tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

2018: lendületben marad a lakásszektor

Idén 160 ezerre nőhet a lakástranzakciók száma az Otthon Centrum szerint. A szakértők ugyanakkor a lakásárak további, bár lassuló ütemű emelkedését várják.

A Duna House becslése alapján 2017-ben összesen 148 896 tranzakció történt, ami nem sokkal marad el a 2008-as 154 ezres számtól.

Az Otthon Centrum hálózat várakozásai szerint az áremelkedés üteme a lakáspiacon tovább mérséklődik 2018-ban. Budapesten a tégla és panellakásoknál 5-15, a családi házaknál 1-20 százalék közötti lehet a drágulás, a legtöbb vidéki városban pedig átlagosan 5-10 százalékkal emelkedhet a lakóingatlanok ára.

Továbbra is Budapesten és a fővárosi agglomerációban, az autópályák menti megyei jogú városokban, illetve az ezek közvetlen szomszédságában található községekben, valamint a Balaton térségében, főként a tóparti településeken számítanak jelentős számú adásvételre.

Az értékesítés átlagos időtartamában nem várnak jelentős változást, a paneleket bő két hónap, a tégla lakásokat három hónap alatt lehet majd értékesíteni, a családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel csökkenhet.

Jön az újlakásdömping

Az Otthon Centrum szerint az új lakások értékesítésében a nagy áttörés 2018-ban várható, mert az elmúlt másfél-két évben megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Az új lakások forgalmiadó-kedvezményének 2019. végi határideje miatt várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, ugyanakkor az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

2017-ben a beruházások száma gyors ütemben emelkedett: a KSH felmérése alapján a tavalyi év első három negyedévében 7.981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma november végéig 35.152 volt, 28 százalékkal több, mint 2016. azonos időszakában.

Az új lakások áremelkedését az egyre dráguló munkaerő, a szakipari dolgozók hiánya és a szintén emelkedő építőanyagköltségek is erősítik. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a projektek meghirdetésekor érvényes ár a kivitelezés során emelkedik, valamint, hogy a tervezetthez képest hónapokat csúszik az átadás időpontja.

Szintén az új lakások árát érinti, hogy a jelenleg ismert tervek szerint 2020-ban az új lakások áfája a most érvényes 5 százalékról 27 százalékra nő. A várható magasabb ár elbizonytalanítja a vevőket, miközben a fejlesztők sietsége miatt tovább élesedhet a szektort sújtó kapacitáshiány. A piac szereplői éppen ezért egyre sürgetik az áfakedvezmény meghosszabbítását. Az elmúlt hetekben a korábbiakhoz képest biztató nyilatkozatokat hallhattunk kormányzati oldalról, miszerint ez év második felében talán foglalkozik a kormány a hosszabbítás lehetőségével.

Mérséklődik az áremelkedés

Egyelőre mindez mindenképpen a további lakásáremelkedés felé mutat. 2017-ben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban több mint 10 százalékos volt a drágulás mértéke, 2018 azonban kisebb mértékű emelkedést hozhat.

Tavaly a vásárlások egyre nagyobb részét hitelből finanszírozták a vevők annak köszönhetően, hogy 2017-ben minden eddiginél alacsonyabb kamattal lehetett lakáshitelt felvenni" – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Elmondása szerint másik komoly változás, hogy a fővárosban már nem növekszik az adásvételek száma, ez pedig 2018-ban véget vethet a dinamikus áremelkedésnek is. A lakáspiaci növekedés motorja folyamatosan átkerül a vidéki városokba, ahol továbbra is élénkül a forgalom, emelkednek az árak és új lakások is épülnek. Balogh László hozzáfűzte, hogy a vidék felzárkózása mellett az országon belül továbbra is nagyon jelentős különbségek vannak.

Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy idén - az új lakások vásárlására vonatkozó előszerződéseket is figyelembe véve - akár 160 ezer tranzakcióra is sor kerülhet. 2017-ben már megkezdődött az új lakások tömeges átadása, 2018-ban pedig akár 15-20 ezer eladási céllal épült új lakás készülhet el. Az árak várhatóan nem csökkennek jövőre sem a használt sem pedig az új lakások esetében, de a drágulás várhatóan 5-10 százalék közé mérséklődik település- és ingatlantípustól függően.

Balogh László szerint jövőre az új lakások tömeges átadása, az olcsó lakáshitelek és a Családi Otthonteremtési Kedvezmények is lendületben tarthatják a lakáspiacot. Az új lakások piacának élénkülése 2019 végéig biztosan kitart, addig ugyanis 5 százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni ezeket az ingatlanokat. Az árkülönbségek miatt a CSOK a fővárosban leginkább a használt lakások vásárlóinak, a vidéki városokban pedig az új lakások vevőinek vagy a családi házak építőinek nyújthat leginkább segítséget 2018-ban.

A lakáspiacon a befektetői érdeklődés ugyan továbbra is jelen van, ám mostanra a saját célú vásárlások száma is jelentősen erősödött. Az új építésű lakások számának növekedésével pedig - ha kismértékben is - javulni kezdett a lakásállomány megújulása, ami 2018-ban, a most még építés alatt álló lakásprojektek tömeges átadásával lesz majd igazán látványos.

Forrás: Portfolio, MTI, Pénzcentrum, Napi.hu, KSH

Utoljára frissítve: 2018. január 08., hétfő 13:41

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.