tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Felfelé csak a termelékenység növelésén át vezet az út az építőipar számára Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Felfelé csak a termelékenység növelésén át vezet az út az építőipar számára

Van mozgástér az építőipar súlyának növelésére, de csakis az ágazat modernizálásával - mondta Dr. György László államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) mai győri konferenciáján.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta hogy 2017 és 2022 között 20.000 milliárd forintnyi megrendelésállomány vár az építőiparra, miközben csak 16.500 milliárdnyi kivitelezői kapacitás áll rendelkezésre. Ráadásul ezek a megrendelések időben egyenetlenül oszlanak meg. Mindebből egyébként 15.000 milliárd forintnyi az állami beruházás.

A magyarországi helyzet egyébként nem egyedi, Európa más országaiban is vannak hasonló problémák. A projektek komplexebbek, a szabályozások szigorúbbak, mindenhol létezik a szürke, illetve feketegazdaság. Nálunk különös probléma a kivitelezői struktúra elaprózódottsága, a sok egyedi gyártás igény, valamint az elavult tervezési folyamatok.

Elemzések szerint ideális esetben 48-60%-kal növelhető lehetne az építésgazdasági termelés. Ennek több feltétele van: egyrészt a kivitelezés hatékonyságának növelése, például előregyártott elemek használatával és a tervezési folyamat fejlesztésével. Fontos lenne a beszerzési-ellátási lánc racionalizálása, illetve az automatizálás és a digitalizáció.

Dia10

A legnagyobb kihívásokra - az építőipari megrendelésállomány és kapacitások összehangolása, valamint az építőipari termelékenység növelése - az ITM a következő megoldási javaslatokkal válaszol:
- keresletkisimítás és kapacitásbővítés a termelékenység növelésével;
- a kkv-kat célzó technológiai fejlesztésre és képzésre fordítható támogatási program indítása.

Dia12

Az államtitkár elmondta, hogy a kisvállalkozásokat támogató program idei keretösszeget 8-ról 16 milliárdra bővítette a kormány. Az első, januári pályázati ütem 134 nyertesével hamarosan szerződést kötnek, és megkapják a támogatást is. Holnap, azaz október 5-én pedig megjelenik az új kiírás, amely még tágabb körnek szól, igaz várhatóan alacsonyabb támogatási intenzitással valósulhat meg. Már 10 munkavállalóval működő kisvállalkozások is pályázhatnak, és nemcsak kivitelezők, az alsó határt pedig 25 millió forintra csökkentették. Az elbírálásnál fontos szempont lesz a bérszínvonal és a vállalt bérnövekedés mértéke.

Iparági oldalról megerősítette az államtitkár által elmondott szükségeleteket Peterka Attila (West Hungária Bau Kft.) aki az épületéptési alágazat helyzetét ismertette. Mint elmondta, elengedhetetlen a többi között a struktúra átalakítása, hiszen mind a hosszú alvlállalkozói láncok, a rossz projektszervezés, az alacsony likviditás és innovativitás gátolja a hatékonyság növelését. Fontos lenne javítani a projektelőkészítésen, a tervezésen és a lebonyolításon is. Kiemelte, hogy a munkaerő biztosítására nem szükséges, de nem elégséges a duális képzés reformja (modern oktatóközpontok létrehozásával, képzett oktatókkal), valamint a digitalizáció és a robotika oktatása. Tenni kell azért is, ,hogy legyen kit tanítani az építőipari szakmákra. Ehhez vonzó jövőképpel, megfelelő munkakörnezettel, a modern technológiák alkalmazásának lehetőségével el kell érni és be kell vonni az új generációkat.

Dr. György László előadása letölthető INNEN.

Utoljára frissítve: 2018. október 15., hétfő 14:06

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.