tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 22 nov. Rekordév az építőiparban
    Az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtja a hazai építőipar az idén, a harmadik negyedév során rekord összegben, közel 570 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési…
  • 13 nov. Egyre kisebbek a megfizethető lakások
    Az elmúlt 12 hónap alatt romlott a legnépszerűbb árkategóriában lakást keresők helyzete: azonos minőségi mutatók mellett csaknem fél szobával kisebb ingatlant képesek megvásárolni. Ha folytatódik…
  • 09 nov. Így drágult a munkaerő és az építőanyag
    2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari kivitelező nagyon nehezen tudnak kalkulálni az építőanyagok és munkabérek árváltozásaival. Az ÉVOSZ…
  • 07 nov. A magyarok lakásálma
    Az Otthontérkép.hu legfrissebb, több mint 1300 ember részvételével készült kutatása szerint az emberek többsége saját tulajdonú lakásban él, de néhány év múlva szívesen tovább állna.…
  • 07 nov. Még mindig óriási a fluktuáció az építőiparban
    Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat - idézi az…
  • 03 nov. Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás
    2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma…
  • 03 nov. Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók
    A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást vásárolni. Győrben és Kecskeméten a legmagasabbak a lakásárak – írja…
  • 02 nov. Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is
    A vidéki lakások iránt megnőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak vidéki nagyvárosokban befektetésként. Akárcsak a Balaton környékén, ahol a vízpart a legvonzóbb lokáció.
  • 30 okt. Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt
    A felújításra szoruló lakások ára stagnál, miközben a felújítottaké már két éve nő. Lakást ötödével, házat felével olcsóbban találni a helyreállítandók közt. A renoválás után…
  • 25 okt. Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások
    Látványosan fellendült a megyei jogú városokban is a társasházépítés, de a budapesti árak töredékéből kihozzák a lakásokat az ottani fejlesztők. Jelenleg országosan már minden hetedik…
  • 24 okt. Csúszásban van sok új lakás átadása
    Nem lanyhul a lakásépítési kedv, de a társasházfejlesztések 14 százalékánál már ki kellett tolni az átadási határidőt.
  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…
  • 09 okt. Saját lakásra spórolnak a magyar fiatalok
    Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elsősorban saját lakás vásárlására tesznek félre.

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét SzakmaSztár2015

Emelni kell az építőipari szakmák presztízsét

Szívesen választana magának vagy a gyerekének egy alulfizetett, alulbecsült, nehéz és piszkos munkát? Vagy inkább egy jól fizető, menő, alkotó szakmára szavazna? Melyikbe sorolná építőipart?

Előző két cikkünkben nem csak az építőipari szakemberhiány okait jártuk körbe, hanem azt is, mennyire fontos annak megszüntetéséhez az anyagi megbecsülés, a munkakörülmények szerepe, valamint az utánpótlás képzése. Mindezek jól mutatják a társadalmi megbecsültség mértékét. Vajon mit tehet azért a szakma, hogy jobb legyen a megítélése? Erre kerestünk válaszokat, ötleteket.

Nem ismerik a lehetőségeket

Kétségtelen, hogy az építőipari szakmák manapság nem népszerűek, sőt sokuk ismeretlen is a potenciális utánpótlás körében. A pályaorientáció nem a magyar iskola- és szakmai intézményrendszer erőssége. Pedig nagyobb szükség volna rá, mint valaha.

Az általános iskolák inkább abban érdekeltek – presztízs okokból -, hogy minél több gyerek menjen magasabb szintű középfokú oktatásba. Ez ma a gimnáziumokat, esetleg a szakgimnáziumokat jelenti. Nemhogy nem hívják, hanem előfordul, hogy be sem engedik az általános iskolákba a szakmaismertető kollégákat – hallottuk több helyről is.

A legtöbb helyen azonban egyszerűen „elfelejtenek” beszélni a kétkezi szakmákról, s erősen feltételezhető, hogy az osztályfőnökök nem is ismerik a lehetőségeket. A pályaorientációs foglalkozásokon a „mi szeretnél lenni” kérdést nem követi a „mi lehetnél még”.

Pedig ezeken a foglalkozásokon, tájékoztatókon volna lehetőség felkelteni a szülők és a tanulók figyelmét az építőipari mesterségekre, a hiányszakmák tanulásában rejlő képzési (ösztöndíj, gyakorlati képzés, versenyek) és munkalehetőségekre. (Sokan nem tudják pl., hogy a hiányszakmát tanuló diákok plusz ösztöndíjat kapnak, és vélhetően könnyebben is el tudnak helyezkedni.)

Pályaválasztási osztályfőnöki órákon és szülőértekezleteken érdemes volna levetíteni a gyerekeknek és a szülőknek néhányat a szakmanépszerűsítő kisfilmekből, amelyeket az elmúlt években készítettek pl. a kamarák. Szinte minden szakmáról készültek ilyen videók, de látja-e őket valaki?!

szakmafilm

El kellene elcsábítani a gyerekeket a szakmák személyes bemutatóira, hiszen biztos, hogy sokan nem is tudják, mit csinál a szárazépítő, a mélyépítő technikus, mi a különbség az ács és a tetőfedő között, és műemléki díszítőszobrásznak is lehet tanulni. Más kérdés, hogy sokszor a szakma is alig tudja követni, pláne a gyakorlati képzés, a sok szakmaszerkezeti átalakítást.

A pályaorientációval – az összes szakmával – mindössze 1-2 munkatárs foglalkozik a megyei kamarákban – mondja Pete Zoltán, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatóhelyettese. Pedig fontos volna, hogy ők átlássák a lehetőségeket, ismerjék a középiskolákat, a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok igényeit és kínálatát, kapcsolatban legyenek az általános iskolákkal.

Ez is csak partnerségben működik

Az általános iskoláknak kulcsszerepük van, nagyon fontos lenne velük a hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés. De nem csak ők segíthetnének sokat a gyerekeknek, maguk is támogatásra szorulnak a pályára irányításban. Pete Zoltán is hangsúlyozza, hogy partnerségre volna szükség az érintett szereplők: szakmai szervezetek, a piaci szereplők, az iskolák és a családok között.

Vannak zászlóshajó vállalatok, szakmai szövetségek, amelyek komoly időt, pénzt és energiát fordítanak a programok kidolgozására, a tájékoztatásra, az iskolák segítésére szakemberekkel, oktatókkal, kapcsolatokkal. Ám sokkal szélesebbre kellene tágítani a kört, de sajnos a mai szabályozási környezet nem igazán ösztönzi a piaci szereplőket a komolyabb részvételre.

szakma sztár ács

A gyerekek és szülők népszerűsítő rendezvényeken, kiállításokon (pl. Szakmák éjszakája, Szakma Sztár Fesztivál, SzakMÁzz! stb.) ismerkedhetnek a szakmákkal, már, ha tudnak róla és el elmennek. Az események időzítésén, szervezésén és legfőképpen a promócióján volna még mit javítani, hogy tényleg érjenek valamit. A színvonalas és vonzó népszerűsítő pályaválasztási és szakmabemutató rendezvények és versenyek (pl. SkillsHungary) tudnák felmutatni azt a példát, amit talán szívesen követne a jövő nemzedéke.

Példa egy másik ágazatból
Más ipari ágazatokban sem könnyű. A győri Nemak alumíniumöntöde számára is létfontosságú a magas szintű szakemberek folyamatos és megbízható foglalkoztatása. Ezt mostanában nem könnyű megoldani, mert kevés az utánpótlás és nagy a fluktuáció.

Ha nincs elég fiatal szakember, ki képezni kell maguknak a középfokú szakemberektől az öntész-mérnökökig. Komoly, a duális képzési rendszerre épülő programot építettek fel, amelynek a gyakorlati képzésben való részvétel mellett része a vállalat iránti lojalitás kialakítása is.

Nyilván a bér a legfontosabb tényező, de ezzel egyelőre nehéz operálni. Biztos pályakép felmutatásával, gyorsabb előrehaladási lehetőséggel, egyéb juttatásokkal és kedvezményekkel igyekszünk vonzóvá tenni magunkat – mondja Szilasi Tamás a cég társadalmi felelősségvállalás és duális képzési vezetője.

A vállalat részt vesz a győri pályaorientációs konzorciumban, együttműködik a kamarával, általános és középiskolákkal. Minél fiatalabb korban igyekeznek megismertetni a szakmákat a gyerekekkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal. Kiadványokat készítenek, fórumokat tartanak, elmennek az iskolákhoz és fogadnak is érdeklődőket.

A duális képzésben mint gyakorlati oktatóhely vesznek részt, tanulói szerződéses szakmunkástanulókat képeznek, és ösztöndíjat, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítanak a Miskolci Egyetemen tanuló mérnökhallgatóknak.

Fontosnak tartják, hogy szakmai impulzust adjanak az iskolának a piaci igényekről és az új technológiák alakulásáról, aminek akkor van igazán értelme, ha az oktatás akar és tud ehhez alkalmazkodni. Ez persze függ a kormányzati hajlandóságtól és az szabályozás kialakításától is. Szilasi Tamás szerint intenzívebb, a valós aktivitáshoz mért támogatással növelni lehetne a piaci szereplők részvételét, ezzel a gyakorlati oktatóhelyek számát.

A mókus is rágcsáló

... mint a patkány, csak jó a PR-ja – szól a mondás. Az építőipari szakmák megítélése most sajnos nem a mókuséhoz hasonlít.

Hadd idézzük ismét a Mapei Kft. tavalyi felmérésének eredményeit: a megkérdezettek 51%-a nem adná építőipari szakembernek a gyermekét, mert alulfizetettnek, alulértékeltnek, piszkos és nehéz fizikai munkának látják. És nem csak a kívülállók érzik ezt, hanem maguk az építőiparban dolgozók is.

Lényeges kérdés, hogy milyen kép él a fejekben az egyes szakmákról. A fenti vélemények, bár a realitáson alapulnak, a valóságnak csak az egyik oldalt mutatják meg. A pályaválasztóknak ismerniük kell a valós körülményeket, a nehézségeket, az elvárásokat, de látniuk kellene a mesterségek szép oldalát is – mondja Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője. A kutatásból kiderült az is, hogy a kőműves-burkoló-hőszigetelő szakmában dolgozó válaszadók közel harmada fontos, mintegy negyede szép, alkotó szakmának látja, amit csinál. A laikusok is fontosnak gondolják, de az alkotás már alig jut eszükbe róla, és csak néhány százalékuk tartja divatos szakmának.

Ezt is kell látniuk a gyerekeknek az elején, de a pályaívet, amelynek végén sikeres önmagukat is el kellene tudni képzelniük ahhoz, hogy önszántukból, kedvvel és ambícióval nekivágjanak egy építőipari szakmának. Ezt jó néhány szakember hangsúlyozta az interjúk során, és a Mapei Kft. neki is állt, hogy felépítsen erre egy programot.

Életpályamodell
Nemzetközi szinten is egyedülálló életpályamodellt dolgozott ki a Mapei Kft. A program célja vonzóbbá tenni az építő szakmákat.

„Az az álmunk, hogy megváltozzon az építőipari szakemberekről élő kép. Azt szeretnénk, hogy egyre több legyen a szakmáját szenvedélyesen szerető, mesteri szinten művelő, modern szemléletű szakember, aki igényes a munkájával, környezetével és önmagával szemben is, és ezzel kivívja a társadalom megbecsülését” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A program első lépéseként nagyszabású kommunikációs kampány indul általános és középiskolások számára az építési szakmák népszerűsítésére. Ennek keretében a Magyar Építőipari Szakember Közösség legjobb szakemberei az iskolákban mutatják be a szakma szépségeit és perspektíváit. „Be fogjuk mutatni a gyerekeknek és szüleiknek, hogy mit jelent ma a modern építőiparban igényes és sikeres szakmunkásnak lenni.”

Emellett arra ösztönzik a Szakember Közösség tagjait, hogy minél többen kapcsolódjanak be a gyakorlati szakmai képzésbe és minél több diáknak adják át a tudásukat. Ez egyben elhelyezkedési lehetőséget is biztosít a fiataloknak.

Ehhez persze az is kell, hogy megtaláljuk és megmutassuk a jó példát, a sikeres, fejlődni tudó, a munkájára, a tudására, sőt a megjelenésére is igényes szakembert. Ehhez rendet kell tenni a szakmán belül, a jó példát adó szakembereket pedig kell felépíteni – mondja Markovich Béla.

Az életpályamodell részeként a Mapei útjára indítja az Ideális Szakember Képzést, melynek célja egy kimagasló szintű szakmai továbbképzési rendszer megteremtése. A képzésen nem csak szakmai, hanem vállalkozási ismereteket és szakmai kultúrát is átadnának.

Az életpályamodell harmadik eleme a Szakember Közösség és a Mapei szakemberajánló rendszere. Előbbi szakmai fejlődés lehetőségét, gazdasági és szakmai előnyöket kínál, míg az utóbbi összekapcsolja a szakembereket és a megrendelőket.
Végül a szakmai pályafutás csúcsaként a szakemberek – kellő gyakorlattal és referenciával a hátuk mögött - nevezhetnek az évente kiosztásra kerülő Mesterek Mestere díjra, mely kimagasló erkölcsi elismerést jelent.

A foglalkoztatás átalakítása, egy képzési reform, egy ágazat rendbetétele nem megy egyik pillanatról a másikra. Ha ma el is indul valami, 1-2 év alatt jöhet létre egy jól működő rendszer. Igazán látható eredménye pedig talán csak 5-10 év múlva lehet. Pláne, hogy a fejekben is jó néhány dolognak változnia kell.

A többi között annak is, hogy a jó szakembert meg kell fizetni, meg kell becsülni – a munkáltatóknak, az építtetőknek, a társadalomnak is.

Előző cikkeink a témában:
Hogyan küzdheti le az építőipar a szakemberhiányt?
Hol vannak a jövő építői?

Utoljára frissítve: 2017. április 11., kedd 14:52

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.