tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…
  • 27 ápr. Ezek Magyarország legvonzóbb városai
    Kiderült, hol a legjobb élni Magyarországon: néhány fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd végzett az élen. Úgy tűnik, az életminőség-indikátor és a lakásárak…
  • 12 ápr. Európa és a világ élmezőnyében a magyar lakásáremelkedés
    Az Eurostat adatai szerint az uniós mezőnyben a középmezőny élén - a kilencedik helyen - található a magyar lakáspiac 7,6 százalékos áremelkedéssel. A világ nagyvárosai…
  • 05 ápr. Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Ismét elkészítette Magyarország boldogságtérképét az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében. Kiderült az is, hogy melyik a legboldogabb városa az országnak.
  • 03 ápr. A legtöbben a fővárosban és környékén kérnek csokot
    Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatást folyósított a K&H az ügyfeleinek - közölte a pénzintézet az MTI-vel…
  • 27 márc. Mekkora lakást kapunk 20 millió forintért?
    A Duna House ábráján az látható, hogy mekkora lakást lehet kapni 20 millió forintból az egyes megyeszékhelyeken. A cég adatai alapján Budapestet leszámítva Székesfehérvár lett…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Tetőt is csak biztos alapokra lehet építeni Tetőpiltman Kft.

Tetőt is csak biztos alapokra lehet építeni

Budapesten daruerdő, a többi nagyobb városban is építkezések tömkelege látható. Ugyanakkor mindenhonnan halljuk a problémákat a lakásátadások elcsúszásúval, a munkaerőhiánnyal kapcsolatosan. Kíváncsiak voltunk, hogy fest mindez egy sikeres építőipari mikrovállalkozó kivitelező szemszögéből. Interjú Piltman Miklóssal, a Tetőpiltman Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével, a Tető Építők Egyesületének alelnökével. 

 PM portre arc

Hogyan látod az építés piac változását az elmúlt 1,5-2 évben?

Nagyon sok megrendelés van a piacon, rengeteg új ház épül a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A tartalékpénzeket nem éri meg bankban tartani, ezért egyre többen próbálnak meg ingatlanba fektetni.

De úgy látom, hogy ez az építési ütem már jóval nagyobb, mint amennyire igény, illetve fizetőképes kereslet van, és lassan a befektetési része is telítődik a piacnak.

Persze addig nincs is probléma, amíg a bankokból ömlik ki a pénz. De én attól tartok, hogy megismétlődik, ami korábban volt: elkezdenek majd megint emelkedni a kamatok és újra bedőlnek ezek a hitelek.

De addig nektek nagyon jól megy, nem?

Ennél több megrendelés már biztosan nem lesz, de még ennyivel sem bírunk. Én mikrovállalkozó vagyok. 2015-ig szinte csak fővállalkozóknak dolgoztunk, Sopronban, Marcaliban, Győrben, Fehérváron. Ez most megfordult a sok magánerős építkezéssel, főleg közvetlen megrendelésre dolgozunk.

Most legalább 27 embernek tudnék munkát adni, annyi megkeresés érkezik. Naponta akár 2-3 új munka is jönne. De nem tudom elvállalni. Egy évre előre nem vállalom el. Nagyon nagy probléma a szakemberhiány.

Mennyit nőttek a költségeitek, hogyan érint benneteket az anyagárak emelkedése?

Tavaly 30 százalékkal nőttek a szigetelőanyag-árak. Ahogy nőnek az építési követelmények, úgy a gyártók is árat emelnek. Azt mondják, az ő alapanyagaik árának emelkedése indokolja ezt, de ekkora alapanyagár-emelkedés nem volt Európában. Ezekben a gyárakban már nagyon magas az automatizáltság szintje, őket ezért kevésbé rendíti meg a munkaerőköltségek emelkedése.

Az építőanyagok inkább a piaci igényhez vannak árazva. Én ebből nem tudok faragni, nekem tovább kell hárítanom a megrendelőre. Kérdés, hogy meddig fogja a megrendelő bírni.

2020-tól szinte már csak nullaenergiás házat lehet építeni. Szerintem ott lesz egy nagy mélyrepülése a termelésnek, mert azt már a módosabb megrendelők is nehezen fogják tudni megfizetni.

Németországban és Ausztriában szinte anyagáron vállalkoznak a kivitelezők. Amennyi az anyag, annyi a munkadíj. Itthon, ha az anyagárnak a feléért tudsz vállalkozni, az egy jó vállalás. Nem kérhetek többet, mert nem fizetik meg.

Ugyanakkor egy minőségi termék beépítését minőségben kell elvégezni, különben nem adja ki a minőségkülönbséget. De ha ezt a munkát nem fizeti meg a megrendelő, a drága ablak rosszul lesz beépítve. Akkor hiába jönnek a minőségi kifogások a gyártónak, nem azon múlt, hanem a szakszerű beépítés hiányán.

Ilyen kevés pénzért azonban én sem tudnám megcsinálni, én ezért inkább el sem vállalom.

Piltman 1

A munkaerőhiány inkább mennyiségi vagy minőségi?

Mindkettő.

A nemzetközi versenyek kapcsán gondolkoztunk rajta, mitől ügyesebbek, képezhetőbbek a német vagy holland gyerekek, mint a magyarok. Ugyanazt az óramennyiséget megkapja a magyar fiatal is, de mivel most a leggyengébbek kerülnek be a szakképzésbe, náluk a bemeneti készségek hiányoznak. Elég sokat foglalkoztam képzéssel, és napi szinten látom, milyenek a beérkező fiúk. Nem az elit érkezik ide. Már akár egy közepes tanulók is sokkal alkalmasabbak lennének a tanulásra, és később jobban továbbképezhetők lennének.

A szakképzésbe érkező fiataloknak nem csak készség-, hanem abszolút önbizalomhiányuk is van. A nemzetközi versenyek – ahol a megmérettetéshez azért kell valamennyi önbizalom – elől például eleve elzárkóznak.

A képzési rendszerrel is vannak problémák. Például, hogy ha valaki megszerez egy végzettséget, utána nincs utóképzés. Az ipar azonban nagyon sokat változik 3-4 év alatt, addigra már nem is ismeri új anyagok felét. Gyors a fejlődés, a megrendelők pedig ahhoz igazodnak.

Koncentrálni kellene a képzőhelyeket, magas minőségben. A mostani állapot csak erősíti a szakma leminősítését.

Van kiket képezni?

Mivel korábban nagyon kevés munka volt, aki épkézláb fiatal szakember volt, az mind kiment. Egy segédmunkás a nyáron azzal hívott fel Lyonból, hogy 1600 eurót kapott mint ácsmester tanuló, de ha visz igazolást tőlünk öt ledolgozott évről, két hónappal rövidebb az oktatás és egyből 2200 nettó eurót kap. Ezzel nem tudok versenyezni.

Járok szakmunkásvizsgákra. Már a beiratkozási létszám is nagyon alacsony. Aki végez, azok közül a felének az a célja, hogy külföldre menjen. A másik fele nem akar a szakmában maradni, vagy továbbtanul, érettségire megy, illetve másból akar megélni. Így pl. hatból egy akart a szakmában maradni, de őt majdnem megbuktattuk, olyan gyenge volt. Ők nem egy városnak voltak a végzős tanulói, hanem az egész Dunántúlon ez a hat bádogostanuló végzett tavalyelőtt. Mindeközben legalább négy bádogos ment nyugdíjba errefelé.

A fiataloknak már jóval nagyobb az igényük arra, hogy ne kelljen sokat és nehezet dolgozni, de jól keressenek. És azt is látják, hogy mindenhol emelkedik a nyugdíjkorhatár, itt is emelkedni fog. Ebben az iparágban nagyon kevés idős munkavállaló dolgozik, mert kikopik belőle, nem bírja sokáig egészségileg. Ezt nem lehet 70 éves korig csinálni. Kevés a nyugdíjas korú.

Miért baj az, ha valaki továbbtanul?

Aki továbbtanul érettségire, az biztosan elhagyja a szakmát. Annyira nem vonzó a kétkezi munka a fiatalok körében, a társadalom, a szülők részéről is lenézett. Veszélyes, koszos, ugyan már nem lehet mondani, hogy nem is kehet vele keresni, de korábban ez is jellemző volt. Nettó 120.000 ezer forintból nem lehet elindítani egy családot. Ez legfeljebb 200.000 fölé tudott menni. És nagyon jellemző volt a félfeketézés. Ma már a nagyobb cégeknél is nagy a munkaerőhiány, és jellemzőbb, hogy a legalizálás felé mozdult el a foglalkoztatás.

Piltman 5

Mi mindennek kellene még változnia, hogy nőjön az építőipar ereje, a szakmák presztízse?

Minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak, vagy betartatnak belőle. A német, vagy az osztrák szabvány, modell rendkívül kidolgozott, és be is van tartva minden apró kis fogás (hogyan fogod meg a téglát, hova teszed, mekkora erővel, mi a cement összetétele stb.), sokkal nagyobb a precizitás a szakmában, és ezt a szakma kényszerítette ki. Nem felülről jött, hanem ők maguk határozták meg ezeket a kritériumokat, hogy minél jobbak tudjanak lenni. Ez egyfajta szakmai önszabályozás.

A másik, hogy nálunk nem megy tovább a szakma a családban. A fiatalokon azt látom, hogy nem akarnak ők már ennyit dolgozni, úgy akar élni, mint egy nyugat-európai fiatal, legyen szabadsága, legyen élete. Itthon egy ilyen vállalkozással feladsz mindent. A gyerekek sem a munkaterhet, sem a felelősséget nem akarják átvenni. Vagy azt látja, hogy apám is csak küszködött és nem ért el semmit, vagy elért egy szintet, de milyen áron.

Egy holland vállalkozó, akik ugyanazt a szakmát műveli, mint te, kevesebbet dolgozik?

Órában igen. Egy ismerősöm példájából látom, hogy Hollandiában ő tudja meddig tart a munka, nincs túlóra, meg van fizetve.

A vállalkozók itthon azt mondják, azért nem tudnak többet adni a szakmunkásnak, mert a megrendelő nem fizeti meg. Hogyan tud ez a kör megváltozni?

Miért fizetnek ugyanazért a munkáért nyugaton egyharmaddal többet? Németországban sem fizetnek kevesebb adót - az államot valamiből működtetni kell –, csak ott a hasznosulása más. Nálunk elfolyik valahova az a pénz. Nem elég hatékonyak a rendszereink.

A vállalkozásoknál van egy adott bevétel: abból egy rész megy a borítékba, egy másik megy az államnak, a maradék megy bérre. Valami kell, hogy maradjon a vállalkozásnak működtetésre. Ahogy tolódnak el az arányok, nőtt a bejelentett minimálbér és a járulékai, megy a trükközés, hogy mennyi menjen zsebbe. Mert nem a munkabért sajnálja a vállalkozó a munkástól, hanem a járulékokat. Mert sem a vállalkozó, sem a munkavállaló nem érzékeli, hogy mit kap ezért a befizetésért cserébe.
Ez nyilván befolyásolja a termelékenységet, a fejlesztéseket is.

Minden gépet, amit használunk, nyugaton állítanak elő. Itthon semmi sem készül. Nyugati ára is van. Egy kézi szalagfűrész 1,5 millió forint plusz áfába kerül. Mindenki szeretne ilyennel dolgozni, mert nagyon szépen meg lehet vele munkálni a gerendavégeket, de ez a beruházás kitermelhetetlen. Pedig Ausztriában, Németországban nincs vállalkozó, akinek nincs belőle egy garnitúrája.

Itthon nagyon meg kell gondolni, hogy megveszek-e egy gépet, amivel lehet csodálatosan precíz munkát végezni, és sokkal gyorsabban, de annyira drága, hogy soha nem tud megtérülni egy kkv-nak. Hitelt felvenni erre nagyon kockázatos, mert nem látunk hosszú távra előre.

A fejlesztés nagyon nehéz dolog. Mivel a munkaellátottság is nagyon hektikus, ezért nagyon meggondolandó, mibe vág bele az ember.

Mi oldhatja meg a szakemberhiányt?

Nagyon hosszú tává folyamat lesz, hogy ez megváltozzon, hogy legyen a kétkezi munkának becsülete, társadalmi elismertsége.
Mitől fog ez megváltozni?

Mindent a pénz mozgat. Addig, amíg lenézett két kézzel dolgozni, amíg lenézett, hogy olajos a kezed, hogy malteros ruhában mész ki az utcára, addig nem fog megváltozni.
Azzal lehet ezen változtatni, vonzani a fiatalokat, hogy többet fog keresni. A munkakörülmények is nagyon fontos dolog, már elkezdtek terjedni a konténerek, ahol lehet étkezni, melegedni, van védőital. Ezek apró változások, de fontosak. Azonban a társadalom nem látja ezeket az apró változásokat.

Piltman 11

Lehetne ennek a megmutatására valamilyen kampányt indítani?

Hogyne! Én a bajorok és franciák kommunikációs kampányát láttam jópárszor. Szinte egy irodai dolgozóval fölérő státuszba helyezték a szakmunkásokat. Nem rongyos, koszos ruhában dolgoznak, mert meg tudják venni. Ez pedig megint a pénzre vezethető vissza.

A bajor kamarának a reklámja például azt mutatta be, hogy két fiatal közül az boldogul, azt tudja megvenni a kocsit a munkabéréből, amelyik dolgozik. Másképpen: ha dolgozol, neked is lehet. Persze nálunk más a szint. Egy kezdő bérből nálunk egy albérletet sem lehet kifizetni.

Mire lehet építeni egy kommunikációs kampányt?

A pályát elhagyó idősebb szakmunkásokat már nem lehet könnyen visszaállítani az új technológiákba, ők már nem olyan könnyen átképezhetők. De a fiatalok, ha látják a lehetőséget, elmennek abba az irányba. Az építőiparban is most azt látják a fiatalok, hogy az most megy.

A gond az, hogy ez nagyon hullámzó. Annyira hektikus az építőipar termelésvolumene, hogy erre nem könnyű építeni. A hosszú távú kiszámíthatóság lenne az egyik legfontosabb alap.

Hogyan tudjátok a mikrovállalatként képviselni az érdekeiteket, elmondani a véleményeteket?

Amit itthon el lehet érni szakmai érdekképviselet címén, azt elértük a Tető Építők Egyesületével. Ugyanakkor a szakmai szervezetek, a szakmai vélemények elfogadottsága nagyon alacsony. Elmondjuk, leírjuk, átveszik – ennyi. A kormányzatig el sem jutunk.

Nincsen apparátusunk, mindenki a munka mellett csinálja: dolgozunk, megcsináljuk az adminisztrációt, sokkal többre nincs energia. Nem tudunk eltartani egy plusz kollégát, hogy segítsen a szakmai dolgok előkészítésében.
Ráadásul nincs igazi összefogás. A német ácsipari szövetségben 15.000 tag van, kötelező a tagság. Igaz, ott az elnök viszonya sokkal közvetlenebb a tagsággal, megoldja a problémákat. Nekünk nincsen múltunk, nincs példa előttünk, és nincs is igény egy erős szakmai szervezetre. Azzal sem vagyunk tisztában, a szakmában összesen hány dolgoznak az országban, mennyi és milyen szakemberre lenne szükség.

Az interjú a Magyar Téglás Szövetség Téglaházak Magazin című kiadványában megjelent szöveg hosszabb változata.

Utoljára frissítve: 2018. április 12., csütörtök 15:00

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.