tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Öt éve töretlen az ingatlanfelújítási láz

A magyar fogyasztók egyre tudatosabban válsztanak építőanyagot, és bár továbbra is érzéknyek az árakra, az ár-érték arány szempontja kezd meghatározóvá válni - hangzott el az újHÁZ Centrum őszi Trendriportjának bemutató rendezvényén. Ez reményt ad arra, hogy emelkedjen hazánkban a a felújított és energiahatékonysági szempontból is megfelelő, vagy annál jobb besorolású ingatlanok száma.

Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.

Mint ismert, az ingatlanok energiahatékony felújítása jogszabályi előírás miatt sürgető, de a magyarországi ingatlanok általános állapota is megköveteli azt, hogy jelentős mértékű korszerűsítési munkálatok induljanak meg mind az épületszerkezet, mind pedig a hőszigeteléseket illetően. Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Mindezt a KSH 2015-ös kutatása is alátámasztja, amelyben az ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.

újház Dia1 tervezett építkezések

újház Dia2 akadályok

újház Dia3 stresszfaktorok

„A fogyasztói igények tükörképe tulajdonképpen a magyarországi építőanyag-kereskedelmi piac forgalma is” – mutat rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki hozzáteszi: „a növekvő kereslet az egyösszegű, vissza nem térítendő lakáscélú támogatással, vagyis a CSOK-kal, továbbá a 2016-os 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével együtt újabb lendületet adott az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak”.
Az említett két évben Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatánál a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, a keleti régióban, valamint Nyugat-Magyarországon. A cégvezető aláhúzta: megvizsgálták az újHÁZ Centrum legfontosabb beszállítóinak forgalmi adatait is országos viszonylatban, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő építési-felújítási láz égett hazánkban, amely kisebb-nagyobb mértékben minden régiót érintett.

Az építőanyag-kereskedelmi hálózat 2017-es forgalmának 20 százalékát a falazóelemek generálták, 15 százalékos bevétel származott a hőszigetelésből származó eladásokból, és 13 százaléknyi forgalma volt a cserepekből, amely így a harmadik legjelentősebb termékcsoport volt.

forgalmi adatokÚjHáz Centrum_ Trendriport, 2018. ősz

„A hazai ingatlanok két legérzékenyebb pontja a nyílászárókat és a kémények állományát érinti. 2013 és 2017 között csupán egyetlen alkalommal volt kiugró mennyiségű nyílászárócsere, méghozzá 2015-ben, amikor az Otthon Melege Program keretében pályázni lehetett a támogatásokra. Ebben az évben – csak az újHÁZ Centrumon belül – egymilliárdos forgalmat generált a termékcsoport, amelyből következő évben ennek csak 1/3-a realizálódott” – fejti ki dr. Rázsóné Szórády Csilla, hozzáfűzve: „a kémények esetében különösen súlyos a helyzet. Az index.hu 2015-ös felmérése szerint ugyanis minden negyedik kémény azonnali felújításra szorult, a helyzet pedig vidéken még rosszabb volt, akár minden harmadikkal probléma lehetett. Az előbb említett statisztikai adat és az újHÁZ Centrum kéményeladási számai egyáltalán nincsenek arányban egymással. Az égéstermék-elvezetők eladásából származó forgalom csupán 1,5 százaléka a teljes forgalomnak. Igaz, az eladási számok a 2014-es visszaesést követően folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak, de még mindig csupán 685 millió forintra tehetők” – mutat rá.

Vannak azonban olyan ingatlantípusok, ahol már jól bejáratott menete van az energiakorszerűsítésnek. Az okosotthonokhoz kapcsolódó épületszerkezetek innovatív építőanyagaiknak és jövőbe mutató tervezésüknek köszönhetően önmagukban is megteremtik az alapját annak, hogy rendszerszinten futtathassák az intelligens eszközöket. Az elmúlt években megvalósult és a most meghirdetett panelprogramoknak köszönhetően pedig a nagyságrendileg hazánkban megtalálható 700 ezer panellakás is CC energetikai besorolást, vagyis korszerű osztályzatot kaphat.

újház Dia4 elvégzett felújítások

A felújítási láz várhatóan a következő években is továbbgyűrűzik majd, és remélhetőleg a kedvezményes lakásépítési áfa kivezetése sem fogja megtörni ennek dinamikáját.

Az újHÁZ Centrum egy teljes mértékben magyar tulajdonú, országos építőanyag-kereskedelmi hálózat, központja a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn található. A társaságot 1997-ben öt győri építőanyag-kereskedő alapította. 2005 óta zártkörű részvénytársaságként működik. Az újHÁZ Centrum országos hálózata 81 telephelyet foglal magába, amelyeken több mint 1400 főt foglalkoztat, és széles választékát kínálja minden építőanyagnak, ami egy építkezéshez, felújításhoz szükséges. A vállalat 2017-es árbevétele 50,5 milliárd forint volt, amelyből közel 14 milliárd a Budapest környéki régióból származik. További információért keresse fel weboldalunkat: www.ujhazcentrum.hu

Forrás: újHáz Centrum / Clair & Curtis Communication

Utoljára frissítve: 2018. október 17., szerda 12:24

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.