tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Felújított, műemlék szociális bérlakás-ház átadása Felújított, műemlék szociális bérlakás-ház átadása Forrás: Picssr

Innovatív megoldások a fenntartható lakhatás megteremtésére

Vannak jó gyakorlatok fenntartható lakhatási megoldásokra itthon is, elsősorban civil kezdeményezésként. Ám partnerek nélkül ők sem boldogulnának. Működő projektjeik azt bizonyítják, hogy meg lehet csinálni: be lehet vonni magántulajdonosokat, vannak nyitott, elkötelezett és megoldásorientált önkormányzatok, lehet rugalmasan és hatékonyan önkormányzati ingatlant kezelni, lehet jól működő települési szabályozást alkotni, lehet embereket visszavezetni a lakásban lakásba.

Összefogással Magyarországon is működtethetők a szociálisan nehéz helyzetben lévő emberek számára biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget teremtő, egyúttal hajléktalanságot kezelni vagy megelőzni, illetve a bérlakáshiányt és az üresen álló lakások problémáját is megoldani képes projektek – ezt több részt vevő civil szervezet beszámolója is bizonyította a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület által szervezett bérlakás-konferencián.

Összetett problémák megoldása integrált szolgáltatásokkal

A szociális bérlakások célcsoportjainak nem csak szociális lakhatási problémái vannak, nem csak ezen a területen számítanak magasabb kockázatú csoportnak, hanem sok más dimenzióban is, például a munkaerőpiacon (alacsony képzettségűek, rosszul fizetettek, illegálisan foglalkoztatottak) – hívta fel a figyelmet Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. kutatója. Éppen ezért ezen problémák megoldása is csak integrált szolgáltatások nyújtásával érhető el.

A Városkutatás Kft. most EU-s pályázat keretében valósít meg olyan projektet, amelyben komplex szolgáltatást tudnak nyújtania szociális bérlakásban élőknek, tehát lakhatási és munkaerőpiaci megoldást egyszerre.

A Városkutatás szociális lakásügynökség (SZOL) modelljének segítségével a magánbérleti piacon lévő üres lakásokat lehet bevonni a szociális bérlakás szférába. A modell alkalmazásával egyrészt sikerül alacsonyabb lakbért biztosítani a bérlőknek, másrészt a szabályozás révén mind a bérbeadó (nemfizetés, lelakás), mind a bérlő (lakásvesztés) kockázatai csökkennek.

IMG 7212igylakunk.hu / Horváth László Tibor

Ugyanakkor a projekt kapcsolatban van a szolgáltatókkal és a munkaadókkal is a célcsoport munkaerőpiaci helyzetének, mobilitásának javítása érdekében. A partnerként közreműködő szociális szervezetek – például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – pedig szociális munkások segítségével nyújt személyes támogatást. Az ügynökség összekapcsolja a különböző típusú kockázatok kezelését, és garanciális szerepet tölt be mindegyik dimenzióban.

Fontos törekvése a projektnek, hogy segítsenek beazonosítani a feltételrendszereket, amelyek szükségesek, illetve a korlátokat, amelyek akadályozzák az ilyen típusú megoldások elterjedését nagyobb volumenben. A cél nemzeti szintű javaslatok kidolgozása lenne.

Ami a szociális lakásügynökséget illeti, Szombathelyen is már évek óta nagyon jól működik a rendszer – mondta Somogyi Eszter. Ott a magánszemélyek szívesen működnek együtt a szervezettel, mert megéri nekik. Az önkormányzatok, amelyek általában nagy szociális bérlő csoporttal dolgoznak, és nem tudják hatékonyan megoldani azt, hogy a szociális munkát mellétegyék, nem ismerik igazán a bérlőket, nem tudják őket megszólítani, nem képesek a helyzetüket érdemben és hosszú távon javítani. A SZOL-ban megvan az egyéni odafigyelés, esetkezelés, a szoros kapcsolat, így jobban fizetésre bírhatók a családok, és jobban aktivizálhatók más téren is saját helyzetük javítására.

Sikeres SZOL-program Veszprémben

Veszprémben idén tavasszal alakult meg a SZOL, és indult el a mára már sikeres program – mondta Moravcsik László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hozták létre a szociális lakásügynökségként működő nonprofit kft.-t.

Az, hogy ez sikerült, köszönhető egyrészt annak, hogy a Máltai Szeretetszolgálat már 10 éve sikeresen foglalkozik Veszprémben a hajléktalanellátással, élhetővé tudták tenni a város vertikális szegregátumává alakult tízemeletes „Pokoli Tornyát”. Másrészt kellett hozzá az a nagyon kedvező környezet, amelyet az önkormányzat biztosított.

Veszprém pokoli torony VehirForrás: Vehir

Moravcsik László beszámolóját hallva nagyon egyszerűnek tűnik az egész: leültek az önkormányzattal, és megbeszélték, hogyan lehet a rendeleteket úgy módosítani, hogy egy ilyen fókuszált szervezet létrejöhessen. Ehhez legelőször is az kellett, hogy a veszprémi önkormányzat belátta, hogy nem jó a kevés lakás ahhoz, hogy a város fejlődni tudjon, és eldöntötte, hogy fejleszteni akarja. Veszprémben most 2%-os, tehát gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok vállalkozó települt a városba, több nagyvállalat bejelentette, hogy 5-10 ezer új munkahelyet hoznának létre – de nincsen elég lakás. Ezt a helyzetet kell gyorsan és hatékonyan kezelni.

Úgy kellett átalakítani a szabályozást, hogy a SZOL a döntéselőkészítéstől a szerződéskötésig tudjon foglalkozni a lakásokkal. Korábban Veszprémben is kiszervezték az önkormányzati lakások technikai kezelését más szervezetnek, de az önkormányzatnak, a városi szolgáltatóknak is volt vele dolguk, és ugyan csak 140 darab lakás volt, teljesen elvesztek a rendszerben, a fejlesztésükről szó sem eshetett. A SZOL létrehozása azt eredményezte hat hónap alatt, hogy a szétaprózódott döntési mechanizmusú rendszerből egy nagyon fókuszált, fejlesztési lehetőségekkel bíró szervezethez került ez át minden, amely teljes hatáskörben foglalkozik a lakásokkal.

A SZOL sokkal rugalmasabb, nagyobb portfolióval rendelkezik a szociálistól a piaci bérlakásokig. Ma már több mint 200 lakás van a rendszerben. Így nagyobb mozgástere, gyorsabban mobilizálható az állomány. Városkutatás Kft. EU-s komplex projektjében most még több szolgáltatás tudnak nyújtani, hiszen az a munkaerőpiaci dimenziót is felöleli.

A Máltai természetesen az ingatlankezelés mellett szociális munkát is tesz bele. Így tudnak felépíteni olyan bizalmi viszonyt, amelyben a szervezet nem mint hivatal megy a családhoz, és még időben kiderülnek az esetleges pénzügyi nehézségek. Észrevettük, hogy egy piaci bérlakásban lakó család elkezdett nem fizetni, mint kiderült a megváltozott a családi helyzet miatt, gyorsan át lehetett irányítani egy felszabaduló szociális lakásba – mondta Moravcsik László. Ebben a rendszerben ez egy hónap, egy önkormányzatiban talán 1 év alatt sem sikerült volna.

Korábban évente 10 szerződést kötött az önkormányzat, a SZOL 4 hónap alatt 76-ot. Egészen más lett a működés dinamikája – mondta Moravcsik László. Látható eredmények vannak, több önkormányzat érdeklődött már a sikeres modell és gyakorlat iránt.

Moravcsik László szerint ismert elemeket kell alkalmazni, fókuszálva – ez a „titok”. És, hogy az önkormányzat akarja, elköteleződjön mellette.

Felújított bérlakások második esélyként

A Habitat for Humanity a nemzetközi szervezetként hagyományosan új lakások építésével foglalkozik, de a most itthon futó programok nem erről szólnak – mondta Koltai Luca a Habitat munkatársa. Magyarországon sok család úgy szorul ki a lakáspiacról, hogy számukra a saját lakás fenntartása nem lesz megfizethető hosszú távon. Nekik olcsó bérlakásokra van szükségük, mert egyedül a szociális lakbér az, ami a minimálbérből, minimálnyugdíjból kigazdálkodható.

Vannak nagyon rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek nem kiadhatóak, ezért üresek, és be tudnák fogadni ezeket a családokat. Ezeket újítja fel a Habitat két futó programban.

Az Elsőként Lakhatást! programban utcán élő hajléktalanok, míg a Második esély program keretében családok átmeneti otthonában élő családok költözhetnek felújított önkormányzati bérlakásokba. Ők már elveszítették a lakhatásukat, kiszorultak a lakáspiac minden szegmenséből az utcára vagy családok átmeneti otthonaiba. Olyan emberekkel foglalkozunk tehát – mondta Koltai Luca -, akiknek nincs már más lehetőségük. Azaz mégis, hiszen a program mintát ad arra, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok összefogásával lehet kiutat mutatni.

Habitat felújítás Hajdú D AndrásHabitat for Humanity Magyarország / Hajdú D. András

Önkéntesek segítségével üres, nagyon-nagyon rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat újítanak fel, amiben szponzoráló vállalatok segítenek önkéntes munkával és pénzbeli vagy más természetbeni támogatással. A Habitat hazai programjainak fő támogatója a Saint-Gobain vállalatcsoport alapítványa.

Nagyon fontos, hogy a bérlakások biztosítását diagnózis alapú szociális munkával egészítik ki a Habitat és partnerszervezetek szociális munkásainak részvételével, mert olyan emberek megszólításáról van szó, akik nagyon régen nem laktak lakásban, nem kellett azzal foglalkozniuk, hogy a hó végén kifizessék a rezsit. Márpedig azt újra meg kell tanulniuk a lakhatásuk hosszú távú megtartásáért.

Ebben az is segít, hogy rezsiköltségek csökkennek a felújításkor alkalmazott energiahatékony megoldásokkal. Az önkormányzatoknak nemhogy erre, de általában még állagmegóvásra sem jut forrásuk.

Hasonló bérlőtámogató kezdeményezéseket már bemutattunk előző anyagunkban: így a szegedi IKV Védőernyő Alapítványát és a Nemzeti Eszközkezelő mentorprogramját.

Kiterjeszthető programok

Nagyon pici programokkal dolgozunk, amelyek célja egy működő modell megmutatása, hogy más önkormányzatok, szervezetek is át tudják venni, folytatni tudják máshol az országban – hangsúlyozta Koltai Luca.

A modell kiterjesztése lehet az is, hogy nem csak a hazai értelemben vett szociális lakásokkal, hanem közösségi lakásokkal, vagyis szélesebb célcsoportokkal, komplexebb szolgáltatásokat nyújtunk – mondta Moravcsik László. Veszprémben például szó van a veszprémi és városkörnyéki magánlakások bevonásáról, s ehhez kapcsolódóan a közösségi közlekedés fejlesztéséről. A cél egy: növelni a bérlakásállományt.

Az önkormányzatnak feladata a szociális bérlakásállománnyal foglalkozni, és ha van jó portfolió: a szociális mellett költségelvű, közösségi, piaci lakásokkal, akkor megteheti az önkormányzat, hogy üzleti terv szerint döntsön fejlesztésekről, és ne a nemfizetés finanszírozására menjenek el a költségek.

Somogyi Eszter szerint a szociális bérlakásszektortól nem várható el, hogy önmagát fenntartsa, ez közszolgáltatás, amely rászorultsági alapon jár az állampolgároknak. Elvárható, hogy az állam és az önkormányzat finanszírozza, és működtessék az önkormányzati lakásállományt a legkisebb veszteséggel, átlátható módon. Az önkormányzat szociális ellátórendszere azonban jelenleg nem tud hatékonyan összekapcsolódni az önkormányzati lakásgazdálkodással. Össze kell hangolni a szervezetet, az eljárásrendet, a működést, és integrált szolgáltatásokat kialakítani. Erre alkalmas a SZOL-modell. A SZOL-lal a bérlakásrendszer kívül kerül kicsit az önkormányzati bürokrácián, így rugalmasabb és nyitott tud lenni.

Mindezt ki kell egészíteni lakbér- és lakásfenntartási támogatási rendszerrel. Ez azért is szükséges – tette hozzá Moravcsik László, mert így magasabban tartható a bérleti díj, amivel könnyebb a piacról ügyeskedés nélkül behozni bérlakásokat nagyobb volumenben.

A kulcsa mindennek a helyi lakáspolitikák, települési koncepciók megalkotása, amelyben látható a cél, és a megvalósításra irányuló politikai akarat.

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2017. február 08., szerda 15:42

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.