tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Könnyebb feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

Az eddigi 2 millió forintról 5 millió forintra emelték azt a határt, amely alatt még nem kell a felvett hitelre ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál, sőt most már más ingatlant is elfogadnak fedezetként, mint amelyen a beruházás megvalósul.

További könnyíítés, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli – írja a Portfolio.

2017 tavaszán nyitották meg a "Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel" elnevezésű, GINOP-8.4.1/A-17 pályázatot 105 milliárd forintos keretösszeggel, illetve a központi régióban elérhető megfelelőjét VEKOP-5.2.1-17 kódszámmal, bő 5 milliárdos kerettel, de eddig nem mutatkozott erős érdeklődés a 90%-nyi hitelt kínáló, hosszú termékdokumentációval és összetett feladatokkal járó konstrukció iránt. Ezért aztán számos ponton módosult a két pályázat szabályrendszere (termékdokumentációk itt és itt). A változások részletek a Potfolio cikkében.

A hitel legfontosabb tudnivalóit megtalálja az Igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

Vajon most már kapós lesz?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése.

Elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Annál is fontosabb a program sikeressége, mert Magyarország azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 167 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el. A lakossági megtakarítások ennek teljesítéséhez elengedhetetlenek. 2017 áprilisában indult a hitelprogram, a mostani – immár második körös - változtatások célja, hogy pontosítsák és kedvezőbbé tegyék a hitelprogram feltételeit.

Szükség is van erre, mert ez idáig mintegy 1300 igénylő 4,5 milliárdnyi fejlesztési igényéből eddig kilencszázan jártak sikerrel, 2,3 milliárd forint kihelyezése történt meg. Főként természetes személyek érdeklődnek a hitel iránt, Pest megye, Budapest és Fejér megye a dobogós az igénylések terén, melyet Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyék követnek.[1]

Két, egymással összefüggő kérdést érdemes mérlegelni a hitelkonstrukció kapcsán: vajon annak feltételrendszere elég vonzó-e ahhoz, hogy szívesen felvegyék a háztartások, lakóközösségek. Valamint azt, hogy önmagában a hitel (állami támogatás nélkül) elég vonzó-e ahhoz, hogy ez tömegesen[2] beindítsa az energetikai beruházásokat.

„Ingyenhitel” – most már elég vonzó ahhoz, hogy felvegyék?

A hitelkonstrukció kecsegtetőnek tűnik: 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. Legfeljebb 20 év futamidővel családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint.

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás, hogy természetes személyek esetén megemelték a biztosíték nélkül felvehető hitel összegét, a korábbi 2 millióról 5 millió forintra. Tehát 5 millióig nem kell jelzálogot bejegyeztetni.

Pozitív fejlemény az is, hogy beépítésre került a szállítói előleg igénybevételének a lehetősége, a hitelösszeg 50 százalékának erejéig. Szállítói előleg kifizetése az önerő igazolt felhasználását követően, az anyagi, műszaki és forrásösszetételnek megfelelő tartalommal kiállított számlák ellenében történhet.

Előrelépés még, hogy készpénzfizetési számlákat a korábbi 300 ezer helyett 1,5 millió forintig lehet benyújtani, a kölcsönösszeg 50 százalékáig. Készfizetési számla csak utófinanszírozású lehet.

A hitelprogram módosítása sok technikai és fogalmi pontosítást is tartalmaz, mely remélhetőleg egyszerűsíti a hitel felvételén gondolkodók dolgát. Fontos ezek közül, hogy most már az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannal (pl. ikerház) kapcsolatos feltételeket is tisztázták, így könnyebben juthatnak ők is hitelhez.

Sajnos fennmaradt azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt. Bár a szállítói előleget most bevezették – és ez segítheti a hiteligénylők pénzügyi helyzetét -, de a hitel a gyakorlatban utófinanszírozású maradt. Ezt orvosolhatná a hitelösszeg 20-30 százalékáig terjedő előleg, mely a saját erő felhasználása után biztosítaná az építkezők likviditását. Különösen nehéz helyzetet teremthet ez azoknál a családoknál, akik az Otthon melege – utófinanszírozású – programján nyertek támogatást és mellé vesznek fel hitelt.

Gondot jelenthet az is, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja az elszámolható anyagköltség 60 százalékánál nem lehet több. A munkadíj tehát a teljes beruházási összeg legfeljebb 40 százaléka lehet. A jelenlegi piaci folyamatok azonban azt mutatják, hogy a munkadíjak jobban növekedtek, mint az anyagköltségek, ami akár azt is eredményezheti, hogy a feltétel miatt nem lesz elszámolható a munkadíj teljes összege. Ez pedig - a kiíró legjobb szándéka ellenére is - a feketemunkát erősítheti.

E két feltétel miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt[3] saját erő felett magasabb önerővel rendelkezik vagy rugalmas kivitelezővel, beszállítóval tud szerződést kötni – ez viszont a kivitelezési költségeket emelheti meg.

Nem enyhítettek a lakóközösségek - társasházak és lakásszövetkezetek – azon jelzálogi, óvadéki feltételein, mely a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség ír elő. Ez továbbra is kedvezőtlenebb, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat[4]. Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások?

A MEHI több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján[5] sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is kerülnek meghirdetésre – önmagukban kevésbé vonzók. A csak hiteltermékre alapuló lakossági konstrukció várhatóan nem fog felújítási hullámot elindítani. Ennek számos oka van, köztük az egyik kiemelkedő az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel). Ezek részben lerontják egymás hatását, részben pedig nehezítik a felújítók dolgát.

Nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, egy egykapus rendszer kialakítása.

________________________________________

[1] 2017. november 10-ig
[2] A lakásállomány elöregedésének megállításához évi 100 ezer feletti, komplex felújításra lenne szükség.
[3] Legalább 10% saját forrással kell rendelkezni a hiteligénylőnek, amely állhat önerőből és vissza nem térítendő támogatásból
[4] Kereskedelmi bankoktól legfeljebb 10 százalék önrész mellett - esetenként önrész nélkül is - kaphatnak hitelt lakóközösségek, igen alacsony kamat mellett. Ennek jellemző feltétele, hogy egyrészt magára a társasházra kötnek lakáskassza szerződést, másrészt az egyes albetétekre is külön kötnek LTP szerződést, melyet rákedvezményeznek a társasházra. Ez már elég biztosítékot jelent a hitelezőnek arra, hogy finanszírozza a beruházást, akár nagyon alacsony kamat mellett is, anélkül, hogy ezzel magasabb közösköltség-terhet rónának a lakóközösségre a megemelt fedezettségi szint elvárás miatt.
[5] MEHI 2016 évi kutatás

Forrás: Portfolio, MEHI

Utoljára frissítve: 2018. január 09., kedd 15:31

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.