tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Ahogy nő a csokosok száma, emelkednek a lakásárak is Otthontérkép

Ahogy nő a csokosok száma, emelkednek a lakásárak is

Meghaladja az 56 ezret a családi otthonteremtési kedvezmény szerződőinek száma, a kormányzat pedig a támogatás igénylésének további jelentős bővülésére számít.

A lakáspiac további bővülését prognosztizálja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely azzal számol, hogy a gazdasági növekedésből a korábbinál jelentősebb mértékben veszi ki részét a lakásépítési ágazat. Hornung Ágnes, a tárca pénzügyi államtitkára a HG Media Fókuszban: Panelreneszánsz című konferenciáján arról beszélt, hogy ezt a kiegyensúlyozott gazdasági környezet, a kedvező foglalkoztatási helyzet, az emelkedő reálbérek és az egyre többek által igényelt családi otthonteremtési kedvezmény (csok) teszi lehetővé.

Hornung Ágnes arról is beszélt, hogy a csok igénylésének mintegy 25 százalékos bővülésére számítanak a közeljövőben, de folynak az egyeztetések a lakáspiac további élénkítésének lehetőségeiről, a támogatás bővítéséről. Többek között azt vizsgálják, hogyan lehetne a csokot hatékonyabbá és még többek számára elérhetővé tenni. Elmondása szerint már meghaladta az 56 ezret az igénylők száma, akik összesen több mint 153 milliárd forintot kaptak támogatásként. Közülük 46 ezer család 2016. január 1-je után kérelmezte a vissza nem térítendő támogatást.

MI csok 2017 07

Az adatokból kiolvasható, hogy folyamatosan bővül a nagycsaládos igénylők, valamint az új lakást vásárlók vagy építők száma. Arányaiban Pest megyében élnek a legtöbben a támogatással, ahonnan másfél év alatt a kérelmek 16 százaléka érkezett. Ezer főre vetítve már sokkal kiegyenlítettebb az arány: Győr-Moson-Sopron megye emelkedik ki, és e szempontból a főváros áll a legrosszabbul.

Az Otthontérkép által közzé tett friss keresési adatokból az derül ki, hogy egy év leforgása alatt trendszerűen növekedett a nagyobb alapterületű, új és újszerű otthonok iránti kereslet.
Felmérésük szerint 2016 és 2017 között megnövekedett a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok iránti kereslet, a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra például csaknem kétszer annyian kerestek rá 2017 őszén, mint 2016 azonos időszakában. Ennek hátterében feltehetően a CSOK-hatás állhat, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a vásárlók saját lakhatás céljából vásárolnak, nem pedig befektetési szándékkal, utóbbiak ugyanis a kisebb alapterületű lakásokat részesítik előnyben.
Az ingatlan állapotának szempontjából az elmúlt 12 hónap abszolút nyertesei az új építésű, az újszerű és a felújított ingatlanok voltak. Új lakások esetén 1 év alatt csaknem 4%-kal növekedett a kereslet, ez leginkább az egyre intenzívebb lakóparki kampányoknak tudható be.
„Az új projektek sokak számára elérhetetlen ár kategóriájúak, éppen ezért tapasztalhatunk növekedést az újszerű és a felújított otthonok esetén is. Hiába könnyebb hitelhez jutni, arra számítunk, hogy az újszerű és a felújított lakások népszerűsége tovább nő a következő egy-két évben, s ez további jelentős, akár 5-10 százalékos drágulást eredményez ezekben a kategóriákban. Ha itt is elviselhetetlen árak alakulnak ki, akkor pedig idővel a kereslet egy nagyobb része a közepes állapotú vagy a felújítandó ingatlanok felé fordulhat.” – figyelmeztetett Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.
2016 és 2017 szeptembere között a keresések eltolódtak a drágább ártartomány felé. Míg 2016-ban a keresők 30%-a 7-12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben ez 22%-ra csökkent. A 12-20 milliós és a 20-35 milliós ingatlanok keresettsége azonban növekedett, előbbi 2%-kal, utóbbi pedig 5%-kal. Ugyanígy növekedést tapasztalunk a 35-60 millió forint között árult otthonok esetén is. E tendencia hátterében szintén a CSOK, illetve a kedvező hitelkörnyezet állhat, melyek egyértelműen ösztönzik a keresletet.

Otthontérkép kerületek 201709
Az elmúlt 12 hónapban növekedett a fővárosban a külső kerületek, illetve az agglomeráció népszerűsége. A két év adatait összehasonlítva világosan látszik, hogy egyre többen szeretnének a III., a XV., a XX., a X., a XVII., a XVIII., a XXI., a XIX. és a XXIII. kerületekbe költözni. A külső kerületek népszerűségének hátterében a lakáspiaci árak emelkedése áll, ezeken a területeken ugyanis még mindig jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni. Tény azonban az is, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanok – melyek, mint láthattunk egyre népszerűbbek – gyakrabban fordulnak elő a város külső kerületeiben.

Az államtitkár ismertette: a forgalmi adó visszatérítésének lehetőségével eddig 7400-an éltek, ők 33 milliárd forint kedvezményt kaptak építkezésükhöz. Mindemellett több mint 20 ezren vettek fel összesen csaknem 131 milliárd forintnyi kamattámogatott lakáskölcsönt. Hornung Ágnes hangsúlyozta, hogy a kormány otthonteremtési programjának a két alapvető, demográfiai és gazdasági célja mellett az is fontos célkitűzése, hogy mind több, külföldön munkát vállaló szakember térjen haza.

Szavai szerint azt az NGM is látja, hogy nem tud a keresletnek megfelelő gyorsasággal felfutni a lakásépítési ágazat, mert az építőipar korábbi mélyrepülése miatt a kapacitások ennek határt szabnak. Jelenleg már a projektek mintegy ötöde van késésben. Korlátot jelent a munkaerőhiány is, de ezen az államtitkár reményei szerint segíthet a folyamatban lévő többlépcsős béremelés.

A konferencia egyik kerekasztalbeszélgetésében Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a Takarék Csoporthoz benyújtott CSOK-igénylések száma is dinamikusan nő. A támogatás 2015-ös indulása óta már 55 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, és már csaknem 10 ezren szerződtek a takarékoknál, összességében mintegy 29 milliárd forintra. A Takarék Csoportnál azzal számolnak, hogy az idén 6 ezer CSOK-kérelem érkezik, amelyek alapján 15-20 milliárd forint értékben nyújthatnak otthonteremtési támogatást.

Vida József szerint a CSOK hatalmas lökést adott a lakáshitelezésnek. Egyre több ügyfél vesz fel ugyanis hitelt a CSOK mellé a Takarék Csoportnál. Idén az első félévben a lakossági jelzáloghiteleknél az új szerződött állomány mintegy 20 milliárd forintot tett ki, ez 23 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Becsei András, az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója a lakóparki beruházásokról szólva azt jegyezte meg, hogy 2014-ig nagyon kevés projekt valósult meg, azonban az elmúlt 1-2 évben a beruházások felfutása tapasztalható az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsnak és a CSOK-nak köszönhetően.

Forrás és további információk: HG Media, Magyar IdőkIngatlanhírek

Utoljára frissítve: 2017. szeptember 28., csütörtök 11:10

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.