tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

A szigorodó energetikai követelmények drágítják a lakásépítést http://www.energiatakarek.hu/

A szigorodó energetikai követelmények drágítják a lakásépítést

Fokozatosan enyhül a lakásárak emelkedése Magyarországon, azonban ezzel ellentétesen hat, hogy a közeljövőben jelentősen változnak az energetikai követelmények hazánkban - olvasható a Portfolio.hu elemzésében.

Az elmúlt két-három év szárnyalása után nem meglepő folyamat a növekedés lassulása. Az eddigi árrobbanást fokozatosan egy kiegyensúlyozottabb piac váltja majd fel. A KSH adatai szerint 2017 első negyedévében 8,1 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint egy évvel korábban, ami ugyan még mindig jelentős, de már egyszámjegyű növekedés.

lakásárak ksh 2010100 20170704

Mérséklődött az áremelkedés üteme a lakáspiacon, de stagnáló árakról még korai beszélni.
Az országos átlag mögött még mindig nagyok az eltérések is. Az áremelkedésben 2016-ban továbbra is Budapest vezetett, ahol az MNB felmérése szerint 22 százalék felett drágultak a lakások, míg a községekben egyszámjegyű volt a növekedés.

lakasarak valtozasa mnb 20170512

A teljes árváltozást nézve az látható, hogy mind az új mind a használt lakások körében csökkent az átlagos értékesítési ár, vagyis a vevők között nagyobb arányban voltak jelen az olcsóbb lakások iránt érdeklődő vásárlók. Úgy tűnik tehát, hogy a vevők egyre kevésbé hajlandók megfizetni a gyakran túlárazott lakásokat, amit valószínűleg a pénztárcájuk sem engedhet meg, így a következő években fokozatosan jöhet el a piaci megnyugvás ideje.

Az energetikai beruházások drágítják az építést

Az új lakások árának növekedésének irányába hat ugyanakkor, hogy változnak az energetikai követelmények hazánkban. Ezek a követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is.

A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.

Ezek a változások természetesen nem csak a teljesen új beruházásokat érinthetik, hanem a felújításokat és bővítéseket is. Jelentős felújítások esetében szintén teljesíteni kell a költségoptimalizált követelményszintet, nem jelentős felújítás esetében pedig a kritériumot az új szerkezetnek kell tudnia. Annyi a könnyebbség, hogy felújításoknál 2021 után sem kell megfelelni a közel nulla energiaigényű épületek szabályainak.

Nehéz lesz megfelelni a szigorodó szabályoknak

A jövő évtől életbe lépő szabályoknak szerint figyelni kell arra, hogy például milyen téglából, és mekkora szigeteléssel épül a ház, valamint a beépített ablakok is megfeleljenek a követelményeknek, mindössze a költségeket dobhatja meg a változás. A 2021-től életbe lépő szabályoknak történő megfelelés azonban még a nagy társasházak esetében is a korábbiakhoz képest nagy változást jelent, és komolyabb tervezést igényel, a megújuló energiaforrások kiépítése súlyos költségekbe kerülhet, ráadásul ezek elhelyezése is plusz területeket igényel.

Még nagyobb terhet róhat a fenti szabályozás a családi házat építőkre, ahol szintén nem kis költséget jelenthet a napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítése, ráadásul míg a nagyobb beruházások esetében az összköltségeket tekintve kisebb tételt jelentenek arányaiban a megújuló energiafelhasználással kapcsolatos rendszerek kiépítése, a családi házak esetében a költségeket nagyobb százalékban dobhatják meg.

Már most csúszik sok beruházás

A Portfolio információi szerint a fejlesztők közül többen inkább a minimum szintek teljesítésére törekednek a beruházásaik során, így a még idén elkészülő házak esetében még a régi követelményeknek megfelelően kerültek megépítésre a szerkezetek, míg a jövőre átadni tervezett projektek esetében az előírásoknak megfelelően már energiahatékonyabb ingatlanok épülnek meg. Fontos tehát a vevőknek rákérdezni az épület energetikai jellemzőire is, a későbbiekben ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit fizetünk majd fűtésre.

De vevőként azért is nagyon érdemes megfelelően tájékozódni, mivel különösen kedvezőtlenül érintheti őket, ha a projekt csúszása miatt a használatba vételi engedély megszerzése tolódik, és például 2018 után készül el egy olyan ház, mely még a régi követelményeknek megfelelően épült. A csúszás pedig nem olyan elképzelhetetlen, a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint például, már most 1000 felett van azoknak a lakásoknak a száma, ahol egy évet is csúszik majd az átadás dátuma a tervezetthez képest.

lakásépítés csuszo projektBár a megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályok csak 3 és fél év múlva lépnek életbe, azért a most még csak tervező asztalon létező projektekben történő vásárlás előtt érdemes szintén figyelni a változó szabályokra, mivel egy most még csak 2019-re tervezett ház, átadása ki tudja, mennyit késhet majd a kivitelezői kapacitáshiány miatt.

A családi házat építők is csúszásra számíthatnak, ha az építtető nem talál időben kivitelezőt, vagy a beruházás valamilyen okból lassabban halad. Ráadásul a családi házat építők körében jellemző, hogy a használatba vételi engedélyt már akár a beköltözésük után szerzik meg, a háznak azonban majd ebben az időpontban kell majd megfelelnie az energetikai követelményeknek.

A lakásárakról és az új energetikai követelményekről lásd a: Portfolio.hu cikkeit.

Utoljára frissítve: 2017. július 05., szerda 14:15

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.