tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Csökkenő népesség, üresedő lakások KSH / igylakunk.hu

Csökkenő népesség, üresedő lakások

Magyarországon a legtöbb lakott lakás téglából épült, három szobás, 84 négyzetméter alapterületű. A 4,4 milliós lakásállomány 12 százaléka (550 ezer darab) nem lakott, az üres lakások többsége kistelepüléseken található - derül ki a KSH tavalyi kis népszámlálásából, amelyet most publikáltak.

A 2016-ban a lakásállomány nagysága 4 404 518 volt. A lakásállomány 21%-a Budapesten, 52%-a más városokban, 28%-a községekben található.

KSHmicrocenzus lakasallomanyKSH / igylakunk.hu

Tavaly a 4,4 milliós lakásállomány több mint 12 százaléka volt lakatlan, illetve idényszerűen lakott, vagy nem lakhatási céllal használt, míg 2011-ben ez az arány 11 százalék, 2001-ben pedig csak 9,2 százalék volt. Az üres lakások számát a népesség fogyása, a kistelepülések elöregedése, a falvakból való elvándorlás növelte, de a nagyvárosi lakások irodai célú hasznosításának elterjedése is az okok közé tartozik - olvasható a Mikrocenzus 2016 című, szerdán publikált kiadványban.

Hol van a legtöbb üres lakás?

Budapest kivételével minden településtípusra, illetve minden megyére jellemző a nem lakott lakások számának és lakásállományon belüli arányának növekedése, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Heves megyében a legmarkánsabb, 4 százalék fölött. Az említett megyék közül az első háromban országos szinten is a legnagyobb az üres lakások aránya.

2016-ban a lakásállomány több mint 12%-a tartozott a nem lakott – más célra használt, idényszerűen lakott vagy üresen álló – lakások körébe. 2011-ben ez az arány 11, 2001-ben 9,2% volt. A jelenséget több tényező befolyásolta, amelyek területi sajátosságokat is mutatnak. A népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a munkalehetőség hiánya miatt a falvakból történő elvándorlás, a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások, valamint a
csak idényszerűen, pl. üdülésre használt lakások mind a nem lakott lakások számát növelik.

KSHmicrocenzus üresKSH / igylakunk.hu

Településtípusonként míg Budapesten a 2011-ben mért lakásmennyiségnek csak 91 százaléka volt üres 2016-ban is, a községekben 120 százalékára nőtt a 2011-ben mért volumen. Összesen 550 ezer otthon lakatlan az országban, ebből 107 ezer a fővárosban található, ahol az össz lakásszám 908 ezer. Az 1,2 milliós községi lakásállományból pedig 182 ezer lakás árvult el 2016-ra.

Legszívesebben téglából építünk

A lakott lakások közel kétharmada tégla építésű, a panelek aránya 14 százalék, 13 százalékuknak pedig vályog a falazata. Budapesten minden negyedik lakott lakás panel, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében 17-20 százalék közötti az arányuk. A vályog a négy alföldi megyében, valamint Tolnában jellemző (23-37 százalék).

KSHmicrocenzus falazatKSH / igylakunk.hu

2016-ban a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek, 1,3%-a települési önkormányzat, 0,5%-a egyéb intézmény tulajdonában volt. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban az átlagosnál valamivel nagyobb a nem magántulajdonú lakások részesedése, arányuk Budapesten 3,3%.

A lakók 90%-a tulajdonosként, 8,3%-a bérlőként, 1,4%-a más jogcímen élt a lakásban. A bérlők alacsony aránya azt mutatja, hogy a lakásbérlés továbbra sem tartozik az általános lakhatási módok közé, aminek oka egyrészt a jövedelmekhez viszonyított magas bérleti díjak, másrészt az önkormányzatibérlakás-vagyon szinte teljes hiánya.

KSH microcenzus jogcim2KSH / igylakunk.hu

Az átlagos lakás

Országos szinten a lakott lakások ,6%-a egyszobás, 32%-a kétszobás, 33%-a háromszobás, 29%-a négy vagy annál több szobás volt. Csupán a lakások nem egészen 7 százaléka egyszobás, ám a fővárosban a lakások 14 százaléka tartozik ebbe a körbe.
2011 óta 6 négyzetméterrel nőtt az átlagos alapterület, vagyis 2016-ban az átlag lakás 84 négyzetméteres volt. A 40 négyzetméteresnél kisebb garzonok 15 százalakos budapesti aránya háromszorosan verte az országos átlagot. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya tovább nőtt, már minden harmadik–negyedik lakott lakás ebbe a kategóriába tartozik.

KSHmicrocenzus alapterületKSH / igylakunk.hu

A felmérés szerint 2011 óta javult az állomány komfortossága, a lakott állomány csaknem 99 százalékába bevezették a vezetékes vizet, 97 százalékában megoldott a meleg folyó víz, 98 százalékában a szennyvízelvezetés. A közcsatorna elérése a 2011-es 77 százalékról 2016-ra 87 százalékra nőtt, a vízöblítéses WC-vel való ellátottság 96 százalékra emelkedett.

A közműellátottság növekedése ellenére több mint 50 ezer lakás nem rendelkezett vezetékes vízzel, mintegy 70 ezer lakásban nem megoldott a szennyvízelvezetés. Továbbá 153 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC, és 116 ezer lakásból hiányzott a meleg folyó víz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.

Az elmúlt évben száz lakásra átlagosan 249 ember jutott, csaknem ugyanannyi, mint 2011-ben ( 248). A laksűrűség Budapesten a legkisebb, a fővárosban 215 fő él 100 lakásban, szemben a községekben talált 275 fővel.
A legsűrűbben lakott település mégis Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren. A legsűrűbben lakott megye Pest (196) és Komárom-Esztergom (131), a legritkábban lakott Somogy (50), valamint Tolna, Bács-Kiskun és Békés (60) volt.

A lakosság fogy

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között.
Ez azt jelenti, hogy 2011-hez képest 134 ezerrel kevesebben élnek Magyarországon, ez nagyjából Győr lakosságának felel meg (ott 130 ezren laknak).

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, rekordgyorsasággal haladnak az adatok feldolgozásával, és a nagyobb mintának köszönhetően majd járási szinten is tudnak adatokat szolgáltatni. A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára.
A felmérést a lakosság 10 százalékának, 440 ezer háztartás bevonásával végezték; a KSH először a népességi adatokról és a lakások jellemzőiről ismertet adatokat.

A lakásállomány régiós eltéréseiről, a fűtési módokról és a népesség számának és jellemzőinek változásairól ITT olvashat még többet.

A publikált teljes összefoglaló le is tölthető lejjebb a dokumentumoknál.

Forrás: Napi.hu, Index.hu

Utoljára frissítve: 2017. június 01., csütörtök 15:18

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.