tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével

Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, és minden negyedik egészségtelen épületben él. A nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának esélye. A gyerekszoba és a háló a legszennyezettebb.

A négy fal közé zártuk magunkat életvitelünkkel: időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. A The Healthy Homes Barometer felméréssorozat az épületek állapota és a bennük élők egészsége közötti összefüggéseket vizsgálta. Leggyakrabban a beltéri hőség vagy éppen a túl alacsony hőmérséklet, a sötétség és a levegő nyirkossága okoz komoly problémát. A kiváltó okok között szerepel az épületek kora és a természetes fény hiánya, a beltéri teregetés, a nem megfelelő szellőztetés, valamint a kémiai anyagokkal szembeni gondatlanság. Háromból két magyarországi ház 1979 előtt épült, ötből egy 1980-1999 között, és csupán tízből egy a kétezres évek után. Az eredmények tanúsága szerint főként a családi házak állapota aggasztó, melyeket generációk sokasága birtokol egymást követően, és ahol az esztétikai átalakításon felüli korszerűsítés jellemzően elmarad. Márpedig a külvárosban, elővárosban élő magyarok 65 százaléka, a vidéken élők 96 százaléka él családi házban.

velux infografika 1 2018 10 17

Otthonainkban ráadásul nem jutunk elegendő természetes fényhez és friss levegőhöz sem. „Ez azért komoly probléma, mert a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet a kintinél” – árulta el Őz Beáta a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Öt magyarból egynek nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse télen, ami megemelkedett páraszintet von maga után, a nyirkosság pedig penészedéshez vezet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg miatt kevesebbet vagy egyáltalán nem szellőztetünk. Akik nem tudnak a lakásukban kellemes meleget teremteni, azoknál kétszer gyakrabban fordul elő rossz egészségügyi állapot, ugyanennyien nem is jutnak elég természetes fényhez, körükben háromszor gyakoribb a nyirkos beltéri levegő. Mindez számos betegség okozója lehet a krónikus fejfájástól, alvászavaron és a szemgyulladáson át az allergiáig. Magyarországon a rossz egészségügyi állapotúak közül 14 százalék él nyirkos, 15 százalék sötét otthonokban. „A felmérés szerint a nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb például az asztmás megbetegedések esélye is” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

velux infografika 2 2018 10 17

A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb

A Model Home 2020 kísérleti projekt során mért szén-dioxid értékek általában magasabbak voltak a kisebb szobákban, amelyeket csak egy oldalról, kézzel működtetett ablakokon át lehetett szellőztetni. Ezek jellemzően a gyerekszobák és a hálóhelyiségek voltak. Egy átlagos otthonban a hálószoba az egyetlen helyiség, amelyben akár 8 órán át megszakítás nélkül, gyakran ketten is tartózkodnak. „A hálószobai helyzet súlyosbítja, hogy a természetes szellőztetés a téli hidegben problémát jelenthet” – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Az épületek felújítása egészségjavító lehet

Az épületek felújítással történő fejlesztése jótékony hatást gyakorolhat az egészségünkre és a jóllétünkre. „Ha minden évben az európai otthonok csupán 2 százalékát felújítanák az egészségi szempontok figyelembevételével, 2050-ig a felére csökkenne a nyirkos és egészségtelen otthonban élő európai lakosok száma, ami jelenleg 84 millió fő közös problémája” – magyarázta Őz Beáta. A felújítás, a kellő mennyiségű természetes fényforrások kialakítása és a szellőztetés a legfontosabb megelőző intézkedések, melyekkel javíthatjuk a beltéri klímát. „A kutatásunk eredményei előzték meg a VELUX Cégcsoport és a NETATMO együttműködését, melynek gyümölcse a VELUX ACTIVE, ami által az otthonok szellőztetése automatizálható, táv- és hangvezérelhető” – mondta az ügyvezető igazgató. Az okos otthonba integrálható megoldás beltéri érzékelők mért adatai és az időjárás-előrejelzés alapján a legoptimálisabb beltéri körülményeket képes beállítani a tetőtéri ablakok, felülvilágítók és árnyékolók összehangolt vezérlésével.

A kutatások hátteréről:
Healthy Homes Barometer: A VELUX Cégcsoport és a németországi Humboldt Egyetem 2018-as Egészséges Otthon Barométer egy 14 európai országra kiterjedő kutatás, mely az egészségtelen otthonok legfőbb ismérveit mérte fel. A felmérésben 1000 magyar otthontulajdonos vett részt. A felmérés 2016-os és 2017-es kiábrándító eredményeire reagálva a VELUX Cégcsoport és a NETATMO közös megoldást fejlesztett, melyet VELUX ACTIVE néven vezettek be a magyar piacra 2018 októberében. Az együttműködés által olyan táv- és hangvezérelhető okos megoldást találtak ki, mely beltéri érzékelők mért adatai és az időjárás előrejelzés alapján a legoptimálisabb beltéri körülményeket képes beállítani a tetőtéri ablakok kinyitásával. A rendszeres, ütemezett szellőztetéssel biztosítható a megfelelő hőmérsékletű levegő, a beltéri klíma nedvességtartalmának csökkentése és a szén-dioxid szint minimalizálása.
Model Home 2020 kísérleti projekt: A Model Home 2020 projekt keretein belül a VELUX Cégcsoport egy sor új módszert mutatott be arra vonatkozóan, hogy az épületek pozitív energiamérlege miként párosítható a fenntartható, egészséges életmóddal. Miután a projektházak mindegyikébe tesztcsaládok költöztek, műszaki és szociálpszichológiai vizsgálatok vették kezdetüket, melyek akár két évig is folytak. Az eredmények értékes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy milyennek kell megtervezni és hogyan kell üzemeltetni az aktívházakat ahhoz, hogy a velük szemben az energiateljesítmény és beltéri klíma terén támasztott magas elvárásoknak megfeleljenek. A projekt 2008-ban kezdődött. Az indulást követő első három évben összesen hat épület – egy többfunkciós egyetemi épület és öt családi ház – került megtervezésre és megépítésre. Ezek öt országban – és így öt különböző éghajlaton – találhatók és a vonatkozó országos szabványok szerint készültek, a tervezésükben építészek és mérnökök egyaránt közreműködtek. Az eltérő éghajlat elleni különbségek ellenére Model Home házak eredményei több ponton is megegyeznek.

Forrás: VELUX / SAKKOM Interaktív

Utoljára frissítve: 2018. október 17., szerda 16:03

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.