tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…
  • 09 okt. Saját lakásra spórolnak a magyar fiatalok
    Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elsősorban saját lakás vásárlására tesznek félre.
  • 06 okt. Továbbra is százezreket érint hazánkban a lakhatási szegénység
    Több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem…
  • 05 okt. Miben laknak a magyarok?
    A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres…
  • 04 okt. Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki
    Továbbra is jelentős a magyarországi lakásépítési kedv. A második negyedévben 23,7 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami duplája az uniós átlagnak.
  • 02 okt. Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük
    Budapesten több mint 200 lakásfejlesztési projekt zajlik, amely mintegy 18 ezer új lakás megépülését jelenti. A lakások ára azonban még sosem volt ilyen magas, és…
  • 27 szept. Ahogy nő a csokosok száma, emelkednek a lakásárak is
    Meghaladja az 56 ezret a családi otthonteremtési kedvezmény szerződőinek száma, a kormányzat pedig a támogatás igénylésének további jelentős bővülésére számít.
  • 22 szept. Ezért nehéz mesterembereket találni
    A mesteremberek is küzdenek a munkaerőhiánnyal, nem találnak megfelelő alkalmazottakat. A JóSzaki.hu utánajárt, mi áll az országos munkaerőhiány hátterében.
  • 12 szept. Egyre inkább csak álom a saját lakás
    Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson. Ez az arány sokkal rosszabb, mint három éve, a…
  • 07 szept. Valószínűleg marad még a drágulás a lakáspiacon
    Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a…
  • 06 szept. Kik, milyen lakást vesznek?
    A fővárosi lakáspiacon a legtöbb vevő a 15-30 millió forintos sávban keres lakást. A magyarországi lakások vásárlói 98 százalékban magyarok - derül ki az Otthon…
  • 04 szept. Megéri panelt venni?
    Robbanásszerűen megnövekedett a panellakások ára az elmúlt években, különösen Budapesten, ahol egyes nagyobb lakásért több mint 30 millió forintot is elkérnek a felkapottabb helyeken. Vajon…
  • 24 aug. Lendületben a lakásépítések
    Továbbra sem veszít lendületéből a hazai építőipar, és ebben a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, derül ki a 2017. második negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Megéri szakmát tanulni?

Aki ma szeretne jó szakembert találni, könnyen szembesül a kínzó szakemberhiánnyal, melyet az építőipar élénkülése csak tovább fokozott. Az építő szakmák, mint a kőműves, burkoló, ács évek óta a hiányszakmák között szerepelnek, óriási szükség lenne a szakember utánpótlásra. Csakhogy évről-évre egyre kevesebb fiatal választja az építőipart hivatásának. Pedig megérné. A Mapei Kft. 100 szakembert kérdezett meg, mit szeretnek a szakmájukban és miért ajánlanák a fiataloknak. 

A válaszadó szakemberek 30%-a a biztos megélhetést emelte ki legfőbb érvként. Szinte mindannyian rámutattak, hogy a jó, megbízható munka biztos megélhetést jelent, különösen vállalkozóként.

Egyikük így vallott erről: „Az építő ipar egy nagyon nehéz fizikai munka, de egy jól elkészített munka évek múlva is visszaköszön. Büszke lehet rá az ember, az épületek előtt elhaladva jó rá csodálkozni hogy ezt a épületet is én készítettem, vagy burkoltam. 10-20 év múlva is még ajánlanak mint kivitelezőt egymásnak az emberek, és nem kell hirdetnem magamat és várni a munkára. Ma már eljutottuk arra a szintre, hogy a munka vár ránk , egy évre előre fel van vállalva a munka”.

Alkotás, önmegvalósítás

A megkérdezett szakemberek 26%-a a maradandó alkotás létrehozásának élménye miatt ajánlaná a szakmát a fiataloknak. „Sokkal jobb, mint éveken át egy számítógép előtt ülni személytelenül” – fogalmazta meg egyikük. Mindegy, hogy egy konyha burkolásáról, vagy egy ház építéséről van szó, a szakemberek a változatos, kreatív, alkotást szeretik, melyhez hozzájárul a megrendelők jó munkával kivívott tisztelete, elismerése és megbecsülése.

„Kétségtelen tény, hogy az építő munkák látványos és kézzelfogható eredményekkel járnak, könnyű megtalálni az értelmét. Emellett a szakemberek új kihívásokkal találkoznak, folyamatos a fejlődés a technológiák, a felhasznált anyagok és módszerek terén ami állandó szakmai fejlődést kíván a szakemberektől. Mindez a Csíkszentmihályi Mihály átal leírt flow élmény alapja, amitől egy munka jó” – mutat rá Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Vannak akiket nem elégít ki a pusztán szellemi, vagy adminisztratív munka. Azonban sok fiatal akarata ellenére - családi vagy társadalmi nyomásra - választ „fehér galléros” hivatást, ahol aztán soha nem lesz igazán boldog. Igazi tehetségek kallódnak el, akik kiváló szakemberek lennének, de más területeken középszerűvé válnak.

Sok fiatal számol azzal, hogy a jövőben külföldön próbál meg munkát vállalni. A már dolgozó 19-29 éveseknek országos átlagban a 35 százaléka próbálna külföldön állást találni, ez az arány utoljára két évvel ezelőtt, 2015 első negyedévében volt ennél magasabb (36 százalék) - derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.

Az országon belül azonban a különbségek jelentősek: a keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervezi ezt, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak.

Ennek ellenére az állásban lévő fiatalok közel fele - 49 százaléka - azt mondta, olyan munkája van, amely tényleg érdekli és szereti is csinálni. A munkájukat szerető fiatalok aránya évek óta 50 százalék közelében van. Ugyanakkor ennél jóval kevesebben, 38 százalék érzi magát megbecsültnek a munkahelyén. Hasonlóan kevesen, mindössze 36 százalék lát fejlődési és előrelépési lehetőséget maga előtt. Ez az arány azonban így is jelentős javulás az előző negyedévben mért 26 százalékhoz képest. A felmérés szerint a férfiak sokkal jobbnak látják a helyzetüket: több mint kétszer annyi férfi lát előrelépési lehetőséget, mint nő (48 százalék vs. 22 százalék).

A diákok (nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók) könnyebben vágnának bele egy külföldi kalandba: 46 százalékuk tervezi a külföldi munkavállalást, azonban a külföldön való tanulást már lényegesen kevesebben, mindössze 25 százalék fontolgatja. 62 százalékuk úgy érzi, hogy azt tanulja, ami érdekli, és szívesen foglalkozik vele.

A fiatalok 23 százaléka szerint könnyen találnának új állást, főleg a nyugati országrészben bizakodóak, és innen is mennének a legtöbben külföldre dolgozni. A diákok még pozitívabbak: 44 százalékuk szerint könnyedén megy majd az állásvadászat, mindössze 29 százalékuk tart attól, hogy nehéz lesz a munkába állás.

A maga ura

A megkérdezett – vállalkozó - szakemberek 15%-a szabadságot emelték ki fontos érvként. A szabadság érzését adja, hogy maguk oszthatják be az idejüket és megválogathatják a munkát és azt is, hogy kivel dolgozzanak. Utóbbi igencsak fontos előnyként merült fel: a szakemberek szeretik a munkájukban a jó hangulatot a társaságot, a „szakikra” jellemző bajtársiasságot.

A társadalom felelőssége is

„Az, hogy mára a nem fehér galléros szakmák «cikivé» váltak, a társadalom felelőssége is. Ha nem ismerik el például az építő munkákat, ha a a benne dolgozók nem kapnak megbecsülést, akkor a fiatalok nem fogják választani” – vélekedik Markovich Béla.

Hozzátette: Pedig megdőlni látszik a divatos állítás és igenis megéri egy jó szakmát tanulni és abban dolgozni. Ma az építőipar ilyen. Persze az is igaz, hogy a folyamatos tanulás itt is elengedhetetlen, hiszen rohamos a fejlődés ezen a területen is.

Ösztönözni kell a kreatív és alkotó fiatalokat, hogy érdeklődjenek az építőipar iránt, hátha ott találják meg a hivatásukat. Például a burkolásnak van nagyon jövedelmező, speciális területe, a kerámiaművesség. Ez egy speciális szaktudást és művészi beállítottságot igénylő nagyon keresett hivatás, ami kompromisszumok nélkül képes megadni az önmegvalósítás és kiteljesedés lehetőségét a művelőinek.

Forrás: Mapei Kft. / Hírnévügynökség; Pénzcentrum

Utoljára frissítve: 2017. július 27., csütörtök 11:15

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.