tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Megtorpant a lakásépítések lendülete

Az EBI Építésaktivitási Jelentésből kiderül, hogy az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtotta a hazai építőipar 2017-ben, rekord összegben, több mint 2100 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon, ami 2016-hoz képest 47 százalékos növekedést jelentett.

A megindult magasépítési munkák esetében 22 százalékos növekedés volt tapasztalható tavaly a megelőző évhez képest, míg a mélyépítések esetében az elkezdődött kivitelezések összértéke megduplázódott.

A 2017-ben megindult kivitelezési munkák összértéke több mint 2100 milliárd forintot tett ki, amely összegre még soha nem volt példa. Az eddigi 2008-as maximum mindössze alig haladta meg az 1700 milliárd forintot. 2016-hoz képest 47 százalékkal magasabb összegben kezdődtek meg kivitelezések Magyarországon 2017-ben. Hagyományosan az utolsó negyedévben kevesebb építkezés indul, ami megfigyelhető volt a tavalyi évben is, az Aktivitás-Kezdés mutató értéke 350 milliárd forintot tett ki az október-decemberi időszakban, az előző negyedévek több mint 500 milliárd forintot meghaladó összegeit követően.

ebiQ4 1

 1.ábra. Az építőipari aktivitás: a megkezdett kivitelezési munkák értékének alakulása és megoszlása építési részpiacok szerint (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2017. 4. negyedév)

A magasépítés növekedése a végéhez közelíthet?

2017-ben közel 1200 milliárd forint értékben léptek építési fázisba a különböző magasépítési projektek, az előző évhez képest így a szektor 22 százalékos növekedést produkált. A magasépítés lakásépítésen kívüli ágazatai esetében 12,4 százalékos bővülés volt megfigyelhető a megkezdett kivitelezések összértékében 2017 és 2016 között. A magasépítés húzóágának számító lakásépítések pedig az egész évet tekintve rekordösszegben indultak, az előző évhez képest 51 százalékos növekedést produkálva.

A bővülés annak ellenére volt ilyen jelentős, hogy a negyedik negyedévben kevesebb kivitelezés kezdődött meg, mint az előző év azonos időszakában a magasépítési szektorban. Az előbbi szerényebb eredményekben komoly szerepe van a lakásépítési kedv mérséklődésének, de a nem lakáscélú magasépítések esetében is csökkent az Aktivitás-Kezdés mutató értéke a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Lassulás a lakásépítésekben

2017-ben jelentős mennyiségben indultak el lakásépítések Magyarországon, az előző évhez képest másfélszeresére növekedett a szektor esetében az Aktivitás-Kezdés mutató értéke, a legalább 4 lakásos projektek közül a kivitelezés fázisába lépő építkezések összértéke megközelítette a 380 milliárd forintot.

Az új lakásokat terhelő kedvezményes áfaidőszak végének közeledtével azonban úgy tűnik, a fejlesztők is egyre óvatosabbá válnak. 2017. 4. negyedévében az elindult társasházi lakásépítések összértéke 57 milliárd forintra rúgott csupán, amely 2016 első negyedéve óta a legalacsonyabb összeg volt.

Míg az építkezések kezdése terén az év végéhez közeledve mérséklődés tapasztalható, a lakásépítések Aktivitás-Befejezés mutatójában - a korábban elkezdett beruházások átadásának köszönhetően - jelentős bővülés volt megfigyelhető. 2017-ben összesen 167 milliárd forint értékben adtak át legalább 4 lakást tartalmazó projekteket, a következő évben pedig ez a szám tovább növekedhet. A ibuild.info építési projektadatbázisban szereplő adatok szerint, várhatóan 350 milliárd forint körüli összegben fejeződhetnek be lakásépítési beruházások az idei évben. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kivitelezések befejezése körül sok a bizonytalanság, sok projekt esetében csúszásokat okoz a kivitelezőhiány, így elképzelhető, hogy egyes projektek elkészülése a következő évre tolódhat.

ebiQ4 3
3.ábra. Az adott időszakban elkezdett és a befejezett társasházi lakásprojektek összértéke, vagyis a társasházi lakásépítési aktivitás 2000 és 2018 között folyóáron (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2017. 4. negyedév)

Területi egyenlőtlenség - akárcsak a többi szektorban - a lakásépítések esetében is megfigyelhető, a kivitelezési fázisba lépett projektek 70 százaléka a Közép-Magyarországi régióhoz kapcsolódik, ráadásul az egyenlőtlenség jelentősen növekedett 2016-hoz képest. Utoljára a válság előtti években volt megfigyelhető hasonlóan jelentős különbség a társasházi lakásépítésekben az ország különböző részei között, 2006-ban a megkezdett kivitelezési munkák 61, míg 2008-ban 68 százaléka koncentrálódott Budapestre és környékére.

ebiQ4 4
4.ábra. A megkezdett társasházi lakásépítési projektek értékének megoszlása Magyarországon (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2017. 4. negyedév)

A mélyépítés lendületben van

Az idei évben felpörögtek a mélyépítések hazánkban, összesen több mint 922 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezési munkák a szektorban, ami azt jelenti, hogy megduplázódott a kivitelezési fázisba lépő beruházások összértéke 2016-hoz képest. 2000 óta a legmagasabb értékben kezdődtek meg mélyépítési munkák hazánkban tavaly. A negyedik negyedévben az Aktivitás-Kezdés mutató 142 milliárd forintot tett ki, ami ugyan elmaradt az előző háromnegyedév számaitól, de még így is lényegesen magasabb összeg volt, mint a korábbi évek utolsó három hónapját jellemző összegek.

A különböző mélyépítési ágak közül, jelentős megugrás volt tapasztalható a nem út- és vasútépítések Aktivitás-Kezdés mutatójában, két és félszer annyi beruházás kivitelezése kezdődött meg 2017-ben, mint egy évvel korábban, összesen közel 450 milliárd forintos összeget elérve. A tavalyi évben jelentős mennyiségben indultak út- és vasútépítési projektek is, az Aktivitás-Mutató közel 69 százalékkal volt magasabb az előző évinél.

Közép-Magyarország még mindig erős szerepben

A megkezdett kivitelezési munkák meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el az országban, ráadásul ez az egyenlőtlenség az előző években tapasztalhatóhoz képest növekedett. A megkezdett építési munkák közel 50 százaléka a Közép-Magyarország régióra korlátozódott 2017-ben, míg a 2014-2016-os időszakban csupán az elindult kivitelezések 31 százaléka startolt itt. (2.ábra) Budapest és környékének részesedése az elindult projektekből 2005-2006-2007-ben volt utoljára ilyen magas.

ebiQ4 2
2.ábra. A megkezdett kivitelezési munkák összértékének területi megoszlása Magyarország egyes régiói között (Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés 2017. 4. negyedév)

Előretörtek a turisztikai és az oktatási célú beruházások

Bár a válság jelentősen megtépázta a szállodaépítési kedvet hazánkban, de úgy tűnik, hogy a javuló turisztikai látogatási és szállodai bevétel számok végül az építkezéseket is beindították. 2017-ben 38,7 milliárd forint értékben kezdődtek meg szálloda kivitelezési munkák Magyarországon. A szállodaépítések főként Budapestet érintik. A 2017-ben a megkezdett szálloda-beruházások 73 százaléka Budapesten található, derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

2017, úgy tűnik, az oktatási és kutatás-fejlesztési célú építőipari beruházások éve is volt, mind a megkezdett építési munkák, mind pedig a befejezett kivitelezések összértéke rekordot döntött. A tavalyi évben 93 milliárd forint értékben vette kezdetét oktatási illetve kutatás-fejlesztési épületekhez kapcsolódó építési munka és 111,5 milliárd forintot tett ki a befejeződött beruházások értéke.

A teljes jelentést a cikk alatt tölthetik le.

Forrás: EBI Építésaktivitási Jelentés (ELTINGA, ibuild.info, Buildecon)

Utoljára frissítve: 2018. február 21., szerda 11:54

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.