tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Fődíjat kapott a pécsi intelligens lakóház E.ON Energy Globe Magyarország

Fődíjat kapott a pécsi intelligens lakóház

Kihirdették az E.ON Energy Globe Magyarország díj nyerteseit, hazánk leginnovatívabb zöld projektjeit. A verseny fődíját a Kistelegdi 2008 Építészeti Iroda pécsi intelligens házátalakítási pályázata nyerte, melynek különlegessége, hogy az épület több energiát termel, mint amennyit fogyaszt – hangzott el a budapesti Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón.

A nyertesek a „REBORN HOME” elnevezésű projektben átalakított 70-es évekbeli ház energiafogyasztása teljes mértékben megújuló erőforrásokon alapul. A zsűri hangsúlyozta, a projekt inspiráló és szakmailag kiemelkedő volt, miután egy régi kedvezőtlen adottságú házat újítottak fel ökotudatosan.

Az E.ON idén második alkalommal adta át az úgynevezett E.ON Energy Globe Magyarország díjat, amely a magyar fejlesztésű fenntarthatósági kezdeményezések elismerésére és a környezettudatos szemlélet népszerűsítésére szolgál. A cég fél évvel ezelőtt hirdette meg az Energy Globe Magyarország versenyt, amely egy 1999-ben indult nemzetközi megmérettetés része. A nemzetközi versenyben idén 177 ország, így Magyarország mellett például Ausztria, Csehország és Románia is részt vett. A magyarországi fordulóra beküldött több mint 200 pályaműből a szakmai zsűri döntése, illetve a közönség szavazatai alapján választották ki a nyerteseket és díjazták összesen hat kategóriában – vállalkozás, önkormányzat, jövő generációja, épület, egyéni kezdeményezés, ötlet – Magyarország leginnovatívabb zöld projektjeit.

Az E.ON az MTI érdeklődésére közölte, hogy a kezdeményezés és a hozzá kapcsolódó díjak fontos elemét képezik a társaság társadalmi felelősségvállalási programjának. A verseny fődíjáa egy 100 százalékban elektromos Nissan LEAF autót volt.

További díjazottak:
Az önkormányzati kategóriában a Nagypáli Önkormányzat Zöld Út Falufejlesztési programja kapta a díjat, ugyanis a programnak köszönhetően a falu központjában smaragdfa liget, hibrid-erőmű (szél és napenergia), illetve fotovoltaikus napelem-telep található.

nagypali onkormanyzat 800x450 E.ON Energy Globe MagyarországNagypáli Önkormányzat Zöld Út Falufejlesztési program

A szakmai zsűri különdíját Budapest 13. kerületi önkormányzata kapta 100 lakásos passzívház projektjükért.

Az épület kategóriában az Archikon Építészeti Kft. által tervezett Meséskert Óvoda, az ország első minősített passzívház óvodája nyerte meg a díjat, az óvoda a főváros 13. kerületében található.

meseskert 800x534 E.ON Energy Globe MagyarországMeséskert óvoda, Budapest 13. kerület

Az ötlet kategóriában a zsűri döntése értelmében a VR-COM nevű startup csapat nyert KonvekPRO termékükkel, amely digitalizálja a mechanikus gázkonvektorokat, így azok vezérelhetővé válnak bármilyen modern digitális eszközzel.

A közönségszavazás a jövő generáció kategóriában a Somogy megyében található Katica Tanya zöld energiával működő, a gyerekeket környezettudatosságra nevelő élményközpontjának ítélte oda az energiavállalat elismerését.

katicatanya 800x450 E.ON Energy Globe MagyarországKatica Tanya

Az egyéni kezdeményezések közül Burgmann Nóra “Zöld Matek” elnevezésű, a környezeti nevelést matekfeladatokkal ötvöző blogja kapta meg a díjat.

A vállalkozás kategóriában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet On-farm ökogazdálkodás kutatóhálózata kapta a legtöbb szavazatot a közönségtől. A hálózat célja a magyar gazdák támogatása a biotermesztésben, hogy Magyarországon is népszerűbbé válhasson a fenntartható gazdálkodás és az ökotermékek fogyasztása.

Forrás: 24.hu, vg.hu

 

 

Utoljára frissítve: 2018. máj. 09., szerda 10:44

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.