tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

„Budapest 2000 után”  - építészeti témájú publicisztikai pályázat Építészfórum

„Budapest 2000 után” - építészeti témájú publicisztikai pályázat

A Summa Artium, a Budapest folyóirat kiadója a Magyar Építőművészek Szövetségével és az epiteszforum.hu portállal együttműködésben hirdette meg a „Budapest 2000 után”, amelyre építészeti témájú publicisztikákat várnak 2000 után épült vagy megújult budapesti épületekről.

A pályázat célja a XXI. századi Budapest kortárs építészetének, épített környezetének, urbanisztikai fejlődésének nyomon követése, szakmailag értékes megoldások, fejlődési trendek bemutatása és minél szélesebb körű megismertetése a Budapest folyóirat olvasóival és szélesebb közönséggel. Az építészettel kapcsolatos íráskészség és látásmód fejlődésének elősegítése a fiatalabb generáció körében.

Pályázati kiírás:
Magyar nyelvű építészeti cikk írása valamely 2000 után épült vagy megújult budapesti épületről, épületegyüttesről, térről, városrészről. A cikk műfaja lehet riport, interjú, esszé, építészet kritika. Az írás terjedelme 4000-8000 leütés min. 4 db, max. 10 db fotó illusztrációval. Olyan írásokat várunk, amelyek eddig még sehol nem jelentek meg.

Pályázatot nyújthat be:

18-30 év közötti természetes személy állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül.

Egy pályázó maximum három pályamunkával nevezhet.

A kiíró Summa Artium Nonprofit Kft. és szervező-, együttműködő partnereinek dolgozói, tisztségviselői, illetve a felsoroltak közeli hozzátartozói nem pályázhatnak.

A pályamunkák beadásának feltételei
A pályázó kizárólag saját, eredeti szerzői alkotásával pályázhat, még nem publikált írással. Szintén kizáró feltétel, ha az írás megjelenés alatt áll. E feltételek megsértése esetén a pályázat érvénytelenné válik. Ha ez a díjátadást követően válik ismertté, akkor a helyezést érvénytelenítjük, és a pályázó köteles a díjat visszaszolgáltatni.

A pályázó a regisztrációs adatlap hiánytalan kitöltésével kijelenti, hogy a pályamunka saját szerzői műve, továbbá felelősséget vállal azért, hogy az általa benyújtott pályamunka és fényképek nem sértik más szerzői jogát.

A pályaműben tilos bármilyen, a pályázóra utaló jel feltüntetése. Ennek be nem tartása a pályamű automatikus kizárásával jár.

A pályaművek beadása:
E-mailen a budapestfolyoirat@summa-artium.hu címre kérjük elküldeni jeligével ellátott a cikket.

Külön kérjük a regisztrációs lapot is kitöltve megküldeni.

Ha egy pályázó több versenyművel pályázik, akkor az egyes alkotásokat külön-külön kell regisztrálni ugyanazon jelige sorszámozott változataival.

A pályaművek beérkezéséről minden pályázót e-mailben értesítünk!

Kérdéseket a pályázattal kapcsolatosan a budapestfolyoirat@summa-artium.hu e-mail címen lehet feltenni.

A részvétel ingyenes.

Beadási határidő:
2018. november 15. 12.00 óra

A határidő után beérkezett pályamunkákat nem áll módunkban elfogadni.

Zsűrizés, értékelés
A határidőre beérkező pályaműveket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai az építészkultúra neves hazai szakértői, képviselői.

Bálint Imre DLA Ybl Miklós-díjas építész
Bojár Iván András főszerkesztő, epiteszforum.hu
Dr. Buza Péter főszerkesztő, Budapest folyóirat
Krizsán András DLA Ybl Miklós-díjas építész
Winkler Barnabás DLA Ybl Miklós-díjas építész
A pályaműveket a zsűri az általa meghatározott szempontok szerint rangsorolja. Ez a rangsor lesz a pályázat végleges eredménye.

A pályázat kiírója, a Summa Artium felhatalmazza a zsűrit, hogy a saját maguk által megállapított szempontrendszer alapján, tetszésük szerint válasszanak a pályaművek közül és ítéljék oda a meghirdetett díjakat.

Díjak
A pályázat első három helyezettje pénzdíjban részesül, a győztes pályaműveket a Budapest folyóiratban, az epiteszforum.hu és a Magyar Építőművészek Szövetsége kiadványaiban, elektronikus felületein megjelennek.

I. helyezett: 100.000 Ft
II. helyezett: 60.000 Ft
III. helyezett: 40.000 Ft

Különdíj: a Magyar Építőművészek Szövetsége részéről

A feltüntetett díjak nettó összegben értendők.

Díjátadás
2018. december 14. Magyar Építőművészek Szövetsége székházában (Budapest, VIII., Ötpacsirta u. 2.)

A pályázat kiírója:

Summa Artium Nonprofit Kft., a Budapest folyóirat kiadója (1054 Budapest, Honvéd u. 3., www.summa-artium.hu, www.budapestfolyoirat.hu)

Időrend
Pályázat kiírása: 2018. szeptember 3.
Beadás határideje: 2018. november 15. 12.00 óra
A díjak átadása: 2018. december 14.

Letölthető regisztrációs adatlap a kiírás weboldalán.

Utoljára frissítve: 2018. október 08., hétfő 14:45

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.