tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Rengeteg lakásfelújítási munka várat magára FHB

Rengeteg lakásfelújítási munka várat magára

Rengeteg Kádár-kockát, panellakást és régi téglaépületben található lakást kellene korszerűsíteni belátható időn belül. Léteznek hitelkonstrukciók minderre, de a lakástulajdonosoknak jelentős saját erőt kellene előteremteniük a munkálatok finanszírozására. 

A hazai lakásépítések erősen ciklikusak, ezzel együtt jár, hogy az ingatlanok állapotának romlása is hasonló mintázatot követ, derül ki az FHB Index elemzéséből. A rendszerváltás előtt évente 80-100 ezer lakótelepi lakást adtak át, ezek pótlása vagy rekonstrukciója egyszerre válhat szükségessé, de igaz ez a 60-70-80-as évek „Kádár-kockáira” is.

A lakótelepi ingatlanokat pusztán újak építésével lehetetlen lenne pótolni: a tömeges állami lakásépítések korszaka megismételhetetlennek tűnik, a bontások számos egyéb problémát vetnének fel, marad tehát a felújítás.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 érintett lakások száma

© FHB Index

Magyarországon az elmúlt 10 évben alig akadt olyan lakóingatlan, ahol ne végeztek volna valamilyen felújítást, mindössze a teljes hazai lakásállomány 12 százaléka esetében nem nyúltak hozzá az épülethez vagy lakáshoz sem kívül, sem pedig belül a KSH legfrissebb, Miben élünk címet viselő felmérése szerint. A válság és a gazdasági nehézségek ellenére tehát a lakosság igyekezett javítani, vagy legalább megőrizni az otthona állapotát.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 éptett lakások száma

© FHB Index

A legtöbben elsősorban a belsőre, otthonuk állapotának szinten tartására koncentráltak: a benti karbantartását célzó munkát 3,25 millió lakásban (a teljes állomány 84 százalékánál) végezték el. Ezen belül a legnépszerűbb munkának a festés, mázolás és a tapétázás számított (3,14 millió lakás), de több mint 1 millió ingatlanban végeztek csempézési, burkolási munkát, illetve parketta és padlószőnyeg cseréjét-felújítását is.

A lakásbelsővel kapcsolatban sokan nem elégedtek meg az állapot szinten tartásával, a komfortot javítani hivatott munkát (felújítást, korszerűsítést és lakásátalakítást) körülbelül 1,3 millió lakásban végeztek el. Az épületek külsejét érintő beruházásokat 2,3 millió lakásban hajtottak végre, például nyílászárókat az elmúlt 10 év során 1,2 millió magyarországi lakásban cseréltek.

Jellemző volt, hogy aki kívülről hozzányúlt az épülethez, az belül sem hagyta változatlan állapotban (96 százalék). Azt, hogy a hazai lakosság számára fontos a renoválás jól mutatja, hogy sokan több elemű felújítást végeztettek el. A lakások több mint 70 százaléka esetében legalább kétféle munka valósult meg 2006 és 2016 között.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 lakásállapot

© FHB Index
A lakóingatlan-állomány élettartamában főként az épületekhez kapcsolódó felújításoknak van nagy szerepe, melyek az adott ingatlan megfelelő állékonyságát és energetikai jellemzőit, valamint a modern elvárásoknak történő megfelelését biztosíthatják. A KSH felméréséből kiderül, hogy az elmúlt éveket jellemző magas felújítási hajlandóság ellenére további munkálatokra van szükség a lakók szerint. A családi házak és panelépületekben található lakások kétharmadánál, illetve a téglalakások 60 százalékánál szükséges további felújítás.

A hőszigetelést a panel és téglalakások, illetve a házak esetében is a leginkább szükséges munkálatnak ítélik lakóik: 1,2 millió családi házban, valamint 500 ezer tégla- és panellakásban lenne erre szükség. A nyílászárókat például a családi házak 34 százalékán, a panelek 30 százalékán, illetve a téglalakások 28 százalékán cseréltetnék ki. A következő 3 évben a lakosság további jelentős felújításokat tervez, melynek köszönhetően 900 ezer lakás kerülhet jobb állapotba a KSH adatai szerint.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 felújítandó

© FHB Index

Nem mindegy, hogy felújításra vagy korszerűsítésre kérünk hitelt!

A felújítások megvalósulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a háztartások miként teremtik elő az ehhez szükséges pénzt. A legnagyobb szerepe a saját forrásoknak van minden épülettípus esetében. Az elmúlt évek jelentős támogatásainak köszönhetően egyedül a panelek esetében alacsonyabb valamivel ez az arány, illetve itt van már tapasztalható jelentősége a hitelfelvételnek is. Összességében a korábbi évek felújításaiban – legyen szó házról vagy lakásról – a hitelből történő finanszírozás korlátozott jelentőségű volt a saját forráshoz képest, de a hitelek szerepe a felújításokban így is meghaladta a támogatásokét.

Jellemző, hogy nagyon keskeny a határ a felújítási és korszerűsítési munkálatok között, ugyanakkor a hitelezésnél nagyon lényeges szerep jut annak, hogy az adott munka minek minősül, ugyanis a kettő lakáscél közül csak utóbbira igényelhető támogatott hitel. A bővítés pedig akkor minősül támogatott célnak, ha a hasznos alapterület növekszik és legalább egy lakószobával bővül az ingatlan. A következő három évet tekintve a két legnépszerűbb munkálat, a nyílászárócsere és a külső homlokzati hőszigetelés esetében például lehetőség van támogatott hitel felvételére, illetve az MFB Pontokon elérhető hitelhez is hozzájuthatnak a tulajdonosok. Ugyanez érvényes a fűtéskorszerűsítésekre, a napkollektor, napelem telepítésekre, a tető- vagy födémszigetelésekre, a csatornázásra vagy a tetőtérbeépítésre.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 tervezett munkák

© FHB Index

A KSH felmérésében ugyanis a legtöbben a felújítások akadályaként a pénzhiányt jelölték meg, akár házról, akár tégla- vagy panellakásról volt szó. A lakosság tehát szeretne javítani az életkörülményein, és látja a hibákat, melyeket orvosolni kellene, de sokan úgy érzik, hogy az anyagiak miatt nem kerülhet sor a vágyott felújításokra.

Fhb felújítási felmérés 2018 01 beruházás épületenként

© FHB Index

Forrás: hvg.hu / FHB, KSH

Utoljára frissítve: 2018. február 07., szerda 10:13

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.