tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint Budapesti Lakáspiaci Riport 2018. Q3

Kivárnak a lakásfejlesztők

Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak a leendő vásárlók – derül ki a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riportból.

A Budapesti Lakáspiaci Riport jelenleg 21 272 lakást tartalmaz, ezek olyan fejlesztésekben találhatók, amelyek legalább négylakásosak,és 2018 második vagy harmadik negyedévében legalább egy szabad lakást tartalmaztak.

Szabad lakások darabszáma az adatbázisban

BLRQ3 1

A listázott szabad lakások száma 7 ezer darab alá csökkent, ilyen kicsi kínálatra körülbelül másfél éve nem volt példa. A kedvezményes újlakás áfa várhatóan nem kerül meghosszabbításra, ami blokkolja a fejlesztéseket. Sok beruházó egyelőre kivár, amíg a kormány az új családtámogatási sémát be nem mutatja, de idén nyáron két olyan 100 lakásos projekt értékesítését is leállították, amelyben a lakások jelentős részét már eladták. Az újonnan indult projektek kétharmadában 40 darabnál kevesebb lakás fog felépülni az ígéretek szerint még 2020 előtt. Mindössze 3 darab 100 lakásosnál is nagyobb fejlesztésben kezdődött el az értékesítés nyáron (Cordia Akadémia Garden és Marina Portside, Zugló Residence), ezek mindegyike 2020 után fog felépülni.

Szabad lakások jellemzői az adatbázisban

BLRQ3 2

A kedvezményes lakásáfa várható megszűnése a vásárlókat is aktivizálta, ugyanis az egyre szűkülő kínálat ellenére 2018 nyarán összesen 2 225 lakást adtak el a fejlesztők. Ez pedig csak 100 darabbal kevesebb, mint a 2017 őszi rekord érték, amikor a kínálat is bőségesebb volt. Az összes eladott lakás 40 százaléka angyalföldi projektben található, de a belső-pesti kerületekben is több lakást adtak el, mint idén tavasszal. Ezzel párhuzamosan a külső-pesti fejlesztések részaránya 24-ről 15 százalékra esett vissza.

Az adatbázisban található lakások megoszlása státusz és kerület szerint

BLRQ3 3

Egyedül a garzon lakások eladási valószínűsége esett vissza a különböző méretkategóriákban (40%), de még így is a 40 négyzetméter alatti méretű lakásoknak a leggyorsabb az értékesítése. A 40-70 négyzetméter közötti lakások eladási valószínűsége 28 százalék, ami másfél évvel ezelőtt volt utoljára ilyen kedvező. A 70 négyzetméter feletti lakások eladási valószínűsége kisebb mértékben bár, de emelkedett az idén tavasszal mért értékhez képest. A szűkülő kínálat miatt a nagyobb lakások kezdenek jobb eladási mutatókat produkálni.

Az adatbázisban található lakások megoszlása a projekt ígért átadása szerint

BLRQ3 4

Azon lakások, amelyek most és az előző negyedévben is eladók voltak, átlagosan 1,2 millió forinttal drágultak. Az áradatok alapján minden második lakást (2000 darabot) átáraztak nyáron, a korrekciók 80 százalékában áremelésre került sor, melynek átlagos mértéke mintegy 6 százalék volt.

Lakások megoszlása a befejezés jelenleg ismert csúszása szerint

BLRQ3 5

A fejlesztők 2018-ban 4 400, 2019-ben pedig 12 000 lakás átadását ígérik azokban a projektekben, ahol jelenleg még található szabad lakás, de egyre többen már 2020-as befejezéssel számolnak. 1-2 negyedéves csúszás tekinthető tipikusnak azoknál a projekteknél, amelyek nem készülnek el időben, de több helyen még el sem kezdődött, vagy olyan lassan halad az építkezés, hogy nem reális a jelenleg még kommunikált 2019 év végi céldátum. A lakások vételárának törlesztésénél ezért sok fejlesztő felajánlotta a 2020 előtti jelentős, akár 99 százalékos teljesítés lehetőségét, hogy az áfa emeléséből fakadó vételár növekedést el tudják kerülni a vevők. Mindössze egy fejlesztőt találtunk, aki vállalta, hogy az átadás 2020-ra történő megcsúszása esetén a drágulást nem hárítja át a vevőkre.

Forrás és további részletek: Budapesti Lakáspiaci Riport

Utoljára frissítve: 2018. október 19., péntek 16:24

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.