tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 dec. Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok
    Számos változás történt mostanában és várható a közeljövőben a lakástámogatási rendszerben. Kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen támogatásokat látnának szívesen, melyeket tudnák leginkább használni családjuk lakhatásának…
  • 11 dec. Sok bedőlt hiteles vár még segítségre
    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak…
  • 11 dec. Kitűnőek a V4-ek építőipari kilátásai a következő évekre
    2017-ben rekord méretű volt az európai építési piac értékének növekedése (4,1%), míg 2018-ban az építési piac várhatóan 2,8 százalékos növekedésre számíthat – olvasható a 86.…
  • 10 dec. Még mindig van felfelé a lakáspiacon
    Folytatódik az árnövekedés a lakáspiacon, és az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés - derül ki az OTP legfrissebb, a…
  • 06 dec. Így pörgeti az építőipar a GDP-t
    Az ingatlanpiac mint a gazdaság lakmuszpapírja kiválóan megmutatkozik a rekordnak számító 5,2%-os negyedéves GDP-növekedésben - írja a Realista.hu.
  • 06 dec. Egyre kijjebb költöznek a budapestiek
    Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb. Legtöbben a belső kerületekből…
  • 20 nov. Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.
  • 15 nov. Elmaradhat a rekord az építőiparban
    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így…
  • 06 nov. Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély
    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások…
  • 05 nov. Konszolidáció helyett hullámvasút?
    TLE-elemzés - Amennyiben a megszűnő kedvezményes lakásáfa, illetve az egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési…
  • 31 okt. Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad
    A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből.
  • 19 okt. Kivárnak a lakásfejlesztők
    Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak…
  • 17 okt. Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével
    Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse…
  • 15 okt. Így lakunk a magyar falvakban
    A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel…
  • 12 okt. Régiós lakásárak: nem Budapest az éllovas
    A lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma @Varga Gábor, Habitat for Humanity Magyarország

A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

Egyre több egyetemista küzd lakhatási problémákkal a megnövekedett albérletárak és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt. Emiatt sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség, különben egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhetetlen az albérletpiac és ezáltal a felsőoktatás is - állapították meg ingatlanjogi és közgazdász szakértők a Habitat for Humanity Magyarország és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen.

A lakásbérleti díjak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a feketelakas.hu oldalon a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.

Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.

Büttl Ferenc közgazdász szerint a lakásbérleti díjak jelentős részben az Airbnb-k nem megfelelő szabályozása miatt nőnek ilyen rohamos tempóban: a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást ugyanis se országos, se helyi szinten nem korlátozzák. Mint egyetemi oktató, úgy látja, a megemelkedett ingatlan- és albérletárak az oktatást mint mobilitási csatornát zárják le, és a felsőokatásból egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból érkező diákok. “Bérlakásokat és kollégiumokat kell építeni” - egyedül ebben látja a közgazdász megoldást.

Az egyetem fontos mobilitási csatorna a társadalmon belül, amely Magyarországon egyre jobban zárul Ennek egyik oka éppen az, hogy a lakhatási problémák miatt egyre kevesebb alacsony jövedelmű családi hátterű diák számára érhető el az egyetem - mondta Büttl Ferenc. Az egyetemi oktatóként is dolgozó közgazdász saját tapasztalatai az, hogy sok diáknak kell dolgoznia, hogy kifizesse a bérleti díjat és a rezsit.

IMG 20181115 171927 másolata

“A Habitat egyetért azzal, hogy hosszabb távon ez lenne megoldás, rövid távon azonban az adózási és a törvényi szabályozás átalakítása már jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten” - reagált Szabó Natasa, a szervezet szakpolitikai munkatársa, majd részletezte a szervezet javaslatait, amelyek a biztonság és a megfizethetőség mentén nyújtanának megoldást a albérletpiac válságára. Kifejezetten az egyetemisták lakhatását segítené, ha a számukra kiadott lakások után adókedvezmény vagy alacsonyabb árú albérleteknél akár teljes adóelengedést kapnának.

Az albérletekre vonatkozó hatályos törvényi hátteret bemutatva Dr. Kovács Benedek, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa kiemelte, hogy a lakásbérleti szerződések nyilvántartásba vétele mindenképp javítaná az átláthatóságot, mert jelenleg mindenki sötétben tapogatózik az ingatlanpiacon. “A javaslatok között szereplő kauciótámogatás külföldön jól működő példa, itthon is javítana a helyzeten” - tette hozzá.

Ma minden harmadik bérlőnek súlyos anyagi terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése.
A rosszul szabályozott jogérvényesítési rendszerben pedig elsősorban a bérlő, de a lakástulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van – hosszú és költséges a bírósági procedúra.
Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket. Ezért a Habitat arra kéri a kormányt, alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a következő két irányelv mentén:
Biztonságot a lakásbérlőknek és -kiadóknak: jogi garanciát!
• A jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma;
• A felmondási idő kedvezzen a bérlőknek: rövid távon legyen három, hosszú távon hat hónap;
• A törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is;
• Alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái, lakásbérbeadással kapcsolatos ügyfélszolgálat és elsőfokú nem-peres vitarendezés formájában;
• Ösztönzők szükségesek, hogy bérlőnek és kiadónak egyaránt megérje szerződést kötni, és bejelenteni a bérleti viszonyt.
Megfizethető albérletet mindenkinek!
Adókedvezmények
• Bérlők: A bérlők lakbérének egésze legyen levonható az adóalapjukból egy bizonyos jövedelemhatárig.
• Tulajdonosok: Az állam ösztönözze adókedvezményekkel és akár adómentességgel a hosszú távú, illetve az alacsony árú lakáskiadást.
Szabályozás
• Legyen szabályozva a bérleti díj emelése;
• A turisztikai célra kiadott lakások hasznosuljanak évközben diáklakásként;
• A turisztikai célú ingatlankiadás adózása legyen jövedelemarányos;
• Az alulhasznosított ingatlanok kerüljenek bevonása a bérlakáspiacra helyi adók révén, vagy az önkormányzat bérelje őket a tulajdonostól.
Támogatás
• Vezessék vissza a lakásfenntartási támogatást az alacsony jövedelmű bérlők (és tulajdonosok) számára;
• Legyen visszatérítendő kaució-támogatás egy bizonyos jövedelmi küszöb alatt, mely a kaució 70%-át fedezi.

A szervezet a feketelakas.hu oldalon várja a támogató csatlakozásokat a javaslatcsomaghoz, melyről ez év végén tárgyalást kezdeményez az illetékes minisztériumokkal.

Utoljára frissítve: 2018. november 19., hétfő 15:45

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.