tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Mennyi embernek kellene lakást építeni? KSH

Mennyi embernek kellene lakást építeni?

Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket a folyamatokat.

Építeni nyilván oda érdemes, ahol az emberek lakni szeretnének.

Tavaly csaknem 14.400 lakás épült Magyarországon, ami jelentős növekedés a korábbi néhány évhez képest. Igaz, hatalmasak a regionális különbségek, de mostanra minden megyében nőttek az építések és az építési szándék.

Egy lakás átlagos életciklusa nagyjából száz év – a lakásállomány teljes megújulásához így (a jelenlegi 4,4 milliós lakásállomány mellett) évente 38-40 ezer lakást kellene építeni.

Kérdés, hogy mennyi új ingatlanra lesz szükség a népesség folyamatosan csökkenése mellett. A másik nagy kérdés, hogy hol épüljenek új lakások?

Egyre kevesebben leszünk

Folyamatosan csökken a népesség Magyarországon, és az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ez így is marad.

Az elmúlt 10 évben 3 százalékkal (268 597 fő) csökkent a magyarországi népesség1. A KSH adatai szerint 2017-ben a természetes fogyás 40.100 fő volt, ami 6110-zel több, mint egy évvel korábban. Az élveszületések száma 1,6 százalékkal csökkent 2016-ról 2017-re.

A Népességkutató Intézet népesség előreszámítása2 azt mutatta 2015-ben, hogy 10 éven belül 600 ezer fővel fog csökkenni Magyarország lakossága, majd 2060-ra további 1,3 millióval leszünk kevesebben. Az ENSZ becslése3 szerint 2100-ra már csak kb. 6,5 millióan leszünk összesen.

1 mo népességfogyásWorld Population Prospects

A népességcsökkenés oka részben a természetes fogyás (vagyis a születések és a halálozások különbözete), részben a kivándorlás.

Kivándorlás, kiköltözés

Változó intenzitással, ugyan már lassuló ütemben, de folyamatosan regisztrálható a Magyarországról való kivándorlás, kiköltözés. Mintegy 570 ezer magyar él jelenleg egy másik európai országban, többségük az elmúlt években hagyta el Magyarországot. A KSH szerint tavaly 25 100-an vándoroltak ki Magyarországról, ami 15 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os szám. A 2017-es adat egy Siófok méretű város lakosságát jelenti.4

A következő években további több százezer, többségükben 18 és 40 év közötti fiatal emigrálhat a KSH Népességkutató Intézete szerint. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly májusi felmérése szerint legalább 370 ezren vannak ma Magyarországon, akik úgy tervezik, hogy elhagyják az országot.5 Róluk nem tudni egyelőre, hogy csak néhány évre mennek ki dolgozni vagy ott is maradnak, esetleg családalapítási szándékkal. Utóbbiak általában legfeljebb befektetési szándékkal tartanak fenn magyarországi ingatlant. A kivándorlókat persze nem csak a munkaerőpiac, hanem a lakáspiac is elveszíti.

Városba be, városból ki

Szintén nagy hatással van az építőiparra az urbanizáció és a belső vándorlás következménye.

A városi lakosság aránya világszerte emelkedik. Magyarországon is ez a trend: 1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a népességen belül. A Világbank előrejelzése szerint ez a szám 2025-re 75,5%-ra 2050-re 81,8%-ra nő.6

2 VB urbanizáció1World Urbanization Prospects – Final Report 2014

(1) A városi és a falusi népesség aránya Magyarországon a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között
(2) A városi népesség aránya Magyarországon Kelet-Európához, illetve Európához viszonyítva a teljes nésesség százalékában 1950 és 2050 között.
(3) A városi népesség aránya Magyarországon (kék vonal), Európában (piros vonal) és Kelet-Európában (zöld vonal) a Föld teljes városi populációjához képest (szürke terület)
(4) A városi és a falusi népesség megoszlása Magyarországon.

3 VB urbanizáció2 label

2 VB urbanizáció2World Urbanization Prospects – Final Report 2014

5) A városi népesség aránya Magyarországon az agglomerációk nagysága szerint 2014-ben. A világoskék terület magában foglalja az összes 300 ezer főnél kevesebb lakosú város és városi agglomerációt. A méreteket az alábbi jelmagyarázat mutatja:
(6) A városi lakosságszám változásának éves átlaga Magyarországon 1950 és 2014 között (kék vonal) a Föld városi népességének növekedéséhez képest (szürke terület). Látható, hogy ez a legtöbb országban emelkedést mutat az adott időszakban.

A fenti ábrákról leolvasható információk alapján a világ 233 országa, illetve területe közül 52-ben – köztük Magyarországon – lehet arra számítani, hogy falusi népességének legalább 30 százalékát elveszíti 2014 és 2050 között.
Magyarország is egy azon 50 ország közül, amelyek a legnagyobb, mintegy 1.276.000 fős falusi népességcsökkenéssel kell, hogy számoljanak 2050-re. Ez 43,9 százalékos csökkenést jelent.
Az előrejelzés szerint a városi lakosság aránya 2025-re 75,5%-ra, 2025-re 78,3%-ra, 2050-re 81,8%-ra nő.7

Globális trend, hogy egyre többen költöznek kisebb településekről a városokba. Ennek iránya viszont időnként megfordul: míg a 2000-es években sokan kiköltöztek a fővárosból az agglomerációba, addig a 2010-es években egyfajta visszaáramlás látszott. Jelenleg megint az látszik, hogy sokan települnek ki a környező településekre a fővárosból és a megyei jogú városokból.8

Belső vándorlás - mágnesrégiók és -városok

Gyakran mondják, hogy a magyarok nem mobilisak, nem szívesen költöznek. Emögött gyakran az áll, hogy a lakosság zöme saját ingatlanban él, és ha szeretnének is elköltözni az adott területről a jobb munkalehetőség miatt, nem tudják eladni az ingatlanukat, vagy csak nagyon olcsón. A KSH tavaly nyári adatai szerint a 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. Csaknem 400 ezren azért, mert másutt könnyebben találnak munkát, és majdnem egymillióan a magasabb fizetés reményében.9

A statisztikák azt mutatják, hogy az országon belüli költözés egyre gyakoribb.10 A belső migráció legfőbb iránya délről, dél-keletről és észak-keletről az ország középső és észak-nyugati részei felé. A Központi régióban (Budapesten és környékén), az észak-nyugati határszélen (különösen Győr és Sopron térségében), valamint Közép-Dunántúl néhány részében (pl. Székesfehérvár környezetében) és Kecskemét környékén nőtt a népesség. Az ország többi részén, a városokban és a kisebb településeken is, csökkent, és csökkenőben van. Az agglomerációkon kívüli kisvárosok és községek mindenütt vesztesei az elvándorlásnak.11 Az ok egyértelmű: munkalehetőségek, illetve magasabb jövedelem reménye.

4 vándorlási különbözet megyénként

Forrás: KSH, igylakunk.hu

Elvándorlási adatok (2012-2016,%)

5 vándorlás járások QubitElvándorlási adatok (2012-2016, %)

 

A KSH statisztikái szerint a belső vándorlás célállomásaként a legvonzóbbak Győr, Sopron, Budapest és ezek vonzáskörzete, de említést érdemel még Kecskemét, valamint Vas megye, Közép-Dunántúl és a Balaton környékének néhány városa.12

Járások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013) 

6 vándorlási különbözet térkép label

6 vándorlási különbözet térképJárások éves vándorlási különbözete 1000 főre vetítve (2004-2013)

 

Budapesten és Pest megyében 40 százalék azoknak az aránya, akik egy másik megyéből költöztek ide. A főváros rengeteg embert vonz, elsősorban a munkalehetőségek miatt, és különösen a kelet-magyarországi régióból. Ám sok család éppen innen költözik el, többségük az agglomeráció valamelyik közeli településére.13

Hol élnek a legboldogabb magyarok?
Az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében két év után újra elkészítette Magyarország boldogságtérképét. A legboldogabb nagyváros idén Győr lett, míg a legboldogabb megyeszékhely címet Szombathely szerezte meg.
Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye továbbra is a legboldogtalanabbak közé tartozik, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék a legboldogabb és az átlagon felül boldog megyék közé tartoznak.
A kutatás ismét megmutatta, hogy az emberek boldogságát nagyban befolyásolja, hogy mekkora a munkanélküliség ott ahol élnek, illetve, hogy a kisebb települések lakói sokkal boldogabbak nagyvárosban élő társaiknál. Forrás: ingatlantajolo.hu

11 boldogságtérkép

Érdekes, hogy a KSH fent bemutatott adatai szerint a hazai kisvárosok népessége a mágnesrégiókon kívül az egész országban csökken. Erre az egyik magyarázat, hogy rengeteg ember nem azon a településen dolgozik, ahol lakik. Magyarországon az ingázók száma nagyon magas: minden harmadik munkavállaló (1.341.000 ember) naponta ingázik lakóhelyéről a munkahelyére. Az esetek többségében egy kisebb településről egy nagyobbra. Különösen sok ingázót fogadnak a megyei jogú városok és Budapest.14

Cikkünket folytatását ITT olvashatja.

Utoljára frissítve: 2018. június 08., péntek 14:49

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.