tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…
  • 09 okt. Saját lakásra spórolnak a magyar fiatalok
    Magyarországon a fiatalok fele havi rendszerességgel takarékoskodik. Elsősorban saját lakás vásárlására tesznek félre.
  • 06 okt. Továbbra is százezreket érint hazánkban a lakhatási szegénység
    Több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem…
  • 05 okt. Miben laknak a magyarok?
    A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres…
  • 04 okt. Egyre több lakásépítési engedélyt adnak ki
    Továbbra is jelentős a magyarországi lakásépítési kedv. A második negyedévben 23,7 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami duplája az uniós átlagnak.
  • 02 okt. Lesz sok új lakás, de mélyen a zsebbe kell nyúlni értük
    Budapesten több mint 200 lakásfejlesztési projekt zajlik, amely mintegy 18 ezer új lakás megépülését jelenti. A lakások ára azonban még sosem volt ilyen magas, és…
  • 27 szept. Ahogy nő a csokosok száma, emelkednek a lakásárak is
    Meghaladja az 56 ezret a családi otthonteremtési kedvezmény szerződőinek száma, a kormányzat pedig a támogatás igénylésének további jelentős bővülésére számít.
  • 22 szept. Ezért nehéz mesterembereket találni
    A mesteremberek is küzdenek a munkaerőhiánnyal, nem találnak megfelelő alkalmazottakat. A JóSzaki.hu utánajárt, mi áll az országos munkaerőhiány hátterében.
  • 12 szept. Egyre inkább csak álom a saját lakás
    Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson. Ez az arány sokkal rosszabb, mint három éve, a…
  • 07 szept. Valószínűleg marad még a drágulás a lakáspiacon
    Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a…
  • 06 szept. Kik, milyen lakást vesznek?
    A fővárosi lakáspiacon a legtöbb vevő a 15-30 millió forintos sávban keres lakást. A magyarországi lakások vásárlói 98 százalékban magyarok - derül ki az Otthon…
  • 04 szept. Megéri panelt venni?
    Robbanásszerűen megnövekedett a panellakások ára az elmúlt években, különösen Budapesten, ahol egyes nagyobb lakásért több mint 30 millió forintot is elkérnek a felkapottabb helyeken. Vajon…
  • 24 aug. Lendületben a lakásépítések
    Továbbra sem veszít lendületéből a hazai építőipar, és ebben a lakásépítések szerepe továbbra is meghatározó, derül ki a 2017. második negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Továbbra is százezreket érint hazánkban a lakhatási szegénység

Több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem a duplájára nőttek az albérleti díjak. Eközben a kormány a rászorulók helyett a vagyonosok lakáshoz jutását támogatja – állítja a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése.

Hiába növelte az elmúlt években a kormány a lakhatásra nyújtott támogatások összegét, a pénzek valójában nem azokhoz jutnak el, akiknek szükségük van rá – állapítja meg a lakhatási szegénységről szóló idei jelentésében a Habitat for Humanity Magyarország. Az elemzés szerzői kiemelik: évek óta hiányzik egy olyan lakáspolitika, amely rendszerszinten kezelné a problémákat, ehelyett olyan, ingatlanvásárlást vagy -bővítést segítő támogatásokról született döntés, amelyekhez sokkal jobb eséllyel férnek hozzá azok, akiknek amúgy is van pénze, a szegényebbek problémáit azonban nem oldja meg.

Márpedig a több mint ötvenoldalas, adatokkal gazdagon alátámasztott dokumentumból kiviláglik: az alacsonyabb társadalmi státuszúak igen komoly lakhatási gondokkal küzdenek. Ezeken pedig az sem segített, hogy az elmúlt években felgyorsult a gazdasági növekedés, sőt, épphogy romlott a helyzetük.

Elköltözni megfizethetetlen

Az új lakáshoz jutást, de még a magánbérlést is nehezíti például az, hogy az ingatlanok árai a béreket jóval meghaladó mértékben emelkedtek.

Az egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díj 87 százalékkal nőtt 2011-2016 között, de Budapesten több mint a dupláját kérik (107 százalékos a növekedés.) Ráadásul a kiugró drágulás nem csak a korábbinál sokkal több embert érint (2005 és 2015 között a költözők 28 százaléka bérletbe ment, míg 1996–2003 között a tizede), de az is jellemző, hogy a jogrendszer sajátosságai és a szociális háló hiánya miatt a tulajdonosok nem szívesen adják ki lakásukat többgyermekeseknek vagy szegényebbeknek.

Eközben a kormány még mindig nem kezdte el a rendszerváltás után szinte eltűnt bérlakásrendszer fejlesztését. 2016 végén 121 ezer önkormányzati lakás volt az országban, ezek közül több mint tízezer nem is volt kiadva. Ez a teljes lakásállomány mindössze 2,5 százaléka. Ha a szociális alapon kiadott lakásokat nézzük, még rosszabb a kép: a teljes lakásállomány 1,3 százaléka, a lakott ingatlanoknak pedig másfél százaléka önkormányzati bérlemény.

Vagyis legtöbbek számára még mindig a saját lakás megszerzése jelenti az egyetlen megoldást a lakhatásra. Ezt tükrözi az is, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egyik legmagasabb azoknak az aránya, akik a tulajdonukban levő otthonban élnek. Ez a szám 90 százalék körül van – csak Romániában magasabb –, de még a legszegényebbek 74,4 százaléka is ebbe a kategóriába tartozik.

Az áremelkedés azonban itt is jelentős, főleg a fejlettebb, munkahelyekkel is jobban ellátott helyeken. Ez természetes piaci folyamat, de jelentősen megnehezíti azoknak a helyzetét, akik egy ilyen városba próbálnak elköltözni a jobb megélhetés reményében.

A használt lakások ára tisztán 13 százalékkal nőtt 2016-ban, az átlagos emelkedés – beleszámítva a kistelepülések megnövekvő forgalmát is – 5,2 százalékos volt. (A reálbérek 7 százalékkal nőttek tavaly.) Budapesten azonban már 21,8 százalékos volt a növekedés. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy amíg a főváros és vidék között korábban kétszeres volt a négyzetméterárak közötti különbség, 2017 elejére már háromszor annyit kellett fizetnie annak, aki Budapesten akart használt lakást vásárolni.

A hitelezés feltételei javultak ugyan, ám a legszegényebbek számára ez még mindig kockázatos lenne, ráadásul az adósságfék-szabályok miatt nem is nagyon kaphatnak kölcsönt, ha alacsony a keresetük– emlékeztet a Habitat.

Maradni is kockázatos

Az sem jelent garanciát semmire, hogy valakinek van hol laknia. Több mint 92 ezer lakásban nincs vezetékes víz, 112 ezer helyen nincs fürdőszoba, összességében pedig, a KSH 2015-ös lakásfelmérése alapján a lakásállomány 8,2 százaléka, 317 ezer lakás nem elfogadható minőségű. A legszegényebb tizedbe tartozó háztartások csaknem negyede él ilyen helyen.

Ezek a lakások jellemzően az ország szegényebb részein koncentrálódnak, Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a lakóingatlanok 13,5 százaléka ebbe a kategóriába tartozik (vagyis például nincs vezetékes víz, vályog a fal, csak egy, 12 négyzetméternél kisebb szobája van). Ennél is sokatmondóbb, hogy az önkormányzati lakások 14,6 százaléka nem kínál elfogadható életminőséget.

Ez a probléma leginkább a gyermekeket érinti: közülük 190 ezren élnek ilyen lakásban. A magyarok 26,7 százaléka és 540 500 gyermek élt 2016-ban olyan lakásban, amely beázik, vizesedik vagy penészedik, súlyos légzőszervi betegségeket vagy allergiás tünetek kialakulását kockáztatva ezzel.

Ez a szegénységi küszöb alatt élő gyermekek fele. A teljes lakosság 15,5 százaléka él olyan háztartásban, amelyben valamilyen súlyos lakásminőségi probléma (WC, fürdőszoba hiánya, vizes, penészes, sötét lakás) mellett az Eurostat meghatározása szerint túlzsúfoltan élnek a lakók, ez az adat csak Romániában és Szerbiában kedvezőtlenebb. A szegénységi küszöb alatt élő háztartások tagjai közül minden harmadik ember ilyen lakásban él.

Hiányzik a valódi segítség

A lakások felújítása pedig elképzelhetetlen, hiszen sokak számára már a fenntartás is komoly anyagi áldozat. A megfizethetőség határának a háztartás jövedelmének egyharmadát szokás tekinteni.

Ehhez képest a bérelt lakásoknál átlagosan 40,9 százalékot emészt fel a rezsi és a lakbér, de az önkormányzati bérlakásoknál is 31,4 százalék ez arány. A háztartások 12,1 százaléka jövedelme 35 százalékát költötte a lakhatásra.
Az átlagos fenntartási költség a KSH felmérése szerint 22,1 százalék volt 2015-ben, a Habitat számításai szerint ez nagyjából ugyanennyi lehetett tavaly is. Ennek ellenére a statisztikai hivatal felméréséből azt derült ki, hogy a lakásuk a háztartások 42,9 százaléka számára nagy megterhelést jelent.

Hiába a rezsicsökkentés, csaknem 900 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtsék otthonuk, és 1,6 millió ember maradt el 2016-ban anyagi okokból valamely közműszámla fizetésével. A közműelmaradásban az Eurostat adatai szerint a legrosszabbak között vannak a magyarok.

Ami a lakáshiteleket illeti, nagyjából 136 ezer ügyfélnek van 90 napot meghaladó tartozása a bankja felé, a nem teljesítő adósok harmada súlyos fizetési problémákkal küzd. Végrehajtás útján több mint 600 ingatlant értékesítettek emiatt, míg az adósok több mint 2000 esetben adtak túl a lakásukon, hogy megszabaduljanak a hiteltől. Az önkormányzatok 570 háztartást lakoltattak ki tavaly, ez jóval kisebb szám, mint a megelőző évben regisztrált, ezres adat. A helyzetet rontja azonban az, hogy nincsenek olyan szociális szolgáltatások, amelyek segítenék a kilakoltatott családokat helyzetük megoldásában – állapítja meg a Habitat.

Intézkedésből pedig van épp elég, bár ezek nem a szegénység felszámolását szolgálják. A központi normatív lakástámogatási támogatás 2015 elején szűnt meg, azóta az önkormányzatok – állami forrásból – segíthetik lakóikat. Amíg azonban ennek mértékét korábban még a rászorulókhoz viszonyították, az új kalkuláció a településen alkalmazott közmunkások, illetve az ott élő idősek számát veszi figyelembe.

Ennél is súlyosabb probléma a Habitat szerint, hogy a 2015. március 1-je után kialakult rendszerben nem állapítható meg, hogy az állam mekkora forrást fordít a lakásfenntartási költségek megfizethetőségének javítására és adósságkezelésre. Nemcsak az erre fordított összeg, hanem a jogosultság feltételrendszere és a támogatás mértéke is átláthatatlanná vált, az egyes önkormányzatok döntésén múlik.

Problémásnak tartanak más, a legszegényebbeket érintő programokat is. A szociális tűzifaprogramban például már csak az 5000 fősnél kisebb települések vehetnek részt, és 2016-tól szintén az alapján részesül az önkormányzat a 3 milliárd forintos keretből, hogy hány közmunkást foglalkoztat és mekkora a nyolcvan év felettiek aránya.

Kifut lassan a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) programja is, amelynek keretében az állam hitellel terhelt ingatlanokat vásárol fel, ahol a korábbi tulajdonosok bérlőként maradhatnak. Május végéig 30.425 ingatlan került a NET-hez, míg a teljes keret 2018 végéig 36 ezer. Nem jelent megoldást a 2016-ban bevezetett családi csődvédelem sem – a szigorú feltételek és a bonyolult eljárás miatt mindössze 900-an nyújtottak be erre kérelmet 2017 közepéig.

A szegényeknek nem segít a lakástámogatási rendszer

Annál több pénz jut azokra a lakástámogatási programokra, amelyek nem a szegénységben élőket segítik. Ilyen elsősorban a családok otthonteremtési kedvezménye, a csok, amelynek a juttatásait 2016-ban bővítették ki – elsősorban a háromgyermekeseknek, megfelelő méretű új lakás vásárlása esetén járó 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás kapott hírverést.

A valóságban a 2016-ban befogadott csok-igénylések70 százaléka használt lakásra vonatkozott, 28 százaléka új lakásra, és mindössze két százaléka bővítésre. A három- vagy többgyermekes családoknak tízmilliós, új lakás vásárlására járó vissza nem térítendő támogatást még így is csaknem négyezren vették igénybe 2016-ban, számukra több mint 36 milliárdot fizettek ki támogatás vagy hitel formájában.

A Habitat kiemeli: ez nem csak az új lakások árának emelkedését gyorsítja, növelve az ingatlanfejlesztők hasznát, de elsősorban a magasabb jövedelműek lakhatási céljainak megvalósítását támogatja, miközben a lakhatási szegénység felszámolásához minimális mértékben járul hozzá.

Másokhoz hasonlóan a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget is éles bírálatokkal illeti a szervezet. A jelentés megjegyzi: célja, működésének módja, a tagok számára gyakorolt vonzereje meglehetősen homályos. Egy dolog biztos: az intézmény elsősorban az új építésű lakást vásárló, de a nok-ban alacsony megtakarítási összegre szerződő, vagyonosabb rétegek számára kedvező.

Kritizálja a Habitat az Otthon melege programot is. Részben amiatt, hogy utófinanszírozott támogatást kínál, amit a szegények nem engedhetnek meg maguknak, részben pedig a keret alacsony összege miatt, amely jellemzően pillanatok alatt kimerül.

A lakhatást érintő költségvetési támogatásokkal kapcsolatban megjegyzi a tanulmány: az szétszórtan szerepel a költségvetési törvényben – a „Lakástámogatások” fejezetben található egyetlen pont, az „Egyéb lakástámogatások” pontos lebontását 2016-ban nem tette közzé a kormány, azt külön adatkéréssel lehetne csak megtudni. Az mindenesetre jól látszik, hogy a keret jelentősen emelkedett: 2016-ban 148 milliárd forintot költöttek el, 2017-ben már 211 milliárdot különítettek el a törvényhozók – ez azonban a csok kiterjesztésének tudható be.

A „Lakástámogatások” tétel egyetlen, kifejezetten hátrányos helyzetű csoportot érintő tétele a mozgáskorlátozottak támogatása (lakásuk akadálymentesítési célú átalakítására, felújítására). Az erre szánt költségvetési kiadások 2016-ban, illetve 2017 elején jelentősen nőttek a korábbiakhoz képest (53 millióról mintegy 430 millióra, majd 2017 első öt hónapjában 160 millió forintra), de a teljes kifizetett összeg így is töredékét teszi ki a korábban felsorolt támogatásoknak – jegyzi meg a Habitat.

Összehasonlításképpen: 2016-ban a tulajdonszerzéshez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatásokra 53 milliárdot, lakástakarék-pénztári megtakarítások támogatására 54,3 milliárdot, kamattámogatásra pedig 32 milliárdot fizetett ki az állam.

A teljes jelentés a Habitat for Humanity Magyarország honlapján olvasható.

Forrás: HVG, Habitat

Utoljára frissítve: 2017. október 13., péntek 14:00

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.