tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 dec. Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok
    Számos változás történt mostanában és várható a közeljövőben a lakástámogatási rendszerben. Kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen támogatásokat látnának szívesen, melyeket tudnák leginkább használni családjuk lakhatásának…
  • 11 dec. Sok bedőlt hiteles vár még segítségre
    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak…
  • 11 dec. Kitűnőek a V4-ek építőipari kilátásai a következő évekre
    2017-ben rekord méretű volt az európai építési piac értékének növekedése (4,1%), míg 2018-ban az építési piac várhatóan 2,8 százalékos növekedésre számíthat – olvasható a 86.…
  • 10 dec. Még mindig van felfelé a lakáspiacon
    Folytatódik az árnövekedés a lakáspiacon, és az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés - derül ki az OTP legfrissebb, a…
  • 06 dec. Így pörgeti az építőipar a GDP-t
    Az ingatlanpiac mint a gazdaság lakmuszpapírja kiválóan megmutatkozik a rekordnak számító 5,2%-os negyedéves GDP-növekedésben - írja a Realista.hu.
  • 06 dec. Egyre kijjebb költöznek a budapestiek
    Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb. Legtöbben a belső kerületekből…
  • 20 nov. Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.
  • 15 nov. Elmaradhat a rekord az építőiparban
    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így…
  • 06 nov. Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély
    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások…
  • 05 nov. Konszolidáció helyett hullámvasút?
    TLE-elemzés - Amennyiben a megszűnő kedvezményes lakásáfa, illetve az egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési…
  • 31 okt. Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad
    A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből.
  • 19 okt. Kivárnak a lakásfejlesztők
    Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak…
  • 17 okt. Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével
    Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse…
  • 15 okt. Így lakunk a magyar falvakban
    A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel…
  • 12 okt. Régiós lakásárak: nem Budapest az éllovas
    A lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

CSOK: jobban járhatnak a korábbi szocpolosok Készház Portál

CSOK: jobban járhatnak a korábbi szocpolosok

A március 15-től életbe lépő csok-módosítások egyik legfontosabbja, hogy akik korábban már felvettek lakáscélú támogatást, és most újra szeretnének, kedvezőbb számítási módszerrel több pénzhez juthatnak.

A korábbiak szerint, aki már vett fel lakáscélú támogatást, később megszületett gyermek(ei)re is kérhetett csokot, annak összegéből azonban le kellett vonni a korábbi támogatási összeget.

A csok összegének megállapítására a jövőben két számítási mód lesz, és azzal élhet az igénylő, ami számára kedvezőbb. Az új számítás szerint a csok összegét úgy is meg lehet állapítani, hogy azokat a gyermekeket (akár megszülettek, akár nem) figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már igénybe vett lakáscélú támogatást.

Nem minden esetben lesz azonban kifizetődőbb az új módszert választani: aki most a 3 vagy több gyermek után járó 10 millió forintos támogatást szeretné felvenni, jobban járhat, ha nem csak az előző támogatás felvétele után született gyermekre kéri a csokot, hanem a 10 millió forintból levonja a korábban felvett összeget.

A 2018.03.15-től életbe lépő csok-módosítások rézletei az igylakunk.hu/Lakástámogatások oldalon.

***

A Bankmonitor egy Index olvasó példáján keresztül mutatja be, miként is lehet 1,2 millió forintot „visszaszerezni”:
- 2007-ben az első házassága megkötésének idején úgy döntött az olvasó, hogy megelőlegező csokot vesz fel, két gyermeket terveztek, utánuk 2,4 millió forintot kaptak is házépítésre,
- a ház felépült, viszont mivel megromlott a házasság, a vállalt két gyermek nem született meg,
- mivel a vállalást nem teljesítették, ezért kamatokkal együtt vissza kellett fizetniük a támogatást az államkasszába, a válás miatt pedig a 2,4 millió forintot két részre bontva fizették vissza (1,2-1,2 millió forintot a két fél),
- az olvasó azóta újra megházasodott és született két gyermeke, most új lakásra szeretne CSOK-ot igényelni,
- a hatályos szabályok értelmében viszont nem kapja meg a 2,6 millió forint a két gyermek után, hanem ennél csak 1,2 millió forinttal kevesebbet,
- a jogszabályok szerint ugyanis a ma kapható CSOK összegéből le kell vonni a korábban kapott támogatás összegét az ő esetében is.

A jelenlegi jogszabályok csak ezt az egyfajta számítási módot írják elő. Akik már egyszer igényeltek CSOK-ot, később csak akkor kaphattak támogatást, ha a gyermekek után többre jogosultak, mint a korábbi körben. És akkor is csak a múltban kapott támogatással csökkentett összeget ítélte meg a bank.
A március 15-től élő módosítások szerint, úgy is meg lehet állapítani a CSOK összegét, hogy azon gyermekeket figyelmen kívül hagyják, akik után az igénylő korábban már támogatást vett igénybe.

Magyarul, egyfajta amnesztiát is választhatnak az igénylők. Ha számukra jobb, akkor megtehetik, hogy a korábban megszületett gyermekek és az utánuk járó CSOK-ot nem veszik figyelembe. Csak annyi történik, hogy arra a gyermekre járó támogatást veszik igénybe, aki után még nem igényelték.

A fent részletesen bemutatott példában éppen ez a passzus lép életbe, és jobb is az igénylő szempontjából. Ha a régi számítási módnál maradna, akkor 2,6-1,2=1,4 millió forintot kaphatna. Az új számítási mód szerint viszont a megszületett két gyermek után a 2,6 millió forintot mind megkaphatja. Vagyis pont azzal az 1,2 millió forinttal kap többet, mint amit korábban ki kellett fizetnie.

Az új szabályok szerint is előfeltétel a támogatásnál, hogy a vállalást (gyermek(ek) születését) teljesítsük. Ha ebben elbukunk, akkor ugyanúgy kamatokkal kell majd a támogatást visszafizetni. Annyi különbséggel, hogy legalább a megszületett gyermekek utáni részt nem kell visszafizetni.

Félreértéseket szülhet az is, hogy sok helyen úgy jelent meg, mintha csak azok kaphatnának a jövőben több támogatást a korábban kapók közül, akik újabb három gyermeket vállalnak. Ez a kormányrendeletek áttanulmányozása alapján álláspontunk szerint nem igaz. Inkább úgy igaz, hogy ha valaki három új gyermeket vállal és új lakást vásárolna, akkor kaphatja meg a legtöbb támogatást (10 millió forintot), függetlenül attól, hogy korábban mennyi támogatást kapott.

Nem minden esetben lesz kifizetődőbb az új számítási módszert választani. Vegyük azt az esetet, ha két gyermekkel új lakásra 2,6 millió forintot vettünk fel és évek múlva egy új lakásba költöznénk, de már három gyermekre vennénk fel támogatást (egy gyermek időközben született).

Ha az „amnesztiával” élünk, akkor csak egy gyermekünk van, aki után kaphatunk CSOK-ot és így 600 ezer forintra leszünk jogosultak. Ha viszont a régi számítási módnál maradunk, akkor a 3 gyermek után 10 milliót kapunk, amiből a két gyermek utáni 2,6 milliót le kell vonni. Így utóbbi esetben 7,4 millió forintot ítélnek oda. Nem kérdés, hogy melyiket fogjuk választani.

Fontos megjegyezni, hogy adódnak olyan esetek, amelyekre vonatkozó szabályok egyértelműen nem olvashatók ki a jogszabályból. Ezekben az esetekben maguk a bankok is állásfoglalást szoktak kérni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy miként járhatnak el.

Forrás: igylakunk.hu, Bankmonitor

Utoljára frissítve: 2018. március 13., kedd 10:18

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.