tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Érdemes több energiát fektetni az energiataékonyságba Energiesprong

Érdemes több energiát fektetni az energiataékonyságba

Új gondolkodásmódra, új megközelítésre van szükség az energiahatékonysági beruházások megítélése kapcsán, mint ezt a Magyar Energiahatékonysági Intézet február eleji konferenciája is megerősítette.

Közös érdekünk az energiahatékonyság

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az energia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Pedig az energiahatékonyság többről szól: az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).

Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energiahatékonysági beruházások – mint az épületek energetikai felújítása, ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munkahely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beruházásokéval vetekszik.

Nem csoda, ha az uniós energiapolitikai stratégia, az Energia Unió egyik célkitűzése, hogy az energiahatékonyság váljon önálló jogon is energiaforrássá, de az sem, hogy nemzetközi szervezetek és vállalatcsoportok állnak ki a G20 országaiban az energiahatékonysági beruházások önálló infrastruktúraként való elismeréséért.

A jól definiált közös európai célok ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ahhoz, hogy az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásának több mint harmadáért a háztartások felelnek. 2005-2015 között azok egy négyzetméterre jutó végsőenergia-felhasználása bár enyhén javult, így is jóval az európai átlag alatt maradt.

Elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy még sokáig pazaroljunk?

Nem véletlenül koncentrált tehát a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvénye a hazai lakásállomány megújításával kapcsolatos kérdésekre. Abban a konferencia előadói és felszólalói egyetértettek, hogy mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, tervezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igényelnek, éppen azért, hogy a fent ismertetett járulékos hatások minél jobban érvényesüljenek.

Az átfogó tervezésre és széles körű társadalmi egyeztetésre kiváló példa az új Panelkoncepció vitaanyaga. A kormány célkitűzése ugyanis, hogy széles kontextusba helyezve kezelje a lakótelepek rekonstrukcióját, revitalizációját, rehabilitációját, beleértve az energetikai korszerűsítéseket is. Az anyag komplexitását jellemzi, hogy városépítészeti, energetikai, gépészeti, finanszírozási, jogi és szociológiai munkacsoportokkal dolgoztak a dokumentumon. A panelkoncepció előkészítésébe számos szakmai és társadalmi szervezetet is bevontak, véleményüket beépítették a tervezetbe.

A szakmai előkészítés folyik tehát, de tartós és hosszú távra is tervezhető központi ösztönzők és támogatás nélkül a lakásállomány fenntarthatóvá alakítása megakadhat, mely pont a kiegyenlített építőipari növekedést gátolja.

Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pénze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingatlanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki megvalósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága alacsony. Ezen hivatott segíteni a Magyar Fejlesztési Bank által kidolgozott kamatmentes hitelprogram, melynek feltételrendszere és eljárásrendje kedvező feltételeket biztosít a lakosság számára.

Újszerű gondolkodás kell: amikor az energiahatékonyság válik az innováció forrásává!

Európa számos országában a nagyszámú energetikai felújítás egyik gátja az építőipari kapacitáshiány. Már Magyarországon is súlyos gondot okoz az építőiparban a szakértő kezek hiánya vagy a kapacitáskorlát. Komoly kihívást jelent az is, hogy nem tudják a háztartások, hogyan kezdjenek bele egy energetikai felújításba.

Energiesprong 2

Hollandiából ered az Energiesprong projekt, mely az épületek felújításának teljesen új megközelítése. Az Energiesprong projektet az európai építési környezet egyik legjobb energiaátalakítási megközelítésének tartják, de világszerte is jegyzik a jó gyakorlatok között.

Jasper van den Munckhof, a projekt igazgatója által bemutatott megoldás lényege, hogy az energetikailag elavult, lakott épületeket egy héten belül, a lakók kiköltöztetése és az építkezésekre jellemző felfordulás nélkül újítják fel, méghozzá közel nulla energiafogyasztási szintre, azaz a házban felhasznált energiát maga a ház termeli meg. A felújításra 30 éves garanciát vállalnak. A lakók a felújítás költségeit az energiamegtakarításból fizetik vissza.

Energiesprong 4

A technológia az előregyártott fal-, tető- és lábazatszigetelő-paneleken, alapszik. Gyakorlatilag egy új burkot húznak a régi házra, amelyet helyben már csak felállítani, rögzíteni kell. Emellett teljes, kulcsrakész megújuló energiás gépészeti megoldásokat - hőszivattyú, napelem - is kínálnak. Az elmúlt négy év alatt kétezer házat újítottak fel ilyen módon, a céljuk pedig a napi ezer ház felújítása.

Energiesprong 3

A modell azonban nem pusztán a technológián alapszik: a jó működéshez a teljes piaci láncba be kell avatkozni. Ugyanis a „termék” - ami ezúttal egy teljeskörű felújítási szolgáltatás is -, akkor lesz eladható, ha egészében vonzó, és könnyen elérhető a vevő számára. Tehát a lakóknak nem kell az alvállalkozókkal egyeztetni, nem kell érteniük a napelemek teljesítményéhez, nem kell törődniük a beszerzéssel, nem kell külön finanszírozót találni a beruházáshoz, mégis megfizethető felújítást kapnak.
Ez a felújítási modell átalakíthatja az eddig ismert piacot: újfajta mérnöki tervezési szemléletet, megfelelő gyártói háttéripart, a kivitelező szakemberektől is új tudást és szemléletet vár el, de az értékesítési lánc és a finanszírozói háttér is átalakulhat.

„Ma a magyarok kevesebb mint 40 százaléka elégedett meglévő lakásával. Ha ezen a helyzeten változtatni szeretnénk, és a környezettudatos, energiahatékony épületek terjedését segíteni, abban a különböző piaci szereplőknek - ingatlanfejlesztőknek, finanszírozóknak, építőanyag-gyártóknak, szakmai szervezeteknek, vásárlóknak - is fontos szerepe van. A nemzetközi trendek már azt mutatják, hogy ha új lakást vesznek vagy felújításba kezdenek a háztartások, akkor leginkább azért teszik azt, mert egészséges, jó környezetre vágynak. Fontos ezért a magyar háztartások szemléletének formálása, de az is, hogy ebből a hazai építőipar is kivegye a részét.” – vonta el Szalai Gabriella, a MEHI vezetője a konferencia tanulságait.

A konferenciáról készült részletes összefoglalót ITT olvashatja.

Forrás: MEHI

Utoljára frissítve: 2018. február 14., szerda 13:06

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.