tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

30 millió a lélektani határ wikimedia

30 millió a lélektani határ

Az utóbbi hat hónapban érdeklődők fele társasházi lakást keresett, míg a családi házak után érdeklődők aránya 40 százalékos volt - áll az Otthon Centrum friss felmérésében.

Az elmúlt hat hónapban az Otthon Centrumnál érdeklődő ügyfelek a legnagyobb arányban (51,0%) társasházi lakást kerestek, ezt követte a családi ház-vásárlási szándék (40,0%). Házrészt, iker és sorházi lakást csupán 8,9 százalék keresett. A tavaly szeptemberi felméréshez képest a családi házak iránti érdeklődés 6 százalékkal csökkent, míg a társasházi lakások iránt ugyanennyivel nőtt.

A családi házat keresők közel 1 százaléka kifejezetten tanyát szeretett volna vásárolni. Hagyományos vályog, illetve vegyes falazatú ingatlanok iránt az ingatlankeresők 5,5 százaléka érdeklődött, ami meglepő módon közel két és félszerese a könnyűszerkezetes épületek iránt érdeklődők arányának. Az arányok megegyeznek a cég tavaly szeptemberi felmérésének eredményeivel.

Budapest és Pest megye a kedvenc

A cégnél érdeklődők legnagyobb arányban (41%) Budapesten kerestek ingatlant, a második legkeresettebb Pest megye volt (18,9%). Jelentős érdeklődés jellemezte Komárom-Esztergom (6,3%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is (4,9%). Ezzel szemben nagyon alacsony (1% alatti) volt az érdeklődés Békés, Heves, Nógrád megye ingatlanai iránt. Amíg Komárom-Esztergom megyében a keresett ingatlanok aránya 1,5 százalékkal nőtt, a fővárosban változatlan maradt, addig Pest megyében 4 százalékkal tovább csökkent a keresési arány, a többi megyében pedig alacsony érdeklődés mellett az eredmények néhány tizeddel változtak csak tavaly szeptemberi eredményekhez képest.

30 millió a lélektani határ

A kis értékű ingatlanok (1 millió Ft alatti vételár) iránt nem volt kimutatható érdeklődés. 1-5 millió Ft között volt a keresések 3,8 százaléka, ezen belül minden ötödik érdeklődő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében keresett, de jelentős volt a Pest, illetve Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyei ingatlanok iránti érdeklődők aránya is. 5 és 10 millió között is Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt a sláger 17,8 százalékkal, de ettől mindössze 1 százalékkal maradt el Komárom-Esztergom megye, míg pest megye lett a harmadik 12,3 százalékkal. A cég őszi közleményéhez képest említést érdemlő, hogy 5-10 millió közötti kategóriában a Pest megyei ingatlanok iránt 10 százalékkal csökkent az érdeklődés.

10 és 15 millió Ft között (az összes keresés 17,9 százaléka) viszont már Budapest volt a keresők célpontja: a keresések közel 20,5 százaléka, ami azonban 10 százalékkal kevesebb, mint ősszel. A Pest megyei ingatlanok iránt viszont ebben az árkategóriában jelentősen nőtt az érdeklődés és elérte a 17 százalékot. 15 és 20 millió között legkevésbé Nógrád, Békés megyében kerestek ingatlant, míg Budapest és Pest megye volt a két meghatározó (43% és 20%). 100 millió feletti ingatlan iránt gyakorlatilag csak Közép-Magyarországi régióban volt igény és nem meglepő módon az érdeklődések 85 százaléka fővárosi ingatlanra irányult.

Jellemzően két-háromszobás ingatlant veszünk

A keresők legnagyobb arányban a két- és háromszobás ingatlan után érdeklődtek 30,8-29,2 százalékban, ezt követte a négyszobás (16,5%) ingatlanok iránti érdeklődők aránya. Viszonylag magas, 13,3 százalékos arányban kerestek ennél nagyobb ingatlant (például olyan társasházat, amely egyben megvásárolható, villát, illetve kastélyt), míg az egyszobás lakások iránt a keresők csak 10,2 százaléka érdeklődött. Tavaly szeptemberi felmérésünkhöz képest 0,5 százalékkal nőtt az egyszobás lakások iránti érdeklődés a négyszobás lakások rovására.

Sokat vesznek a szerbek, oroszok

Az ingatlanvásárlók 98,6 százaléka magyar állampolgár volt. A többi vásárló döntően európai állampolgár, negyede szerb vagy orosz állampolgár. Nyugat-Európából a németek voltak a legaktívabbak (az európai vásárlók 7,8%-a), a tavalyi legaktívabb angolokkal szemben. Európai állampolgárokon túl mindössze néhány iráni, török és izraeli vásárolt lakást az Otthon Centrumnál.

44 évesen lesz lakásunk

A céghez betért ügyfelek átlagos életkora 44,2 év volt. Amíg a budapesti lakosok 45 éves korukban vásároltak, addig a Közép-Magyarország régión kívül 43,9 év volt az átlag életkor, utóbbi érték másfél évvel több, mint a félévvel korábbi adat. Az európai (de nem magyar) állampolgárok átlagos életkora 43,7 év.

A lakást bérlők átlagos életkoruk pedig 46 év. Amíg a budapestiek életkora 48,5 év, ami a tavalyi értéknél másfél évvel magasabb, addig a régión kívüliek átlag életkora 44,9 év volt. Az külföldi lakást bérlők átlagos életkora 50,3 év. A lakást bérlők és vevők közötti életkor különbség eltűnt; mindkét esetben 45 év körül mozog.

Forrás: Pénzcentrum

Utoljára frissítve: 2018. április 04., szerda 14:45

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.