tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Tanulmányok, elemzések

  • 21 febr. Így muzsikált eddig a CSOK
    A bevezetés óta eltelt másfél évben összesen 36 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) 87 milliárdos összegben - közölte az Emberi Erőforrások…
  • 13 febr. 13 ezer ingatan hever parlagon az országban
    Akár napok alatt gazdát cserélnek a pörgő piacon a legnépszerűbb ingatlanok. Az elköltöző tulajdonosoknak azonban csak a harmada értékesíti a korábbi otthonát – összegzi a…
  • 08 febr. A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést
    Az ingatlan.com a Lechner Tudásközpont adatai alapján megvizsgálta, hogy a lakóingatlanokról tavaly készült energiatanúsítványok alapján milyen osztályzattal rendelkeznek a magyar lakások. Az elemzésben nincs meglepetés,…
  • 08 febr. Tovább drágulnak a budapesti lakások
    Budapesten egyenletesen növelik a kínálati árat a lakások eladói, noha az áremelés mértékéből visszavettek az elmúlt három-négy hónapban. A vidéki nagyvárosokban viszont inkább stagnálnak vagy…
  • 06 febr. Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma
    Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban – ez az ötödik legmagasabb arány Európában, és közel kétszerese a kontinens 16 százalékos…
  • 26 jan. A lakások még drágulnak, az albérletárak megtorpantak
    A lakásárak emelkedését jelzi előre az Otthon Centrum. Különösen a legkedveltebb városokban és kerületekben, főleg a társasházi, illetve az új építésű lakások esetében. Az Ingatlan.com…
  • 25 jan. Mibe költöznénk és miből?
    A budapesti 25-60 év közötti lakosok több mint 80 százaléka költözne új építésű lakásba - derül ki az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A CIB felmérése azt…
  • 20 jan. Soha nem kerültek még ennyibe a magyar lakások
    Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. Az Ingatlan.com közleménye szerint ez az eredmény azért is…
  • 09 jan. Lakásépítés: Magyarország az európai élbolyban
    Európai összevetésben is kimagasló a magyarországi lakásépítési kedv, a múlt év harmadik negyedévében 232 százalékkal nőtt a társasházak építésére kiadott engedélyek száma. Ennél pedig csak…
  • 05 jan. Igylakunk - lakásaink fele több mint 70 éves
    A magyar lakásállomány igencsak elöregedett, településeink csaknem felében még az 1946 előtt épült lakások vannak többségben. Ezt a TLE igylakunk.hu kiállítása is jól illusztrálta 2013-ban.…
  • 02 jan. A legtöbb fiatal csak álmodozik a saját lakásról
    Az ingatlannal kapcsolatos vásárlási, felújítási, vagy korszerűsítési célok a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek. Majdnem minden harmadik ember lakásvásárlásra, felújításra, illetve korszerűsítésre gyűjt Magyarországon –…
  • 02 jan. Jelentős CSOK-bővülésre számíthatunk 2017-ben
    Jelentős növekedésre számítanak idén a pénzintézetek az új lakás vásárlásához vagy építéséhez kapcsolódó családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylésekben. Év végi beszámolóik szerint folyamatosan nő az…
  • 18 dec. Óriási területi különbségek a lakásépítésekben
    Hatvankétszeres a különbség a legtöbb és a legkevesebb lakást építő magyar megyék között, míg Győr-Moson-Sopron megyében 248, Nógrád megyében 4 lakás épült százezer lakosonként az…
  • 13 dec. 900 ezer háztartás tervez a közeljövőben energiahatékonnysági korszerűsítést
    A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást, és negyedük tervezi azt a következő 5 évben - derült ki a Magyar Energiahatékonysági…
  • 06 dec. Nettó 300 ezerért lenne munkaerő az építőiparban
    Csak jelentős béremeléssel lehet az építőiparban meglévő jelentős munkaerő-kivándorlást megállítani, a szakmunkásokat visszaterelni a hazai munkaerőpiacra – derült ki az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

Házépítés saját erőből a gólyatáborban Házépítés saját erőből a gólyatáborban Rehák László György / TLE

Egyedül nem megy – egyetemisták otthonteremtési kilátásaikról

Lehet, hogy nem költöznének külföldre, sőt talán előbb alapítanának családot a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület a nyár folyamán több gólyatáborba is ellátogatott, hogy bemutatkozzon azoknak a fiataloknak, akik életük egyik legmeghatározóbb szakaszába lépnek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Karának gólyatáborában egy 11 kérdésből álló villám kérdőívet is kitöltöttek az újonc hallgatók.

Jelentős fejtörést okoz az egyetem kezdése azoknak a fiataloknak, akik szülőfalujuktól, szülővárosuktól távoli vidékre nyertek felvételt. Az otthon megszokott kényelme helyett kollégium, albérlet vagy szerencsés esetben saját kislakás lehet opció számukra. A fejtörést a különböző lehetőségek anyagi kihívásai és a nagy különbségeket jelentő komfortérzet okozza.

Ennek kapcsán a TLE arra volt kíváncsi elsősorban, hogy milyen körülmények között laknak a 18 és 25 év közötti ifjak, mennyire látják reálisan a jövőbeni lakáskörülményeiket, és arra, mennyire motiválná őket az itthon maradásra és a családalapításra egy számukra kedvező lakásprogram.

3 diagram lakaskorulmenyekTársaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

A 327 válaszadó 93%-a 18 és 21 év közötti volt. Az egyetem kezdésének pillanatában a gólyák 67% él a szülői házban, 17% albérletben, 12% kollégiumban. Mindössze 4% kezdte meg a 2014-es tanévet saját lakásban.

Egy korábbi, a fiatalokhoz intézett kérdőívünkben már megkérdeztük kitöltőinket, hogy milyen körülmények között szeretnének lakni, hol képzelik el életüket az egyetem után. A mostani kutatás válaszadói 51% saját lakásban, 29% saját kertes házban, 15% bérelt lakásban és 5% bérelt házban szeretnénk majd lakni.

Jelenlegi lakáskörülményét a többség szeretné hamarosan megváltoztatni, ugyanis 64% tervez költözést a közeljövőben. Közülük 70% határon belül maradna, 30% pedig külföldi célpontban gondolkodik.
Megkérdeztük a hallgatókat arról is, hogy változna-e a véleményük, ha kiemelkedően nagy lakhatási támogatást kapnának az államtól. 77% adott igenlő választ.

7 diagram itthon maradasTársaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

Megkérdeztük a gólyákat arról is, hogy tervezik-e lakás vagy ház vásárlását (39%), bérlését (28%), építését (23%), vagy felújítását (11%). Ahogy azt a felsorolás mutatja ebben már inkább megoszlottak a vélemények.

8 diagram tervekTársaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

Nem úgy, mint a következő kérdésünkre adott válaszokban, ugyanis amikor azt firtattuk, hogy mit gondolnak, szükségük lesz-e anyagi támogatásra: 92% adta azt a választ, hogy önerőből nem fogja tudni megvalósítani terveit, segítsége lesz szüksége.

9 diagram tamogatasTársaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

A TLE arra is kíváncsi volt, hogy mit gondol ez a korosztály a családalapításról. Befolyásolja-e a lakhatás, a lakhatási támogatás a családalapítást. 80%-ban azt a választ adták a fiatalok, hogy másként állnának ehhez a kérdéséhez, ha kedvezményesen juthatnának lakáshoz.

11 diagram csaladalapitasTársaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

 

Az összes grafikont lásd az alább letölthető mellékletben.

Utoljára frissítve: 2015. február 05., csütörtök 14:36

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.