tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 23 febr. Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán
    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997…
  • 21 febr. Megtorpant a lakásépítések lendülete
    Az EBI Építésaktivitási Jelentésből kiderül, hogy az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtotta a hazai építőipar 2017-ben, rekord összegben, több mint 2100 milliárd forint értékben indultak…
  • 20 febr. Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is
    Tavaly a budapesti lakásvásárlók hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az…
  • 15 febr. Rengeteg családi ház épül
    Több mint 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, ennek több mint felét Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten – írta meg a Magyar Idők.…
  • 13 febr. Megint az agglomeráció a nyertes költözési irány
    Az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll –…
  • 12 febr. Kimagasló évet zárt az építőipar 2017-ben
    Korábban soha nem látott mértékben, 29,6%-kal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Az elemzők szerint…
  • 30 jan. Rengeteg lakásfelújítási munka várat magára
    Rengeteg Kádár-kockát, panellakást és régi téglaépületben található lakást kellene korszerűsíteni belátható időn belül. Léteznek hitelkonstrukciók minderre, de a lakástulajdonosoknak jelentős saját erőt kellene előteremteniük a…
  • 30 jan. Az új lakásoknál továbbra is erős az áremelkedés
    A lakáspiacon folytatódott az áremelkedés és az is látható, hogy az új lakások nagyobb mértékben drágultak, mint a használtak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.…
  • 22 jan. Továbbra is népszerű a CSOK
    Milliós eltérések vannak a különböző korosztályok tagjainak folyósított lakáshitel-összegekben - derül ki a K&H összeállításából. A legnagyobb összegű hiteleket a 40-45 éves korosztály igényli, ugyanakkor…
  • 18 jan. Még mindig az élmezőnyben vagyunk az európai lakásárdrágulásban
    Egy év alatt 4,6 százalékot drágultak a lakások az EU-ban, az eurózónában pedig 4,1 százalékos volt az áremelkedés. Magyarország 10,2 százalékos emelkedéssel még mindig az…
  • 16 jan. Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai
    Az építőipari növekedés minden bizonnyal 2018-ban is folytatódni fog, bár az épületek építésére kötött szerződések volumene csökkent tavaly novemberben. A lakáspiaci szakértők kifejezetten jó évre…
  • 08 jan. Tíz éve nem adtak el annyi lakást, mint tavaly
    2017 decemberében országosan 9787 ingatlan adásvétel bonyolódott, ami magasabb érték, mint az azt megelőző év utolsó hónapjában -írja a Portfolio a Duna House legújabb tranzakciószám-becslése…
  • 15 dec. A munkaerőhiány és az áfabizonytalanság veszélyeztetheti az építőipari növekedést
    Folytatódhat a növekedés az építőiparban jövőre is az MTI-nek a legújabb statisztikai adatok megjelenése után nyilatkozó elemzők szerint, de többen is felhívták a figyelmet arra,…
  • 14 dec. Miért adják-veszik az emberek a lakásaikat?
    A 2011 harmadik negyedévétől kezdődően rendelkezésre álló adatok alapján érdekes eredmények látszódnak abban, hogy hogyan alakultak az egyes ingatlanokra vonatkozó vásárlási és eladási okok a…
  • 13 dec. Szűkül az árolló az ingatlanpiacon
    Az eddig olcsóbb területeken lévő ingatlanok is hozzádrágulnak a főváros és a megyeszékhelyek áraihoz - írja legfrissebb elemzésében az OTP legfrissebb, a NAV idei első…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

2020 után zuhanásszerű visszaesés lesz a lakásépítési piacon? Buildmarketing

2020 után zuhanásszerű visszaesés lesz a lakásépítési piacon?

A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint 2017-2019-ig tartó időszak mind a gazdasági növekedés, mind az építési piac bővülése szempontjából kivételesen jó időszak lesz. De meddig tart a felfutás és milyen szinten stabilizálódnak a számok? Mire kell felkészülniük a piac szereplőinek? – teszi fel a kérdést az elemzés.

Ezekre a kérdésekre is választ ad a több számsor esetén 2022-ig adatokat kínáló Építési Piaci Prognózis.

A 2017-2019. időszak a három éve alatt a magyar GDP 10 százalékkal, az építési teljesítmény pedig akár 50 %-kal is növekedhet, az építési teljesítmények értéke 2019-ben a 2016. évinek a másfélszerese lehet. Ezek azok az alaptételek, amelyekre a november végén bemutatott Építési Piaci Prognózis 2018 elemzése épít.

EPP2017 1

A felmérés szerint az állam kereslete az első

Az Építési Piaci Prognózis készítői idén ősszel több mint 350, az építési piacon érdekelt vállalkozást, és az építési piacot ismerő, ezen a területen dolgozó önkormányzati szakember véleményét kérdezték meg és dolgozták fel. A válaszokból kirajzolódik az építési piac várható bővülésének szerkezete. A megkérdezettek véleménye szerint a több évvel ezelőtti sorrendhez képest már nem a multinacionális vállalatok, hanem az állam kereslete az, ami elsősorban dinamizálja a piacot.

„Éppen az állam építési keresletének fontossága miatt vár tisztázásra az a helyzet, ami az UNIÓ-s támogatások folyósítása során kialakult. Az év első tíz havában az éves előirányzat mindössze 19,3 százaléka folyt be, és ha az előirányzat éves szinten is jelentősen alulteljesül, akkor nehezen kezelhető helyzet alakulhat ki.” – emelte ki a Prognózis bemutatójában Varga Dénes, közgazdász, a kutatás vezetője.

A válaszadók az önkormányzatok építési keresletének alakulásával kapcsolatban a legpesszimistábbak, de így is egyértelmű növekedést várnak ezen a területen is. Az egyes részpiacok közül a legnagyobb várakozások természetesen a lakásépítés területén tapasztalhatók. A második helyezett a lakás felújítási piac, ami örvendetes, hiszen hosszabb távon a felújítási volumennek nem szabad elszakadni az új építésektől.

A felmérésben a harmadik legsikeresebb részpiac a sportlétesítmények piaca volt. 2016-ban az építőipari szervezetek közel 30 milliárd értékű munkát végeztek ezen a területen, a válaszadók itt várják a harmadik legnagyobb mértékű növekedést.

Korábbi felméréseinkhez hasonlóan, a részpiacok közül az oktatás és az egészségügy növekedési kilátásai kapták a legalacsonyabb pontszámokat. Az oktatás, és az egészségügy az a két terület, amelyeknek a fejlődése hosszabb távon döntő fontosságú mind a gazdasági növekedés, mind az életminőség alakulása szempontjából. Az elmúlt években jelentős volumenű kórházépítkezésekre került sor, amely remélhetőleg folytatódik, így hosszabb távon ezen a két fontos részpiacon – oktatás és egészségügy – is jelentősebb mértékű növekedés lehet.

EPP2017 2

Lakásépítés: fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra

Az idei Prognózis megerősíti az egy évvel ezelőtt jelzett tendenciát: az lakásépítések most tapasztalható felfutása a 2000 évek közepeinek mindössze fele olyan intenzív lesz és a fele olyan hosszú ideig ad munkát a vállalkozásoknak.

A Prognózis készítői felhívják a figyelmet arra, hogy mind a kormánynak, mind az építési piacon érdekelt vállalkozásoknak fel kell készülniük a 2019-et követő időszakra, amely az elemzés szerint ismét komoly visszaesés hoz. Az idei Építési Piaci Prognózis szerint a GDP növekedési üteme a nemzetközi prognózisokban (IMF, Európai Bizottság) várt mértékhez képest erőteljesebb mértékben lassul majd le. Az építési piaci szereplőnek pedig fel kell készülniük egy egyszeri, a 2016-os visszaesésnél nagyobb volumencsökkenésre is. A lakásárak 2016-ban indult emelkedése és a kereslet növekedésének indulása csak az idei évben jelent meg a statisztikákban, sőt 2016-ban kifejezett csökkenést mutattak az adatok. Ehhez a csökkenéshez képest a 2020-as visszaesés az épületek (az un. magasépítés) területén sem lesz kisebb, mint az egyéb építmények (un. mélyépítés) területén.

„Aggasztó, hogy a 2016 évvel ellentétben a 2020 után várható visszaesést követő fellendülésre semmilyen jel nem utal, azaz a piac szereplőinek hosszabb távra is alacsonyabb volumenű építési keresletre kell berendezkedniük.” – mondta el a szakember a várható trendeket elemezve. – „A lakáspiaci élénkítési kísérletek Magyarországon azért nem lehettek sikeresebbek, mert nem voltak kellően átgondoltak. Prognózisunkhoz felhasználtuk a 2000-ben indított élénkítési kísérlet tapasztalatait is. Azt láttuk, hogy azokat a hibákat, amiket akkor elkövettünk, nagyrészt most is elkövették. Most is túl hamar, túl nagy eredményt szerettek volna elérni. Meggyőződésünk, hogy az építési piac élénkítése jó irány, és ennek a legfontosabb része lehet a lakáspiac élénkítése. Ezzel szemben a lakásépítés területén 2020-ban zuhanásszerű csökkenést várunk.” – tette hozzá a kutatásvezető.

EPP2017 3

Milyen válaszokat ad az Építési Piaci Prognózis?

A most elkészült anyag a magyar GDP alakulását, az építőipar építési tevékenységének évenkénti volumenét, az épített lakások számát ennél hosszabb időtávon, 2022-ig prognosztizálja. Az épített lakások és az építési engedélyek várható számát 2017-re, 2018-ra és 2019-re is közli a hét statisztikai régióra bontva. Az országos és a regionális grafikonok azonban 2022-ig további három év adatait tartalmazzák.

A Prognózis 2018-ra számszerű előrejelzést ad az épületeken végzett beruházási és fenntartási jellegű munkák, és az egyéb építményeken végzett munkák várható értékéről (forintban és euróban is, 2017. évi áron számítva).

Bár az egyes részpiacokon a növekedési kilátások nagyon differenciáltak, az eredmények mindenhol egyértelmű növekedési várakozásokat mutatnak. Előző évi, a 2016-ban készült felméréshez képest a várakozások minden részpiacon javultak. Kivétel a lakásépítések piaca, ahol már akkor is nagyon jelentős mértékű növekedési várakozások fogalmazódtak meg. 2016-ban az oktatás és az egészségügy területén még visszaesést vártak, 2017-ben viszont itt is "eltűntek a mínuszok".

Forrás: Építési Piaci Prognózis

Utoljára frissítve: 2017. november 29., szerda 16:49

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.