlt 10 év fejlesztései megtorpannak, mert nem lesz munkaerő, és a további fejlesztési források máshová fognak vándorolni – húzta alá a nyírbátori polgármester.

Hozzátette: a térségben jelen van a kettősség: munkaerőhiány és munkanélküliség is van egyidőben. Máté Antal úgy látja, hogy a két probléma nem csak összefügg, de kezelhetők is: a településnek van lehetősége a közeljövőben komplex programmal a hátrányos helyzetű, aluliskolázott, jellemzően szegregátumban élő nagyszámú roma lakosságot felzárkóztatni és a munkaerőpiacra integrálni.

Hangsúlyozta, hogy a szociális rászorultságnak ideiglenes állapotnak kell lennie, a cél rászorult családok kisegítése ebből a helyzetből. Az önkormányzat feladata is, hogy megtalálja ennek a módját. Adjon szociális bérlakást, teremtsen eszközöket (átképzés, munkahelyteremtés). Alapvetően szükséges természetesen, hogy a család is működjön ebben együtt az önkormányzattal.

Ne csússzon senki lefelé

A lefelé csúszás megakadályozása az ügyfeleken is múlik, sokan nem tudtak alkalmazkodni a piacgazdasághoz, és akkor keresik meg a problémájukkal az önkormányzatot, amikor az az önkormányzat számára már kezelhetetlen – vette át a szót Nagy István Újpest alpolgármestere.

Felidézte, hogy Újpest a 2000-es években több projekttel próbálkozott, változó sikerrel. Az 50 fecskeházi lakásba olyan bérlőket költöztettek, akikről feltételezhető volt, hogy az alatt az öt év alatt, amíg a fecskeházban laknak, össze tudják szedni a saját otthonra való kezdő pénzt. Ez jól működött, sokat megfordultak benne – mondta Nagy István. Az úgynevezett költségalapú önkormányzati bérlakásokba azonban kevesen költöztek be, mert akkoriban az emberek inkább felvették a hiteleket saját lakásra, hiszen a hiteltörlesztés is körülbelül annyi volt, mint a költségalapú lakás havi díja. A 200 lakást csak úgy tudták feltölteni, hogy szanált területekről költöztettek oda családokat.

A cél egy olyan folyamat elindítása volt, amiben mindenki egy kicsit előbbre tud lépni: valakinek sikerült, de nem egy folyamat indult el – vélte az alpolgármester. Mint mondta, nehéz az életciklushoz kötődő mobilitást sikeresen kezelni, ilyen okokból senki nem akar kisebb lakásba költözni, legfeljebb a kilakoltatás határán.

Ezt erősítette meg Kardos Kálmán, a szegedi vagyonkezelő társaság vezérigazgatója is: legfeljebb a kilakoltatást elkerülendő tudják a hátralékosokat átköltöztetni máshová, adott esetben alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. Ám sok a többmilliós tartozás, és erre nincs megoldás, országosan sem.

Az IKV mint vagyonkezelő gazdasági érdekeket képvisel, de igyekeznek segíteni a bérlőket, hiszen a nemfizetők legalább fele önhibáján kívül lett hátralékos. Az IKV, városi szolgáltatók és cégekkel együtt létrehozott Védőernyő Alapítványon keresztül anyagi segítséget is próbál nyújtani a lakhatási költségek kifizetésére.

önkormányzati bérlakás Szeged Délmagyar huDélmagyar

Ugyancsak nagy probléma, hogy szinte senki nem adja vissza helyreállítva a lakást. Sok önkormányzati lakás olyan rossz műszaki állapotú, hogy nem lehet kiadni. A felújításra nincs pénz, azt nem fedezik nemhogy a szociális, de még a költségelvű bérleti díjak sem, még állagmegóvásra sem jut pénz, azaz a vagyon felélése történik. A bérbeadás a szegedi belvárosi palotákban a magas költségek miatt nem működik, a kifűthetetlen belmagasságú nagy lakások nem felelnek meg a mai energetikai követelményeknek, s mivel műemlék épületekről van szó, a felújítás nagyon drága. Aki az átlagban 300 ezer forint bérleti díj plusz rezsi költséget ki tudja fizetni, az inkább egy korszerű lakásba költözik be. Megoldásként eladtak száz nagyon lepusztult vagy rossz elhelyezkedésű lakásokat, amiket nem éri meg felújítani, ebből másik százat sikerült felújítani, hogy kiadhassák

Nem csak pénzzel kell segíteni

A jelzáloghitelüket fizetni képtelen, legrosszabb szociális helyzetben lévő családok lakhatási krízishelyzetének kezelésére jött létre öt évvel ezelőtt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET). Csillag Tamás a NET vezérigazgatója szerint sok családnak tudtak segíteni azzal, hogy megvásárolták a kifizetetlen hitellel megterhelt lakásukat, majd bérbe adják nekik méltányos bérleti díjért (országos átlagban 10500 Ft/hó/ingatlan).

Ám vannak, akik még ezt sem tudják kifizetni. Bár a lakhatási problémájuk elvileg megoldódott, de sok kezeletlen, alapvetően megélhetési problémájuk van, ezért kerültek ebbe a helyzetbe. A felvett hitelek többsége szabad felhasználású jelzáloghitel volt, vagyis nem építésre, vásárlásra, korszerűsítésre vették fel, hanem létfenntartásra az ingatlanfedezetük ellenében.

Az ő segítésükre hoztak létre egy mentorálási konstrukciót a Máltai Szeretetszolgálat és a Református Szeretetszolgálat együttműködésével. Ez nemcsak jól működik, hanem nagyon fontos tapasztalatot is hozott: a krízishelyzetbe jutó családok zöme alapvető állampolgári, pü. ismeretek hiányában, képtelen racionálisan átlátni a család gazdasági helyzetét, emiatt irracionális döntéseket hoz, ezzel veszélyezteti a család lakhatását. Ugyanakkor képtelenek felismerni a számukra nyitott (pl. a szociális ellátórendszerben) lehetőségeket. Gyakran motiválatlan, szétesett családokról van szó, kevés együttműködési készséggel. Ám a mentori segítséggel sokszor sikerül őket visszavezetni a fizető bérlők közé. Tehát nem csak anyagi segítségre van szükség – hívta fel a figyelmet Csillag Tamás.

Egy másik megoldatlan kérdés, hogy hosszú távon mi legyen a megvásárolt, immár állami tulajdonú lakásokkal. A NET több mint 2300 településen 28 ezer ingatlan tulajdonol és üzemeltet. A bérlők száma mintegy 140 ezer. A NET működése által a településeken az önkormányzati bérlakásállomány mellett egy állami bérlakásállomány is kialakult.

Az anyagi helyzetüket rendező családok visszavásárolhatják a lakásukat, de elmúlt 5 évben alig több mint 100 lakást vásároltak vissza a volt tulajdonosok. A jogszabályi szinten él a lehetőség, hogy az önkormányzatok átvegyék a megüresedő lakásokat, de erre egyelőre kicsi az érdeklődés. Egyelőre kérdés, mi legyen ezekkel a lakásokkal hosszú távon: tartós állami tulajdon és kezelés vagy valamilyen vagyonkezelőhöz kerülnek majd.

Mit tehetne még az állam?

Az egyik legnagyobb vagyontömegről beszélünk, amikor a lakáskérdésről beszélünk – hívta fel a figyelmet Kardos Kálmán. Még sincsen állami szinten valódi gazdája: fontos lenne, ha az ingatlangazdálkodásnak, a lakásállománnyal kapcsolatos területeknek lenne egy állami főhatósága.

Sokszor szóba kerül a konferencián a szabályozás problematikája is. A 1993-as lakástörvény, bár módosult sokszor, de a szellemisége megmaradt – miközben a lakáselosztás feladatai már más hozzáállást és szabályozást igényelnek – húzta alá Kardos Kálmán

Nagy István rámutatott, hogy azért is nehéz az önkormányzat helyzete és nagy a felelőssége, mert a lakhatási kérdésben a szociális és a gazdálkodási szempontok ütköznek. Mint mondta, a lakbéreknél nagy az ellentét az önkormányzat és a vagyonkezelő között. Baj, ha nagyon eltolódik egyik vagy másik irányba. Törekedni kell az egyensúlyra, egy kicsit billenhet a szociális felé – vélte az alpolgármester.

Csillag Tamás szerint fontos, hogy megtaláljuk a bérlakásrendszer érdekeltjeit. Most a piacnak nem érdekes, nem érdeke bérlakásokat építeni. Pedig igenis bérlakásokban is kell gondolkodni, amikor a hazai lakhatásról gondolkodunk. Az érdekelt szereplőknek, szervezeteknek kell összefogniuk ezen a közös nevezőn, és összehangoltan artikulálni ezt a valós társadalmi igényt.

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2017. február 08., szerda 15:41

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.