tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

A kivitelezői kapacitások és az áfa jövője a legaggasztóbb kérdések Napi.hu

A kivitelezői kapacitások és az áfa jövője a legaggasztóbb kérdések

Jobb a helyzet, mint a 2008-as gazdasági válság előtt volt, de a piaci szereplők most óvatosabbak - állapították meg a Napi.hu Az ingatlanpiac sem nő az égig? című konferenciájának kerekasztalbeszélgetésén az iparági szereplők.

Karsai Gábor a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszélt, hogy átmenetileg élénkülhet a magyar gazdaság 2017-2018-ban, majd 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége. A makrogazdasági adatok alapján látszik, hogy az unió nélkül bajban lennénk.

Az elmúlt időszakban az Európai Unión belül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, és az építési engedélyek száma is itt emelkedett a legnagyobb mértékben. Hasonló tendencia volt a 2008-as gazdasági válság előtt is: akkor túl sok építési telket terheltek meg rossz hitelekkel és az ingatlanlufi a világgazdaságot is magával rántotta. Most azonban a szereplők nem számítanak hasonló folyamatra.

Az ingatlanpiac ciklikusan működik, nyolc-kilenc évente jön a váltás, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy valóban fújódhat egy újabb lufi, de jelenleg több biztató jel is van. A mostani árrobbanást a fizetőképes kereslet határozza meg, valamint az, hogy tartósan alacsony a kamatszint. Amíg pedig 1-2 százalékos hozamra számíthatnak a kötvényekből, az ingatlan egy jobb befektetés, ezért lesz rá finanszírozás - véli Török Árpád, a TriGránit vezetője.

Hasonlóan látja ezt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. tulajdonosa: szerinte még mindig van feljebb az ingatlanpiacon. Mindezt a makrokörnyezet változására alapozza, de elmondta, a cége óvatosan tervez. Még nem tudni ugyanis, meddig marad a megterülést segítő 5 százalékos áfakulcs, amelyet az eredeti tervek szerint 2019 végén vezetne ki a kormány. Emiatt viszont egyre nehezebb kivitelezőt találni, akik egyébként folyamatosan növelik a munkadíjukat, ami beépült már az árképzésbe is. Ez azt is eredményezheti, hogy vidéken a kivitelezők hiánya miatt kevesebb beruházás lesz. Ugyanígy a szegmensek között is átrendeződés indulhat, például a lakásépítésektől az irodafejlesztések vonják majd el az erőforrásokat.

Más a mostani helyzet, mint a 2006-2008-as, amikor óriási telekbankokon ültek az ingatlanpiaci cégek, amelyeken ketyegett már egy hitelbomba - véli Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szereplők is máshogy állnak most a piachoz, egyrészről mert most erős a kereslet, másrészről sokan játszanak kivárásra, a 2019-es áfakivezetés kapcsán. Szerinte az árakat az is erősen befolyásolja, ha a már futó beruházásoknál nem tudják tartani a határidőket.

Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az állam nagyberuházóként történő megjelenése, szintén jelentősen befolyásolja a piacot. Sok kivitelezőt von el, a maradékon pedig rengeteg projekt versenyez.

Földi Tibor az állami jelenlét okozta nehézségekre példaként a Puskás Ferenc stadion építését említette. A beruházáshoz 600 szerkezetépítőt toboroztak, amelye eleve nehéz feladat volt, mert a válság alatt leépült az építőipar. Az ő cége ezért külföldről próbál kivitelezőket szerezni.

Fontosnak tartja azt is, hogy minél előbb kiderüljön, mi lesz az 5 százalékos áfakulccsal. Minél gyorsabb döntésre van szükség, mert a piac egyelőre nem tud tervezni, ezért a 2019-es kivezetés előtt befejeznék a beruházásokat. Ha lenne egyértelmű döntés, akkor a piaci szereplők megtervezhetnék a kapacitásaikat. Erre azért is szükség lenne, mert a GKI előrejelzése szerint csak átmeneti felélénkülés van a piacon, 2020-tól lassulás és bizonytalanság jöhet, ha nem javul radikálisan az ország versenyképessége.

Jó évek várnak az ingatlanpiacra

Az elmúlt évek eredményeiről Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: fontos, hogy 2013-ban kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A költségvetés egyensúlyba hozatala a kormányzat kifejezett célja volt, ebben segítette a sok egyszeri bevétel. A 2016-os felminősítés egyértelmű siker, de ez még csak az 1996-os adósbesorolás visszaszerzését jelentette. A piac viszont középtávon nem bizakodó Magyarországgal szemben. Az ország versenyképessége romlik, ennek fő oka, a kiszámíthatatlan befektetői környezet és a nagyfokú korrupció.

Napi konferencia 2017 05 KarsaiGáborNapi.hu
Karsai Gábor

A jelenlegi növekedés fő elemei az EU-tól érkező támogatás. A 2007 és 2015 közötti időszakban a források nélkül nem nőtt, hanem csökkent volna a GDP (5 százalékos növekedés helyett 2 százalékos recesszió lett volna). A beruházások pedig 3 százalékos emelkedés helyett 30 százalékkal estek volna vissza. Az ágazatok közül a feldolgozóipar növekedik folyamatosa, míg a szállítás és raktározás teljesítménye ingadozik.

Az ingatlanpiacon lassú növekedés tapasztalható, de a várakozások szerint ez a tendencia folytatódik.

A lakásépítési engedélyek száma várhatóan esni fog jövőre: az idei 32 ezerről 30 ezerre csökkenhet. Viszont az újonnan használatba vett lakások száma 20 ezer környékére emelkedhet 2018-ban.

A GKI fővárosi és a magyarországi lakáspiaci indexe 2007-2013 között folyamatosan csökkent, majd azóta a 2006-os szintre javult. A jövőben pedig ezen a szinten stagnálhat - véli Karsai.
A tavalyi utolsó negyedévben a fővárosi irodák kihasználtsága meghaladta a 85 százalékot, míg az országos átlag 82 százalék környékén alakult. A a GKI szerint a lakás- és raktárpiaci index is javul.
Ahogy az ingatlanpiac, úgy a magyar gazdaság sem nő az égig - foglalta össze a közgazdász a piaci várakozásokat. Azonban 2017-ről és 2018-ról elmondható, hogy viszonylag jó évek lesznek az ingatlanpiac szempontjából.

Forrás és további tudósítások a konferenciáról: Napi.hu

Utoljára frissítve: 2017. máj. 19., péntek 14:16

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.