tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 29 nov. 2020 után zuhanásszerű visszaesés lesz a lakásépítési piacon?
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint 2017-2019-ig tartó időszak mind a gazdasági növekedés, mind az építési piac bővülése szempontjából kivételesen jó időszak lesz. De meddig…
  • 22 nov. Rekordév az építőiparban
    Az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtja a hazai építőipar az idén, a harmadik negyedév során rekord összegben, közel 570 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési…
  • 13 nov. Egyre kisebbek a megfizethető lakások
    Az elmúlt 12 hónap alatt romlott a legnépszerűbb árkategóriában lakást keresők helyzete: azonos minőségi mutatók mellett csaknem fél szobával kisebb ingatlant képesek megvásárolni. Ha folytatódik…
  • 09 nov. Így drágult a munkaerő és az építőanyag
    2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőipari kivitelező nagyon nehezen tudnak kalkulálni az építőanyagok és munkabérek árváltozásaival. Az ÉVOSZ…
  • 07 nov. A magyarok lakásálma
    Az Otthontérkép.hu legfrissebb, több mint 1300 ember részvételével készült kutatása szerint az emberek többsége saját tulajdonú lakásban él, de néhány év múlva szívesen tovább állna.…
  • 07 nov. Még mindig óriási a fluktuáció az építőiparban
    Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat - idézi az…
  • 03 nov. Növekvő építési kedv, másfélszer több új lakás
    2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma…
  • 03 nov. Hátrányból indulnak a CSOK-os lakásvásárlók
    A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást vásárolni. Győrben és Kecskeméten a legmagasabbak a lakásárak – írja…
  • 02 nov. Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is
    A vidéki lakások iránt megnőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak vidéki nagyvárosokban befektetésként. Akárcsak a Balaton környékén, ahol a vízpart a legvonzóbb lokáció.
  • 30 okt. Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt
    A felújításra szoruló lakások ára stagnál, miközben a felújítottaké már két éve nő. Lakást ötödével, házat felével olcsóbban találni a helyreállítandók közt. A renoválás után…
  • 25 okt. Vidéken jóval olcsóbbak az új lakások
    Látványosan fellendült a megyei jogú városokban is a társasházépítés, de a budapesti árak töredékéből kihozzák a lakásokat az ottani fejlesztők. Jelenleg országosan már minden hetedik…
  • 24 okt. Csúszásban van sok új lakás átadása
    Nem lanyhul a lakásépítési kedv, de a társasházfejlesztések 14 százalékánál már ki kellett tolni az átadási határidőt.
  • 13 okt. Jól állunk a tervezett lakásépítésekkel
    Magyarország a harmadik helyen áll Európában a kiadott lakásépítési engedélyek számának összehasonlításában, de egész kelet-európában jelentős a növekedés.
  • 12 okt. Óriási különbségek a megyei lakásépítésekben
    Továbbra is jelentős eltérések láthatók a megyei lakásépítési adatokban: az elkészülő új otthonok kétharmada Győr-Moson-Sopron és Pest megyére, valamint Budapestre összpontosul - írja a statisztikai…
  • 11 okt. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban
    Egyre több a nem lakott lakás Magyarországon. Szabolcsban és Pest megyében élnek a legtöbben egy lakásban, a fővárosban viszont nagyon kevesen, átlagosan még ketten sem…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Megéri felújítani lakáseladás és kiadás előtt

A felújításra szoruló lakások ára stagnál, miközben a felújítottaké már két éve nő. Lakást ötödével, házat felével olcsóbban találni a helyreállítandók közt. A renoválás után jelentős haszonnal kecsegtet az eladás és a ¬bérbeadás is - írja összeállításában a Haszon Magazin.

A felújítandó lakások (az országos átlagot véve alapul) közel 20, a családi házak pedig közel 50 százalékkal olcsóbbak, mint a felújítottként hirdetettek – hívja fel a figyelmet Balogh László, az Ingatlan.com internetes hirdetési újság vezető szakértője.
Ráadásul egy-egy felújítandó ingatlan esetén a vevőjelölteknek valóban nagyobb mozgásterük lehet az alkura, mint a jobb állapotú ingatlanoknál. Jelenleg országosan 30 ezer renoválásra szoruló lakást vagy házat hirdetnek eladásra. Míg az elmúlt két évben a piac szárnyalt, ez a szegmens inkább pangott.

Az átlagosan 20 százalékos nyereségráta már önmagában elég jelentős ahhoz, hogy az – alapjában véve nulla százalékos banki kamatokhoz szokott – ember fölkapja rá a fejét. Egy felújítandó lakás átlagára 331 ezer forint, míg a felújított lakásoknál 402 ezer forint. Családi házak esetében a felújítottként hirdetett ingatlanoknál az országos átlagos négyzetméterár 173 ezer forint. Ezzel szemben a felújítandók átlagosan mindössze 91 ezer forintos áron szerepelnek a kínálatban.

felújítás eladás 2017 10 30

*Az adatok forint/négyzetméterben értendőek

Az egyes ország-, illetve városrészek között ugyanakkor jelentős különbség van az árszínvonalat tekintve, úgyhogy aki figyelmesen választ, ennél is magasabb haszonkulccsal számolhat. Pécsen például legújabban a módosabb egyetemisták szülei húzzák fölfelé a nívósabb lakások árát, akik egyre gyakrabban meg is vásárolják gyermekeik számára a 4–5 tanévre a leginkább megfelelőnek tartott ingatlant.

Ezekben a városok¬ban a sok lerobbant lakás között ritkaságszámba menő, felújított – illetve „jó állapotú” vagy „újszerű” címkével meghirdetett – ingatlanok ára 50–70 százalékkal magasabb. Egyébként a legnagyobb árkülönbséget két volt bányászvárosban találni, a Nógrád megyei Salgótarjánban – ahol egyébként az országban a legalacsonyabb négyzetméterárakkal találkozhatunk – és Tatabányán.

Összegszerűen Budapest vezet (+103 ezer Ft/m²), ahol a Belvárosban 252 ezerrel, a „bulinegyedben” 114 ezerrel, a Várban pedig 134 ezer forinttal ér többet egy négyzetméter némi „ráncfelvarrás” után. Mindez főleg a lakáskiadásban utazók keresletének köszönhető.

Mekkora a különbség az új és a használt lakások között?

Budapesten széles skálán mozog a használt és új lakások közötti négyzetméterár különbsége az egyes kerületekben. A belvárosban például 120 százalékkal kerül többe egy új lakás négyzetmétere, vagyis több mint kétszer annyit kell fizetnie annak a vásárlónak, aki az V. kerületben használt lakás helyett új lakásba fektet. Vannak azonban olyan kerületek is, ahol az új ingatlanok átlagos fajlagos árai 50 százalékkal, vagy annál kevesebbel haladják meg a használt lakásokét. A különbség 50 százaléknál is kevesebb a XXIII., XVI., XIII. és XI. kerületekben. Az utóbbi két kerületnél az átlagos négyzetméterár egy használt lakóingatlan esestében 460 ezer forint körül alakul, ennél 45 százalékkal kell többet fizetni egy új lakás négyzetméteréért. A 200 ezer forintos különbség a fajlagos árakban azt eredményezi, hogy egy 50 négyzetméteres lakás esetében átlagosan 10 millió forinttal kell többet szánni a vásárlásra, amennyiben a használt helyett új ingatlanban szeretnénk lakni.

Ha beleszámoljuk, hogy a használt ingatlanok esetében a felújítási költségek is milliós tételnek számíthatnak, főleg mostanában, amikor meredeken emelkednek az építési munkálatokat, vagy felújításokat végző szakemberek munkadíja, az előbbi 10 millió forintos különbség egy kétszobás lakás esetében néhány millióval kevesebb lehet. A munkaerőhiány az építőiparban pedig nemcsak az árakat dobja meg, de a felújítási munkálatok is jelentősen elhúzódhatnak. Akár hónapokba is telhet mire lesz szabad kapacitása a festő vagy kőműves csapatnak átalakítani egy kevésbé jó állapotú ingatlant.
Forrás: Portfolio

Vidéken Sopron vezet, átlagosan 92 ezer forinttal hajlandóak többet fizetni egy nívós ingatlan négyzetméteréért a magas osztrák fizetés fejében az ausztriában dolgozó hazánkfiai. Vagy éppen a határon innen befektető osztrákok.

Tehát egy kétszobás lakás felújításán is 5–10 millió forintot lehet keresni, ami a költségek mellett tetemes hasznot hajthat azalatt a legfeljebb 3–6 hónap alatt, amíg egy felújítás befejeződik. Vagy még annál is többet, ha olcsón sikerül lakáshoz jutni. A régi ingatlanos aranyszabály alapján egyébként a „környék legjobb utcájában kell megvenni a legrosszabb állapotú lakást.” Hiszen ennek értékét a felújítás és a környékbeli magas árak egyaránt felfelé húzzák.

Magának a felújításnak a költsége széles skálán mozoghat. „Vannak olyan esetek, amikor már egy kis ráncfelvarrás is elég hozzá, hogy az ingatlan újszerű benyomást keltsen” – hívja fel a figyelmet az értéknövelésre Havas János. De már a zsúfoltság, a hatalmas rendetlenség és a piszok felszámolása is komoly értéknövelő tényező lehet. Egy plusz szoba kialakítása egy nagyobb, de kedvezőtlen beosztású lakásból jelentős értéknövelő tényező. Egy kétszobás, 100 négyzetméteres lakásnál jóval többet fizetnek egy ugyanakkora, ám 3-4 szobásért.

„Egy ilyen átalakítás festéssel, javításokkal, anyaggal, munkadíjjal együtt kijöhet már egymillió forintból is” – így számol Máté Viktor, a békés megyei Ép¬Cen¬ter építőipari Kft. ügyvezetője. Eközben a lakás értéknövekedése a fenti összegnél jóval nagyobb. Szintén növeli a m²-árat egy második fürdőszoba. Ám ez a szaniterek, járólapok, csövek áthelyezése miatt könnyen lehet, hogy 1,5 milliónál áll csak meg. Komoly értéknövelő tényező a fürdőszoba és a konyha felújítása is.

Minderre nem muszáj vagyonokat költeni, egyszerűbb anyagokkal is látványos lehet a javulás. Ha nem el-, hanem kiadásban gondolkozunk, még inkább megéri a ráfordítás, mert úgy sokkal jobb áron ki lehet adni a lakásokat.

felújítás kiadás 2017 10 30

Forrás és további hasznos tanácsok: Haszon Magazin

Utoljára frissítve: 2017. október 30., hétfő 15:15

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.