tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 23 febr. Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán
    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997…
  • 21 febr. Megtorpant a lakásépítések lendülete
    Az EBI Építésaktivitási Jelentésből kiderül, hogy az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtotta a hazai építőipar 2017-ben, rekord összegben, több mint 2100 milliárd forint értékben indultak…
  • 20 febr. Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is
    Tavaly a budapesti lakásvásárlók hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az…
  • 15 febr. Rengeteg családi ház épül
    Több mint 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, ennek több mint felét Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten – írta meg a Magyar Idők.…
  • 13 febr. Megint az agglomeráció a nyertes költözési irány
    Az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll –…
  • 12 febr. Kimagasló évet zárt az építőipar 2017-ben
    Korábban soha nem látott mértékben, 29,6%-kal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Az elemzők szerint…
  • 30 jan. Rengeteg lakásfelújítási munka várat magára
    Rengeteg Kádár-kockát, panellakást és régi téglaépületben található lakást kellene korszerűsíteni belátható időn belül. Léteznek hitelkonstrukciók minderre, de a lakástulajdonosoknak jelentős saját erőt kellene előteremteniük a…
  • 30 jan. Az új lakásoknál továbbra is erős az áremelkedés
    A lakáspiacon folytatódott az áremelkedés és az is látható, hogy az új lakások nagyobb mértékben drágultak, mint a használtak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.…
  • 22 jan. Továbbra is népszerű a CSOK
    Milliós eltérések vannak a különböző korosztályok tagjainak folyósított lakáshitel-összegekben - derül ki a K&H összeállításából. A legnagyobb összegű hiteleket a 40-45 éves korosztály igényli, ugyanakkor…
  • 18 jan. Még mindig az élmezőnyben vagyunk az európai lakásárdrágulásban
    Egy év alatt 4,6 százalékot drágultak a lakások az EU-ban, az eurózónában pedig 4,1 százalékos volt az áremelkedés. Magyarország 10,2 százalékos emelkedéssel még mindig az…
  • 16 jan. Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai
    Az építőipari növekedés minden bizonnyal 2018-ban is folytatódni fog, bár az épületek építésére kötött szerződések volumene csökkent tavaly novemberben. A lakáspiaci szakértők kifejezetten jó évre…
  • 08 jan. Tíz éve nem adtak el annyi lakást, mint tavaly
    2017 decemberében országosan 9787 ingatlan adásvétel bonyolódott, ami magasabb érték, mint az azt megelőző év utolsó hónapjában -írja a Portfolio a Duna House legújabb tranzakciószám-becslése…
  • 15 dec. A munkaerőhiány és az áfabizonytalanság veszélyeztetheti az építőipari növekedést
    Folytatódhat a növekedés az építőiparban jövőre is az MTI-nek a legújabb statisztikai adatok megjelenése után nyilatkozó elemzők szerint, de többen is felhívták a figyelmet arra,…
  • 14 dec. Miért adják-veszik az emberek a lakásaikat?
    A 2011 harmadik negyedévétől kezdődően rendelkezésre álló adatok alapján érdekes eredmények látszódnak abban, hogy hogyan alakultak az egyes ingatlanokra vonatkozó vásárlási és eladási okok a…
  • 13 dec. Szűkül az árolló az ingatlanpiacon
    Az eddig olcsóbb területeken lévő ingatlanok is hozzádrágulnak a főváros és a megyeszékhelyek áraihoz - írja legfrissebb elemzésében az OTP legfrissebb, a NAV idei első…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Érdemes több energiát fektetni az energiataékonyságba Energiesprong

Érdemes több energiát fektetni az energiataékonyságba

Új gondolkodásmódra, új megközelítésre van szükség az energiahatékonysági beruházások megítélése kapcsán, mint ezt a Magyar Energiahatékonysági Intézet február eleji konferenciája is megerősítette.

Közös érdekünk az energiahatékonyság

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az energia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Pedig az energiahatékonyság többről szól: az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).

Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energiahatékonysági beruházások – mint az épületek energetikai felújítása, ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munkahely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beruházásokéval vetekszik.

Nem csoda, ha az uniós energiapolitikai stratégia, az Energia Unió egyik célkitűzése, hogy az energiahatékonyság váljon önálló jogon is energiaforrássá, de az sem, hogy nemzetközi szervezetek és vállalatcsoportok állnak ki a G20 országaiban az energiahatékonysági beruházások önálló infrastruktúraként való elismeréséért.

A jól definiált közös európai célok ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ahhoz, hogy az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásának több mint harmadáért a háztartások felelnek. 2005-2015 között azok egy négyzetméterre jutó végsőenergia-felhasználása bár enyhén javult, így is jóval az európai átlag alatt maradt.

Elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy még sokáig pazaroljunk?

Nem véletlenül koncentrált tehát a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai rendezvénye a hazai lakásállomány megújításával kapcsolatos kérdésekre. Abban a konferencia előadói és felszólalói egyetértettek, hogy mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, tervezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igényelnek, éppen azért, hogy a fent ismertetett járulékos hatások minél jobban érvényesüljenek.

Az átfogó tervezésre és széles körű társadalmi egyeztetésre kiváló példa az új Panelkoncepció vitaanyaga. A kormány célkitűzése ugyanis, hogy széles kontextusba helyezve kezelje a lakótelepek rekonstrukcióját, revitalizációját, rehabilitációját, beleértve az energetikai korszerűsítéseket is. Az anyag komplexitását jellemzi, hogy városépítészeti, energetikai, gépészeti, finanszírozási, jogi és szociológiai munkacsoportokkal dolgoztak a dokumentumon. A panelkoncepció előkészítésébe számos szakmai és társadalmi szervezetet is bevontak, véleményüket beépítették a tervezetbe.

A szakmai előkészítés folyik tehát, de tartós és hosszú távra is tervezhető központi ösztönzők és támogatás nélkül a lakásállomány fenntarthatóvá alakítása megakadhat, mely pont a kiegyenlített építőipari növekedést gátolja.

Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pénze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingatlanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki megvalósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága alacsony. Ezen hivatott segíteni a Magyar Fejlesztési Bank által kidolgozott kamatmentes hitelprogram, melynek feltételrendszere és eljárásrendje kedvező feltételeket biztosít a lakosság számára.

Újszerű gondolkodás kell: amikor az energiahatékonyság válik az innováció forrásává!

Európa számos országában a nagyszámú energetikai felújítás egyik gátja az építőipari kapacitáshiány. Már Magyarországon is súlyos gondot okoz az építőiparban a szakértő kezek hiánya vagy a kapacitáskorlát. Komoly kihívást jelent az is, hogy nem tudják a háztartások, hogyan kezdjenek bele egy energetikai felújításba.

Energiesprong 2

Hollandiából ered az Energiesprong projekt, mely az épületek felújításának teljesen új megközelítése. Az Energiesprong projektet az európai építési környezet egyik legjobb energiaátalakítási megközelítésének tartják, de világszerte is jegyzik a jó gyakorlatok között.

Jasper van den Munckhof, a projekt igazgatója által bemutatott megoldás lényege, hogy az energetikailag elavult, lakott épületeket egy héten belül, a lakók kiköltöztetése és az építkezésekre jellemző felfordulás nélkül újítják fel, méghozzá közel nulla energiafogyasztási szintre, azaz a házban felhasznált energiát maga a ház termeli meg. A felújításra 30 éves garanciát vállalnak. A lakók a felújítás költségeit az energiamegtakarításból fizetik vissza.

Energiesprong 4

A technológia az előregyártott fal-, tető- és lábazatszigetelő-paneleken, alapszik. Gyakorlatilag egy új burkot húznak a régi házra, amelyet helyben már csak felállítani, rögzíteni kell. Emellett teljes, kulcsrakész megújuló energiás gépészeti megoldásokat - hőszivattyú, napelem - is kínálnak. Az elmúlt négy év alatt kétezer házat újítottak fel ilyen módon, a céljuk pedig a napi ezer ház felújítása.

Energiesprong 3

A modell azonban nem pusztán a technológián alapszik: a jó működéshez a teljes piaci láncba be kell avatkozni. Ugyanis a „termék” - ami ezúttal egy teljeskörű felújítási szolgáltatás is -, akkor lesz eladható, ha egészében vonzó, és könnyen elérhető a vevő számára. Tehát a lakóknak nem kell az alvállalkozókkal egyeztetni, nem kell érteniük a napelemek teljesítményéhez, nem kell törődniük a beszerzéssel, nem kell külön finanszírozót találni a beruházáshoz, mégis megfizethető felújítást kapnak.
Ez a felújítási modell átalakíthatja az eddig ismert piacot: újfajta mérnöki tervezési szemléletet, megfelelő gyártói háttéripart, a kivitelező szakemberektől is új tudást és szemléletet vár el, de az értékesítési lánc és a finanszírozói háttér is átalakulhat.

„Ma a magyarok kevesebb mint 40 százaléka elégedett meglévő lakásával. Ha ezen a helyzeten változtatni szeretnénk, és a környezettudatos, energiahatékony épületek terjedését segíteni, abban a különböző piaci szereplőknek - ingatlanfejlesztőknek, finanszírozóknak, építőanyag-gyártóknak, szakmai szervezeteknek, vásárlóknak - is fontos szerepe van. A nemzetközi trendek már azt mutatják, hogy ha új lakást vesznek vagy felújításba kezdenek a háztartások, akkor leginkább azért teszik azt, mert egészséges, jó környezetre vágynak. Fontos ezért a magyar háztartások szemléletének formálása, de az is, hogy ebből a hazai építőipar is kivegye a részét.” – vonta el Szalai Gabriella, a MEHI vezetője a konferencia tanulságait.

A konferenciáról készült részletes összefoglalót ITT olvashatja.

Forrás: MEHI

Utoljára frissítve: 2018. február 14., szerda 13:06

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.