tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 dec. Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok
    Számos változás történt mostanában és várható a közeljövőben a lakástámogatási rendszerben. Kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen támogatásokat látnának szívesen, melyeket tudnák leginkább használni családjuk lakhatásának…
  • 11 dec. Sok bedőlt hiteles vár még segítségre
    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak…
  • 11 dec. Kitűnőek a V4-ek építőipari kilátásai a következő évekre
    2017-ben rekord méretű volt az európai építési piac értékének növekedése (4,1%), míg 2018-ban az építési piac várhatóan 2,8 százalékos növekedésre számíthat – olvasható a 86.…
  • 10 dec. Még mindig van felfelé a lakáspiacon
    Folytatódik az árnövekedés a lakáspiacon, és az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés - derül ki az OTP legfrissebb, a…
  • 06 dec. Így pörgeti az építőipar a GDP-t
    Az ingatlanpiac mint a gazdaság lakmuszpapírja kiválóan megmutatkozik a rekordnak számító 5,2%-os negyedéves GDP-növekedésben - írja a Realista.hu.
  • 06 dec. Egyre kijjebb költöznek a budapestiek
    Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb. Legtöbben a belső kerületekből…
  • 20 nov. Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.
  • 15 nov. Elmaradhat a rekord az építőiparban
    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így…
  • 06 nov. Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély
    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások…
  • 05 nov. Konszolidáció helyett hullámvasút?
    TLE-elemzés - Amennyiben a megszűnő kedvezményes lakásáfa, illetve az egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési…
  • 31 okt. Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad
    A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből.
  • 19 okt. Kivárnak a lakásfejlesztők
    Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak…
  • 17 okt. Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével
    Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse…
  • 15 okt. Így lakunk a magyar falvakban
    A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel…
  • 12 okt. Régiós lakásárak: nem Budapest az éllovas
    A lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon

A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.

Fele olyan hosszú és fele olyan intenzív konjunktúra - röviden ezt az előrejelzést tette a Prognózis az elmúlt két évben a lakásépítések mostani felfutását összehasonlítva a 2000 évek elején látott konjunktúrával.

Az előrejelzés megvalósulni látszik: az élénkítésnek köszönhetően, majd annak nem kívánt utóhatásaként, a néhány nagyon erős évet (2017-2019.) követően a gazdaság egészében a növekedési ütem lefékeződése várható, az építési piacon pedig igen erőteljes, de csak átmeneti visszaesés következik be 2020-ban. Ezt követően nem tér vissza a gyors növekedés korszaka, de mind a gazdaság, és ezzel összefüggésben az építési tevékenység tartós növekedési pályán marad.

Hatékony volt-e az 5%-os áfa mint élénkítő eszköz?

A lakásépítésben az 5%-os áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5%-os áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta. „Volt olyan lakás, ahol az áfakedvezmény az 50.000.000 forintot is meghaladta. Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd.” – mondta Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője. – „Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés, olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések – nem meglepő módon - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak.”

Magyar lakások az interneten

internet

Forrás: ingatalan.com, otthonterkep.hu

Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes az 5%-os áfa a szabály, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők.

Az építőipari továbbra sem tölti be gazdaságélénkítő szerepét

A nemzetközi előrejelzések szerint a magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából legfontosabb fejlett országok továbbra is stabil, de csökkenő ütemű növekedési pályán maradnak. A magyar gazdaság az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője szerint hasonló pályán fog mozogni. Nem látható annak a lehetősége, hogy a GDP növekedési üteme a négy százalékos szint körül maradjon, de a csökkenő növekedési ütem is azt jelenti, hogy az ország gazdasági lehetőségei bővülnek. A legpesszimistább, az Építési Piaci Prognózis előrejelzése szerint is több mint 6000 milliárd forinttal nagyobb GDP várható 2023-ban, mint 2017-ben volt. Ez nagyon sok plusz lehetőséget jelent Magyarország számára, és bőven fedezne egy, a mostaninál sokkal nagylelkűbb lakáspolitikai támogatást – mondta Varga Dénes.

A magyar GDP változásának prognózisai (százalékpontos változás, előző év: 0,0)

GDP

Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

Az EU támogatások megelőlegezésével és koncentrált elköltésével, illetve a lakásépítési piac élénkítésével a kormány lendületesen növelni tudta az építési tevékenység értékét, és az évente felépített lakások számát.
A Prognózis készítőinek álláspontja szerint azonban a magas növekedési ütemet nem sikerül megőrizni. 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy folytatódik az a negatív tendencia, hogy az építőipar nem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét. – Pedig egy erős építőipar és egy fejlődő lakásszektor jelentősen csökkentheti az ország külföldi konjunktúrától való függését – emelte ki Varga Dénes.

A GDP és az építőipari termelés alakulása

GDP építőipar

Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

Ám éppen ellenkezőleg, itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobb konjunkturális kilengéseket láthatunk. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020 ban, és az utána következő néhány évben az átmeneti kapacitás-felesleg.

– Úgy tűnik, hogy egy viszonylag nagy visszaesést követ majd egy olyan növekedés, ahol valószínűleg a kormány már nem akar majd rövidtávon magas számokat. Talán ez a legnagyobb tanulsága a mostani időszak gazdaságpolitikájának, hogy nem jó, ha rövid idő alatt nagy növekedés jelentkezik. Ezt sokkal meggondoltabban kell tervezni és véghezvinni – mutatott rá Varga Dénes.

Mindenesetre az áfakedvezmény pontszerű kivezetése által gerjesztett negatív hatások mérséklésére hozott intézkedés, miszerint a már engedélyezett építések esetében 2023-ig megmarad az 5%-os áfa, nagyon jó kármentő intézkedés a kutató szerint. – Ezt az áldozatot akkor is vállalni kellett, ha ez plusz lakásokat a piacon nem jelent, de nem lesz káosz, nem veszítenek milliókat, milliárdokat a befektetők azon, hogy esetleg adminisztratíve nem sikerül befejezni lakásokat a határidőre – mondta.

Lakáspiaci szempontból fontos látni azt is, hogy a jelenleg vannak olyan előrehozott vásárlások, amelyek 4-5 év múlva jelentek volna meg, de az áfakedvezmény kivezetése miatt most történnek meg. Ezek majd 4-5 év múlva hiányozni fognak a keresleti oldalról.

Mi az Építési Piaci Prognózis?

Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amely ezúttal a 2019-2022-es évekre nézve nyújt részletes elemzést. Ennek része az a felmérés, amelynek segítségével a kiadó, a Build-Communication építőpari szakemberek véleményét gyűjti össze az építőipar helyzetét és kilátásait illetően. A Prognózis, amely csak idén tavasszal 320, ősszel 339 szakember meglátásait összegzi, a szokásos elemzések mellett összehasonlítja a korábbi, és a legfrissebb, az 5%-os áfa kapcsán történ változások hatásait is.

Az idén harmadik alkalommal megjelenő „Építési Piaci Prognózis 2019-2022” hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat. A három csoportot a fajlagos lakásszámok alapján képezi, az ország lakosságát három, közel egyenlő részre osztva. A három csoportra jellemző korábbi, valamint előre jelzett lakásszámok mutatják, hogy lakáspolitikai, és általánosságban gazdaságpolitikai irányváltás nélkül a normálisnak tekinthető évi negyvenezres lakásszám sem közép, sem hosszabb távon nem érhető el.

Az eredményeket, ahogyan korábban is, a Prognózis regionális szinten is elemzi, hogy képet adjon arról, láthatók-e a piacon a regionális felzárkóztatási politika eredményei, vagy éppen ellenkezőleg, tovább nőnek-e a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók közötti különbségek.

A megkérdezett szakemberek már kevésbé optimisták

Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 anyagát a szakemberek véleményeinek összesítése teszi ezúttal is teljessé arról, hogyan látják az építési piacon működő vállalkozások a tendenciákat, mik a várakozásaik.
Idén ősszel a felmérés harmadik alkalommal készült el, ezúttal 339 építési vállalkozásnál dolgozó szakember - építész tervezők, kivitelezésben dolgozók és az építési piacra rálátással bíró önkormányzati szakértők töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés időhorizontjába a 2020. év, amikor jelentős visszaesést vár a Prognózis, majd csak 2019 tavaszán kerül be. A növekedési ütem 2019-re várható csökkenését azonban felmérés eredményei már most is igazolják.

Az Építési Piaci Prognózis jelenlegi kiadásához készült felmérésben a válaszadók továbbra is a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban voltak a legoptimistábbak, de minden más megrendelő csoportban kisebb-nagyobb visszaesést várnak akar a tavaszi eredményekhez képest is. A részpiacokkal kapcsolatos várakozások szinte minden területen kevesebb optimizmust mutatnak, még a korábban jól teljesítő lakásépítés- és lakásfelújítás területén is, kivéve a sportlétesítmények és az ipari létesítmények piacát.

Várakozások az egyes megrendelői csoportok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

megrendelők

*A válaszadóknak az egyes megrendelői csoportok, vagyis az egyes részpiacok várható keresletének változását egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk. A "-2" erős visszaesést, a "-1" visszaesést, a "0" stagnálást, az "1" növekedést, a "2" erős növekedést jelent. A grafikonok mindenhol a válaszok számtani átlagát mutatják. A "0,5"-ös érték például azt jelentheti, hogy a válaszadók fele stagnálást, másik fele pedig növekedést vár az adott megrendelői csoport építési keresletében, vagy az adott részpiacon.
Forrás: Build-Communication felmérései
Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő ; 2018. ősz: 339 fő

Várakozások az egyes részpiacok tekintetében - 2017. ősz, 2018 tavasz és ősz*

részpiacok
Forrás: Build-Communication felmérései
Válaszadók: 2017. ősz: 365 fő; 2018. tavasz: 320 fő; 2018. ősz: 339 fő

Továbbra sincs meg a jó megoldás

Ahogy a korábbiakból, a jelenleg publikált elemzésből is jól látható, hogy régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni.

A lakásépítés alakulása és prognózisa - a megyék három csoportjában
(évente épített új lakás/1000 fő.)

megyék

Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

(Mivel a regionális jellemzők nem tükrözik teljes mértékben a lakáspiaci jellemzőket, ezért az elemzők más felbontást alkalmazak. A magyék "A" csoportjába Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye tartozik. A C" csoportba azok a megyék, ahol alig épül lakás, a "B" csoportba a kettő között elhelyezkedők tartoznak.)

A lakásépítési piaccal kapcsolatban az Építési Piaci Prognózis készítőinek véleménye továbbra is az, hogy az élénkítésre szükség van, az élénkítés módja azonban nem szolgálja a lakáspolitikai célokat. Súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez. Ennek megfelelően az eszközök esetlegesek. – Az a jó lakáspolitika, amelynek a lakáspiac minden részére van válasza – hangsúlyozta Varga Dénes.

Súlyos hiba volt az un. "szociális lakásépítésben" az 5% áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta. Csak az áfakedvezménnyel egy un. "szociális" lakáson akár 50 millió forintot is kereshetett az ingatlan befektető, miközben mindez nem könnyítette, hanem éppen ellenkezőleg, nehezítette a lakáshoz jutást.

Súlyos hiba a méltányolható lakásigény eltörlése, az, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, a három gyermekek után járó irreálisan magas a vissza nem térítendő támogatás. Nem indokolható a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatása, és elhibázott ötlet a kisebb települések tervezett magasabb összegű "CSOK"-ja.

A lakásépítés alakulása és prognózisa, illetve az ideális növekedési pálya

növekedés

Forrás: Építési Piaci Prognózis 2019-2022 (Build-Communication)

A lakástakarék-pénztárak támogatásának a megszüntetése talán a legsúlyosabb hiba. Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát". Gyakran emlegetett érv, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével új lakás nem, csak felújítás finanszírozható. A lakás felújítása azonban fontos első lépés a lakóminőség javításához, akár az új építésű lakáshoz vezető úton. Az a változtatás elfogadható lett volna, ha a megtakarítások, és a hozzá adott állami támogatások nem lakáscélú felhasználását megnehezítették volna.

Sokszor szembe állítják a lakáspolitika szociálpolitikai és gazdaságpolitikai jellegét. A mai gyakorlatban ez sajnos azt jelenti, hogy a kormány inkább vállalja, hogy a lakáspolitika gazdasági értelemben nagy veszteséget produkáljon, csak hogy ne lehessen ráfogni, hogy nincs ellentétben a szociálpolitikai célokkal. Valójában az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, ezzel a gazdasági növekedés ösztönzése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.

Az már most kijelenthető, hogy a gazdaságpolitika célrendszerében továbbra is háttérbe szorul a lemaradó rétegek és régiók felzárkóztatása, amit a volumen hosszabb távú alakulásának előrejelzésénél fontos figyelembe venni. Sajnálatos, de joggal feltételezhető, hogy a döntéselőkészítők részéről ezúttal sem fog sor kerülni a múlt tapasztalatainak az elemzésére, sem a 2000-2009 közötti, sem a mostani élénkítési kísérlet tekintetében sem.

További információ: http://buildmarketing.hu/epitesi_piaci_prognozis.html 
Szakmai kérdésekben Varga Dénes, közgazdász, kutatásvezető (20) 429-8296
Build-Communication - Rajki Diana (30) 919-5505

Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 megvásárlásával kapcsolatos kérédések esetén:
Build-Communication – Kovács Adrienn (70) 608-2653, iroda@buildmarketing.hu 

 

 

Utoljára frissítve: 2018. november 20., kedd 16:29

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.