tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 18 szept. Mérséklődött a lakásszektor bővülése
    Valamennyi településtípus esetében több lakást adtak át 2018. I. félévében, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban…
  • 06 szept. Egyre többen költik a lakástakarékot vásárlásra, építésre
    A lakás-előtakarékoskodók többet költenek vásárlásra, építkezésre a megtakarításukból, mint az előző években. Emiatt egyre többen vesznek fel áthidaló kölcsönt.
  • 04 szept. Fogyóban a lendület a magasépítéseknél
    Az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint, a lakásfejlesztők óvatosságát mutatja, hogy már az idei év első félévében jóval kisebb összegben indultak el kivitelezések a lakásszektorban, mint…
  • 27 aug. Egyre többen kérik a csokot, lakáshitellel is
    A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április-júniusban…
  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is Otthontérkép

Viszik az új lakásokat a vidéki nagyvárosokban és a Balatonnál is

A vidéki lakások iránt megnőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak vidéki nagyvárosokban befektetésként. Akárcsak a Balaton környékén, ahol a vízpart a legvonzóbb lokáció.

Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken, másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát.

Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok, mert azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal, ezért vagy hitelt vesznek fel, vagy másik városban vásárolnak alacsonyabb áron. A befektetési célú vásárlásoknál egyébként a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz, de a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.

A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt.

11-12 millióért újépítésű Balaton-parti lakás

A balatoni ingatlanpiac újépítésű lakásainál és telkeinél sem lehet az árak csökkenésére számítani Továbbra is jelentős a kereslet, de a kínálat is követi ezt: gombamód szaporodnak az újépítésű projektek.

Folyamatosan emelkednek az árak, és most ősszel is nagyon sok az érdeklődő a piacon – idézi Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét aHomeinfo. A helyzet tavasz óta változatlan: nincs megtorpanás, sorra bukkannak fel a földből az újépítésű projektek és masszív a kereslet is. Mint Krausz Gábor fogalmazott „a Balaton most tele lett új vízparti beruházásokkal”.

A jól árazott, „sikertörténetnek” tekinthető projekteknél 400-420 ezer forintos négyzetméterárakon kínálták a vízparti lakásokat. Ezek nagyon kelendőek voltak az elmúlt hónapokban, hiszen gyakorlatilag „11-12 millió forintért lehetett vízparti ingatlanhoz jutni”. A lakások 90 százaléka már el is kelt.

A szakértő szerint egyértelműen látszik az előbbiekből is, hogy elsősorban a 20 millió forint alatti kategóriára mutatkozott a nyári hónapokban a legnagyobb érdeklődés. Az említett projektben a maradék 10% esetében 20 millió forintnál drágább lakásokról van szó. Ezeknél lassabb az értékesítés, ugyanakkor ezekre is akadnak vevők.

Érdemes időben lépni

Ugyanakkor az érdeklődőknek érdemes folyamatosan figyelniük a piacot, ha vásárlásra készülnek, mert egy-egy ilyen projektnél - ahogy az előbb említettnél is - vannak úgynevezett „bevezető árak”. Ezek alacsonyabbak, mint amire a későbbiekben számíthatnak: ahogy fogynak a lakások, úgy fognak változni az árak.

Érdemes tehát időben lépni, mert az árak egyelőre csak felfelé mozognak - hangsúlyozta Krausz Gábor. Ez nem csak a lakásokra vonatkozik, hanem az építési telkekre is, melyeknél szintén valószínűsíthető, hogy tovább drágulnak. Ráadásul nagyon nehéz kivitelezőt találni: akadnak szakemberek, akik 2018-ra már nem is tudnak munkát vállalni. Véleménye szerint tehát minél előbb belevágnak elképzeléseik megvalósításába az érdeklődők, annál jobban járnak.

Ha kirepülnének a fiatalok...

A Portfolio elemzői eljátszottak a gondolattal: mi történne a lakáspiacon, ha a több százezer jelenleg „mamahotelbe” lakó fiatal rászánná magát az önállósulásra és elindulna lakást keresni. Valószínűleg durva lakásár- ás bérletidíjnövekedés és őrült lakáshiány alakulhatna ki.

Az Eurostat elemzésében szereplő, 28 európai ország átlaga alapján a 16-29 év közötti korcsoport, vagyis az 1984-1997 között születettek 66,2 százaléka lakott még a szüleivel 2014-ben, legalábbis a hivatalos statisztikai adatok alapján.

mamahotel 20171031

Hazánkban is viszonylag magas a szüleivel lakó 30 év alattiak aránya, a nők esetében 68, míg a férfiaknál ez 83 százalékot jelent a statisztikában. A 16-29 év közötti fiatalok a magyar lakosság, mintegy 17 százalékát tették ki 2014-ben, ez összesen 1,685 millió embert jelentett a KSH adatbázisa szerint. Az arányszámok tükrében, ebből a korcsoportból közel 1,3 millió fő élt a szüleivel Magyarországon, vagyis ennyivel magasabb lehetne elvben a kereslet a lakáspiacon, ha ők egyenként új otthont keresnének akár vásárlásra akár bérlésre. Az árak minden bizonnyal elszállnának, és egyfajta kínálati válság alakulna ki, ha mindenki, aki eddig csak pénzügyi okokból élt otthon, most elköltözne.

Forrás és további információ a fenti témákban: PénzcentrumHomeinfoPortfolio

Utoljára frissítve: 2017. november 02., csütörtök 11:38

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.