tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Az oktatáson keresztül kell csökkenteni a szakemberhiányt újHÁZ Centrum

Az oktatáson keresztül kell csökkenteni a szakemberhiányt

Az építőipar az elmúlt időszakban egyre nagyobb lendületet vett Magyarországon, az egyetlen, ami a tartós növekedést megakadályozhatja, az ágazatban tapasztalható súlyos szakemberhiány. Az újHÁZ Centrum szakértői szerint ennek érdekében szemléletváltásra van szükség: fel kell ismerni, hogy a bérek emelésén kívül a szakemberek számára jobb munkakörülményeket kell nyújtani, biztos alapokon nyugvó gyakorlati oktatásra és a szakmunka megbecsülésére van szükség.

Megismertetni a fiatalokkal a kétkezi munkát

Egyes statisztikai adatok szerint jelenleg mintegy 20-30 ezer szakember hiányzik az építőiparból. Logikus lenne ezt a hatalmas munkaerőigényt a szakiskolát elvégző fiatalokkal kielégíteni, azonban a tapasztalat szerint eszük ágában sincs hosszú távon az ágazatban elhelyezkedni, jelentős részük ugyanis már a szakvizsga letételét követően pályát vált. Ennek az oka kettős: egyrészről a szakmák az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszítettek presztízs-értékükből, másrészről pedig a jelenlegi szakképzési rendszer nem alkalmas a gyakorlati tudás átadására.

Annak ellenére, hogy számos ösztönzővel kívánják arra sarkallni az általános iskolásokat, hogy tanulmányaikat a szakmát nyújtó intézményekben folytassák, egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel jártak az erre irányuló kezdeményezések. „A gyerekek és a szülők többségének a fejében a kétkezi munkának csak az árnyoldalai élnek, ezért különösen fontos lenne felhívni a figyelmet a munka szépségeire” – vallják az újHÁZ Centrum szakértői. Meglátásuk szerint az ösztöndíjak és a biztosnak tűnő elhelyezkedési lehetőségek mellett a szakmákat népszerűsítő rendezvények, így az építőanyag-kereskedelmi hálózat által is támogatott Szakma Sztár Fesztiválhoz hasonló események adhatnak jó alkalmat az ágazat presztízsének emelésére.

A gyakorlati képzés reformja

Mindez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az ágazatban maradva a fiatalok, később szakmájuk legjobbjaivá válhassanak. Ehhez ugyanis egy olyan gyakorlati oktatásra lenne szükség, ahol a diákok részt vehetnek a teljes munkafolyamatban, igazi mesteremberek mellett dolgozva sajátíthatják el területük fortélyait. A duális képzési rendszer egyik legnagyobb gyengesége azonban ma az, hogy a gyakorlati oktatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és nem nyújt olyan tudást, amit hasznosíthat az intézményt elvégző fiatal.

A 2014-től érvényben lévő duális szakképzés értelmében a 10-11. évfolyamos tanulók hetente két napot töltenek a gyakorlati képzésüket biztosító kivitelező vállalatnál. A legfőbb probléma ezzel az újHÁZ Centrum szakértői szerint az, hogy a rendszer nem teszi lehetővé, hogy a tanulók a teljes munkafolyamatot lekövethessék, hiszen a munkálatok azokon a napokon is zajlanak, amikor ők az intézményben hallgatják óráikat. Ráadásul a kivitelezők sem partnerek a gyakorlati képzés fejlesztésében. Egyes felmérések szerint 95 százalékuk nem köt tanulói szerződést, ennek legfőbb okaként pedig azt jelölték meg, hogy az építőipari kereslet folyamatos változása miatt nincs stabil, hosszú távon is tervezhető munkaellátottságuk, így nem tudják garantálni a diákok gyakorlati képzését. Egyre többen vélekednek azonban másként. Az újHÁZ Centrum építőanyag-kereskedelmi hálózatának egyik tagja, a MerkBau Kft például tudatosan keresi az utánpótlást, a Szakma Sztár ács döntőseinek azonnali munkalehetőséget is kínáltak.

A pénz nem elég

A verseny döntőbe jutott fiataljai természetesen jól képzettek, felkészültek, ám az szakképzésben végzettek jókora hányada elbukik szakmájában és segédmunkára, vagy pedig pályaelhagyásra kényszerül. A jó szakemberek bár hamar találhatnak biztos munkát az ágazatban rejlő hiány miatt, mégis jelentős részük külföldre megy a jobb megélhetés reményében. A bérezés azonban nem csupán az egyetlen ok, ami a külföldi munkavégzésre sarkallja őket. A Nyugat-Európában tapasztalható jobb és biztonságosabb munkakörülmények, a fix munkaidő és az egyéb juttatások vonzóvá teszik számukra az ország elhagyását.

Az utóbbi néhány hónapban a béremeléseknek köszönhetően elkezdtek hazajönni a külföldön dolgozó szakemberek, azonban még mindig jelentős a kivándorlók aránya. A kormány lehetséges megoldásnak tarja a közmunkások ilyen irányú átképzését, azonban az újHÁZ Centrum szakértői szerint stabil munkaerőt csakis azokból nyerhet az ágazat, akik önszántukból, a szakma iránti szeretetből és az általa kínált biztos megélhetés miatt lépnek a pályára, nem pedig kényszerből. Éppen ezért azt szorgalmazzák, hogy központilag induljon el egy összehangolt akció a kétkezi munka presztízsének növelése érdekében.

Forrás: újHÁZ Centrum / clairandcurtis.com

Utoljára frissítve: 2017. július 24., hétfő 12:15

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.