tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…
  • 09 okt. Saját lakásra spórolnak a magyar fiatalok
    Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elsősorban saját lakás vásárlására tesznek félre.
  • 06 okt. Továbbra is százezreket érint hazánkban a lakhatási szegénység
    Több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem…
  • 05 okt. Miben laknak a magyarok?
    A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres…
  • 04 okt. Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki
    Továbbra is jelentős a magyarországi lakásépítési kedv. A második negyedévben 23,7 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami duplája az uniós átlagnak.
  • 02 okt. Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük
    Budapesten több mint 200 lakásfejlesztési projekt zajlik, amely mintegy 18 ezer új lakás megépülését jelenti. A lakások ára azonban még sosem volt ilyen magas, és…
  • 27 szept. Ahogy nő a csokosok száma, emelkednek a lakásárak is
    Meghaladja az 56 ezret a családi otthonteremtési kedvezmény szerződőinek száma, a kormányzat pedig a támogatás igénylésének további jelentős bővülésére számít.
  • 22 szept. Ezért nehéz mesterembereket találni
    A mesteremberek is küzdenek a munkaerőhiánnyal, nem találnak megfelelő alkalmazottakat. A JóSzaki.hu utánajárt, mi áll az országos munkaerőhiány hátterében.
  • 12 szept. Egyre inkább csak álom a saját lakás
    Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson. Ez az arány sokkal rosszabb, mint három éve, a…
  • 07 szept. Valószínűleg marad még a drágulás a lakáspiacon
    Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a…
  • 06 szept. Kik, milyen lakást vesznek?
    A fővárosi lakáspiacon a legtöbb vevő a 15-30 millió forintos sávban keres lakást. A magyarországi lakások vásárlói 98 százalékban magyarok - derül ki az Otthon…
  • 04 szept. Megéri panelt venni?
    Robbanásszerűen megnövekedett a panellakások ára az elmúlt években, különösen Budapesten, ahol egyes nagyobb lakásért több mint 30 millió forintot is elkérnek a felkapottabb helyeken. Vajon…
  • 24 aug. Lendületben a lakásépítések
    Továbbra sem veszít lendületéből a hazai építőipar, és ebben a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, derül ki a 2017. második negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Panelrekonstrukció, Leinefelde, Németország Panelrekonstrukció, Leinefelde, Németország

Jövőre indulhat az átfogó kormányzati panelprogram

Akár már jövőre elindulhat az az átfogó panelfelújítási program, amely a panelházak és a lakótelepek esetében is teljes felújítást céloz meg – hangzott el a Fókuszban: Panelreneszánsz című múlt heti konferencián.

Magyarországon a lakosság 18 százaléka él panellakásban, a megyeszékhelyeken ez az arány 36 százalék. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 600 ezer házgyári technológiával épült lakás megújítását célzó program csaknem kétmillió ember életét érinti.

A panelházak megújítását 20-25 év alatt valósítaná meg a kormányzat, mint ahogy az országban található 800 ezer lakótelepi lakás is ennyi idő alatt épült meg az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek derekáig – mondta a kormányzat panelprogramját ismertető László Tamás fideszes országgyűlési képviselő. A panelállomány fele ugyan átesett már valamilyen szintű korszerűsítésen, azonban teljes rekonstrukció még nem történt.

Helyzetkép készült a magyarországi lakótelepekről

László Tamás elmondta, hogy a Miniszterelnökség irányításával, szakmai szervezetek bevonásával három hónap alatt átfogó helyzetkép készült a magyarországi lakótelepekről. Ez alapján készül el néhány hónap múlva egy vitairat, amelyet majd társadalmi vitára bocsátanak. László Tamás szerint az átfogó program 2018-ban indulhat el. Minderre kidolgozás alatt vannak különböző pénzügyi konstrukciók és gyorsan elindítható mintaprojektek.

Ám nincs csodafegyver, erre a komplex, összetett problémára sokféle választ lehet adni – hangsúlyozta. A tervek szerint visszabontás csak kivételes esetekben kerülhet szóba.

Hazai példát hozott László Tamás: Újpalotán 2010 és 2014 között végeztek nagyobb lakótelep-korszerűsítési munkálatokat. A házakra 18 cm-es szigetelés került, kicserélték az ablakokat. Gépészeti korszerűsítés ugyan nem történt, de így is 80-85 százalékos energiamegtakarítást sikerült elérni. Ez havi 12 ezer forinttal alacsonyabb távhődíjat jelent, ami egy évre kiszámítva már 144 ezer forint. Ha a korszerűsített 1400 lakást vesszük, 201 milliárd 600 millió forint a megtakarítás.

Könnyen kiszámolható, hogy ha az összes magyarországi panelházat hasonlóan korszerűsítenék, milyen óriási megtakarítás lehetne elérni. És akkor még nem beszéltünk a komfortosabb életminőségről.

„Panelből korszerű, élhető otthont”

Mivel a házak szigetelés és a nyílászárócsere csak a gépészeti korszerűsítéssel éri el az optimális energiafelhasználást, a teljes körű megújítást kell megcélozni – hangsúlyozta a László Tamás. Mivel általában a gépészeti rendszerek vannak a legrosszabb állapotban, célszerű a belülről kifelé haladni.

Ami a finanszírozást illeti, az ESCO-típusú konstrukciók[1] több országban sikeresnek bizonyultak, nálunk kevésbé terjedtek el. László Tamás szerint hatékonyabb volna, ha nem kizárólag pénzügyi szempontok szerint építenék fel a konstrukciót, hanem előbb mérnökök kiszámolnák a korszerűsítés által reálisan elérhető és elérendő energiamegtakarítást, amiből már könnyen kiszámíthatók a megtérülés paraméterei.

Az is egyértelmű, hogy bár a cél a teljes körű felújítás, ennek megvalósítása csak több lépcsőben lehetséges. Elsősorban azért, mert a lakóközösségek nem tudnák kifizetni egyszerre a teljes korszerűsítési költséget. A képviselő szerint általánosságban a lakók 25 százaléka tudná egyben kifizetni akár egy etap teljes költségét, 50 százalékuk csak havi részletekben képes erre, míg a fennmaradó 25 százalék egyáltalán nem tud hozzájárulni a költségekhez.

Éppen ezért, bár a készülő kormányzati program is a teljeskörűséget célozza meg, inkább amolyan étlapnak tekinthető, amelyről a lakóközösségek választhatnak lehetőségeikhez igazítva. A program bemutatná az egyes elemek közötti összefüggéseket is, így pl. a szigetelés elvégzése, a fűtési rendszer korszerűsítése és a hőleadók (radiátorok) szükséges cseréje között.

„Telepből várost”

A lakóépületek korszerűsítése mellett ugyanolyan fontos a lakótelep egészének megújítása. A közösségi terek és épületek fejlesztése a helyi lakosság számára gyors javulást eredményez, vonzóbbá téve a lakásokat is. Ide számít minden, ami KÖZ-zel kezdődik: közterületek, közparkok, közművek, közvilágítás, közbiztonság, közösségi terek, közintézmények, közösségi étterem és mosoda stb. – sorolta. Ezek fejlesztése ugrásszerűen növeli az elégedettséget még akkor is, ha közben a lakások megújulása lassabb ütemű.

László Tamás, hangsúlyozta, hogy a „panelvilág” megújítása csak önkéntes alapon, vagyis a lakóközösség döntése alapján működhet. A legfontosabb, hogy meg kell szerezni az ott élők bizalmát, hiszen ez az alapja a helyiek bevonásának, az önkéntesség növelésének, a belső energiák mozgósításának, az imázs javításának, az adott városrész identitásának kialakításának. Mindezek nélkül nem képzelhető el valóban működő megoldás.

A német minta
A panelfelújításokról szólva gyakran hivatkoznak a döntéshozók és a szakemberek is a mintaszerű német projektekre. Ezek azt mutatják, hogy sokféle megoldás létezik az adott épülettől, a környezettől, a lakóközösség összetételétől és még számos tényezőtől függően. Ebbe egyes helyeken a részleges visszabontás is belefért, igaz ehhez a magyarországitól lényegesen különböző adottságok esetén volt csak mód Németországban is.

Ami minden projektben hangsúlyos volt: a lakók bevonása és érdekeik figyelembe vétele, a közterületek átgondolt teljes átalakítása, a házak energetikai és funkcionális korszerűsítése az esztétikai megújítása mellett.

Mára Németországban az összes panelház és lakótelep átesett érdemi korszerűsítésen.

Az egyik sokat emlegetett projekt – amely 2007-ben Nemzetközi Lakásépítési Díjat nyert – Leinefelde-Worbis város lakótelep-rehabilitációja volt.
A projektről részletes ismertetés jelent meg az Építészfórum oldalán. Ebből kiderül, hogy bár az ottani megvalósítás nem ültethető át egy az egyben Magyarországon, de rengeteg megfontolandó és átvehető elemet tartalmaz.

Perényi Tamás DLA, a BME Lakóépülettervezési Tnszékének vezetője a leinefeldei példával kapcsolatban elmondta, hogy mivel a lakók nem akarták megvásárolni a lakásokat és sokan el is költöztek az épületekből, azokat szövetkezeti tulajdonba adták az „ Egy ház egy szövetkezet” elvi alapján. Így sokkal áttekinthetőbb és könnyebben kezelhető egységeket hoztak létre, és a lakók is inkább elköteleződtek a projektek megvalósítása iránt. Ez nagyon jelentős különbség a magyarországi helyzethez képest, ahol a rendszerváltás után a legtöbb panellakást megvásárolták a bennük lakók, s ezzel az épület fenntartási kötelezettségek is rájuk szálltak, amire nem voltak felkészülve.

leinef2A leinefeldei szalagház bontása

leinef1Szalagpanelból "városi villák"

Németországban komplex programok indultak, amelyekben nem csak a lakásokra, az épületekre koncentráltak, hanem az egész környezetre, a munkahelyteremtésre, társadalmi-szociológiai összefüggésekre is ugyanolyan figyelmet fordítottak. Az építészeti tervek nagyon magas építészeti minőséget céloztak meg, és nagy hangsúlyt fektettek mindenre, ami „köz”. Tudták, hogy az épületek csak egy elem a népesség megtartásához.

Néhány helyen jó megoldás volt a részleges visszabontás, így a leinefeldei szalgház eesetében is, de a legtöbb esetben a lakók a erkély, illetve zárt erkély hozzáadását preferálták.

leinef3A földszinten privát előkertek, feljebb erkélyek teraszok hozzátoldása

Leinefelde3

Fontos, hogy minden átalakítás a lakóközösségek megkérdezésével, egyetértésével zajlott. Folyamatosan zajlott a monitorozás, a tapasztalatokat pedig beépítik az újak projektekbe mind a mai napig.

A projektről szóló tanulmány ITT olvasható.

Perényi Tamás szerint szükség van egy átfogó, mintaprojekteket is magában foglaló anyagra. Ennek első fázisában a Miniszterelnökség elkészített egy összefoglalót a hazai panelépületek elhelyezkedéséről, történetéről, műszaki állapotáról. Ám nem tartalmazza a megoldási lehetőségeket, azt a spektrumot, amelyben a panelépületek átalakítását el lehet kezdeni. Ehhez ki kellene választani két átlagos minőségű modellépületet, amelyeken keresztül bemutatható mindez.

A statikai-szerkezeti szakvélemény elkészülte az alap – ezt a munkát kezdte el az ÉMI, és eddig mintegy 100 panelépületet már megvizsgáltak. Ezek eredményének a függvénye minden hosszú távú tervezés, különösen úgy, hogy tudjuk, a felújítás költsége majdnem annyi, mint egy új épület felépítése – hangsúlyozta Perényi Tamás.

Ezután fel kell állítani egy szűk szakértői csapatot: építészek, energetikus gépészek, statikusok, környezettervezők, jogászokból, pénzügyi szakemberek részvételével. Ennek feladata a két épület teljes spektrumvizsgálata, amely a legegyszerűbb hőszigeteléstől a bonyolultabb építészeti beavatkozásokat is feltételezheti. Az elkészülő esettanulmányoknak kell tartalmazniuk minden építészeti lehetőség mellett a műszaki hátteret, az energetikai, a gépészeti leírásokat, számításokat, a pénzügyi konstrukciókat, a jogi lehetőségeket.

Ez adna egy kézzelfogható alapot szakemberek számára, hogy egy nyelven beszéljenek a kérdésben, és a döntéshozók számára is a lakókkal való kommunikációhoz, a félelmek eloszlatásához. Ez alapvetően meghatározza egy ilyen program megvalósulását és sikerességét.

[1] Az ESCO finanszírozás, ahol a projekt gyakorlatilag önmagát finanszírozza, mivel a kapcsolódó szolgáltatások beszerzése az elért megtakarításból történik.

Forrás: TLE, Magyar IdőkInforádió, Építészfórum

Utoljára frissítve: 2017. október 03., kedd 15:42

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.