tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 08 aug. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Gyakorlatilag nincs változás: bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az élmezőny és a többi megye között továbbra is óriási a szakadék. Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye…
  • 06 aug. A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be
    A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.
  • 02 aug. Minden huszadik lakást külföldiek vásárolják meg
    Budapest belvárosában és Nyugat-Magyarországon a lakások tizede már külföldieké. Tavaly 7300 lakást vettek meg, ami a teljes piaci forgalom 5 százaléka - derül ki a…
  • 23 júl. Az építőipari szereplők továbbra is bizakodók
    Júniusi történelmi csúcsa után júliusban még tovább emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az építőipari bizalmi index új csúcsra jutott.
  • 21 júl. A fejlesztések húzzák felfelé az ingatlanárakat
    A lakásárakra jelentős hatással van a környezet, például a vízpartok, az egyetemek közelsége, illetve a közlekedési lehetőségek, valamint a város vagy az adott városrész fejlődése.…
  • 29 jún. Sok magyar fiatal spórol saját lakásra
    A magyar fiatalok számára kiemelten fontos spórolási cél a saját ingatlan megvásárlása, a megkérdezettek közel 40 százaléka kifejezetten erre a célra tesz félre - derült…
  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Hol találnak keresletre a lakásépítések?

A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első, hogy megnézzük, hol maradnak, hová költöznek az emberek az országban.

Cikkünk előző részében a népesség, az urbanizáció és a belső vándorlási folyamatok jelenlegi alakulását tekintettük át. Most ezek és a lakásépítések összefüggéseit mutatjuk be.

A magánépítők saját szükségleteik szerint választják ki a helyet, ahová otthonukat tervezik. Elsődleges szempont számukra nyilvánvalóan a megélhetés, a munkahely közelsége, a szükséges infrastruktúra elérhetősége, illetve egyéb jóléti szempontok.
A költözködni vágyók is ugyanezeket tartják fontosnak, így az ingatlanfejlesztőknek szintén e szempontok alapján kell mérlegelniük és dönteniük arról, hol indítanak lakásépítési projektet.

A képlet egyszerűnek látszik, és úgy tűnik, a lakásépítési piac valóban követi is a trendet. Ahol van munkalehetőség és látszik gazdasági perspektíva, ott sokan keresnek lakást, nő a kereslet, így ott felmennek az árak is, tehát oda érdemes új lakásokat építeni. Az alábbi ábrák, amelyek a KSH statisztikái alapján készültek jól mutatják az összefüggéseket.

7 vándorlási különbözet megyénként

Ugyan az agglomerációkban is emelkednek az árak, de még mindig tágasabb lakást, kertes családi házat vehet egy ugyanabból a pénzből, amiből pl. Budapesten csak egy jóval szűkösebbet. Ez természetesen igaz a többi hazai nagyvárosra is.

Ugyanakkor a lakásárak és az építési telkek árai is jelentősen emelkedtek ezeken a településen is – igaz még így is jelentősen alacsonyabbak, mint Budapesten. Ezért a családok a korábban is népszerű kisvárosok és községek helyett új településeket fedeznek fel kitelepülési célpontként.

A legnépszerűbb Budapest környéki települések (Diósd, Dunakeszi, Göd, Erdőkertes, Fót, Gyál, Herceghalom, Kistarcsa, Monor, Nagykovácsi, Pécel, Pomáz, Remeteszőlős, Sződliget, Vecsés) most
új kiköltözési és lakásépítési hullámmal szembesülnek.1

15 ingatlan3has MagyarIdok
Forrás: Magyar Idők

Mivel ez a kiáramlás – a korábbiakhoz hasonlóan – nem szervezett és tervezett, a legtöbb helyen nem kísérik településfejlesztési intézkedések, valószínűleg ismét felerősödnek a megnövekvő ingázással, az agglomerációs települések lakásságának jelentős megnövekedése okozta infrastrukturális hiányosságokkal kapcsolatos problémák.2
Ha ezek a települések meg akarják tartani lakosaikat, elkerülhetetlen lesz az infrastruktúra, a környezet fejlesztése.

Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci szerint a tavalyi átlagár a 2016-os adatokhoz képest országos szinten 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, tavaly már 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben. Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás 15 százalékra mérséklődött. A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott.
2017-ben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára. A leggyorsabban Zala megyében, nőttek az ingatlanárak, több mint 20 százalékkal, ezt Tolna és Baranya megye követi 19 és 18 százalék körüli emelkedéssel. A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalékkal), majd Veszprém (21 százalék), Szeged (20 százalék) és Pécs (19 százalék) következnek.
A budapesti kerületek közül azokban nőttek a leggyorsabban a lakásárak, amelyek amúgy olcsóbb, eddig nem annyira keresett kerületeknek számítottak.3

13 jarasi atlagar OTP Jelzálogbank 2017 12 13

Az Otthontérkép Csoport elemzése azt mutatja, hogy 2 év alatt 48%-kal emelkedett a főváros környéki lakások és 23%-kal a házak ára.
Lakások esetén például az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedévéig 18%-os drágulás volt, majd ezután szűk egy év alatt még 30%-kal menetek fel az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47%-ot drágultak, ennek üteme azonban jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint az agglomerációban. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, 2 év alatt 26%-kal.4

14 kínálati árak Bp agglomeráció otthontérkép

Életminőség a lakásárak
Az Otthon Centrum ismét megnézte, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon, és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit, az egészségügyi ellátásra, az oktatási és munkahelyi lehetőségekre vonatkozó statisztikai adatokat tekintették át. Az ezek alapján számított „életminőség-indikátor” értékét az ingatlanárakkal összevetve rangsorolták Budapest kerületeit, illetve a 20 ezer főnél népesebb városokat.

Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók. Ezekben a kerületekben és városokban 65% feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 84% az V. kerületre jellemző). A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre.

Az idei lista alapján az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. Ebben szerepet játszik, hogy a foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói általában a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbb, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában rendelkeznek kedvezőbb mutatókkal.
Budapest külső kerületei – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

Az agglomerációban Budaörs és Gödöllő értékei a legjobbak 57-58 százalékkal. A két város a településre vándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül. Mindez nem meglepő, hiszen az elmúlt években a legnagyobb migrációs nyereséget Pest megye fővároshoz közeli települései érték el.

Az Otthon Centrum szakértője szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).

Érdekes azon kisebb városok helyzete, amelyek ingatlanárai az életminőségük alapján mért érték alatt marad. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata, a hasonló méretű városokhoz mérve kedvezőbb körülményeket biztosítanak lakóiknak, ennek ellenére az itt található lakások olcsóbbak, ahhoz képest, amit az életminőség mutató alapján várnánk. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el, és a főváros egy órán belül elérhető.

Ha az életminőség indexhez hozzászámoljuk a lakásárak maximumtól való eltérését, Salgótarján és Kazincbarcika pozíciója romlik leginkább. Lakáspiaci megítélésük jóval rosszabb, mint az egyébként a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi ellátás mutatói alapján várható lenne. Ez a jelenség a fővárostól távolodva egyre jelentősebben érvényesül.

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városokban. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.
Forrás és további részletek: Otthon Centrum / hvg.hu

Ahol a vevő, oda megy a kínálat

A KSH belső vándorlási adatai, illetve 2017-es lakásadatait összevetve jól látszik, hogy ott épült a legtöbb lakás, ahová a családok áramlanak. Természetesen ott tervezik a legnagyobb számban további lakások építését is.

8 építések engedélyek megyénként 2017

9 építések megyénként 2015 2017

10 engedélyek megyénként 2015 2017

Ennyi embernek mennyi lakás?

Az, hogy mennyi lakást lehet még építeni, a kereslet nagyságán túl függ a költségektől, és attól, hogy mennyire éri meg az építkezés a beruházóknak. Ebben meghatározó a lakások ára, a reálbérek helyzete, a munkaerőkínálat. Az áfakérdés körüli bizonytalanság ugyancsak visszavetheti a mostani emelkedést. Ennek jelei már most kezdenek megmutatkozni a lakásépítési engedélyeket feldolgozó statisztikákban.

16 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma

A családi házas magánépítések az áfavisszaigénylés miatt érintettek, hiszen annak megszűnési dátuma is 2019.12.31. az érvényben lévő szabályok szerint. Ebben még nem mutatkozik változás, de a társasházakat építő ingatlanberuházók már több esetben leállították, illetve el sem indították 2020.01.01. után befejezhető építkezéseiket.

17 Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések megoszlása

Hogy mi lesz 2020 után, arról az elemzők sem tudnak biztosat mondani, de némi visszaesésre mindnyájan számítanak, és nagyjából 15 ezer új lakás építésével kalkulálnak.

Mire van tehát szüksége Magyarországnak?

Ez a szám mindenképpen alacsonyabb annál, amennyi építés a lakásállomány megújításához elegendő lenne. Ha számolunk a népességfogyással, akkor is biztosan szükség van évi mintegy 35-40 ezer új, minőségi lakás építésére – beleértve a bérlakásokat is, és legalább évi 200 ezer enegiahatékonysági lakáskorszerűsítésre és felújításra.

Ennek megvalósításához, az építőipar és a lakáspiac lendületének megtartásához, a stabilitás megteremtéséhez tervezhetőségre, kiszámíthatóságra, hosszú távú lakáspolitikára van szükség.

Egyesületünk javaslatai szerint ennek érdekében szükséges emellett egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölése a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére. Ezt támasztaná alá és támogatná egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum, amely tartalmazza a legfontosabb sarokpontokat.

Hogy optimális mértékben stabilizálódni tudjanak a lakásépítések számai, a kormánynak vállalnia kellene a támogatáspolitika fenntartását, ezen belül kiemelten a CSOK, valamint a lakásépítések áfakedvezményeinek hosszú távú biztosítását, legaláb egy 10 éves szándéknyilatkozattal.

Mindezek nélkül legfeljebb hénány évre láthatunk előre, ami nem nyújt kiegyensúlyozottságot és biztonságot sem az építőipar, sem a családok számára.

Utoljára frissítve: 2018. máj. 25., péntek 12:48

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.