tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 dec. Ilyen lakástámogatásokat várnak a családok
    Számos változás történt mostanában és várható a közeljövőben a lakástámogatási rendszerben. Kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink milyen támogatásokat látnának szívesen, melyeket tudnák leginkább használni családjuk lakhatásának…
  • 11 dec. Sok bedőlt hiteles vár még segítségre
    Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak…
  • 11 dec. Kitűnőek a V4-ek építőipari kilátásai a következő évekre
    2017-ben rekord méretű volt az európai építési piac értékének növekedése (4,1%), míg 2018-ban az építési piac várhatóan 2,8 százalékos növekedésre számíthat – olvasható a 86.…
  • 10 dec. Még mindig van felfelé a lakáspiacon
    Folytatódik az árnövekedés a lakáspiacon, és az ország különböző területein a tavalyinál valamivel kiegyenlítettebben mutatkozik meg az árnövekedés - derül ki az OTP legfrissebb, a…
  • 06 dec. Így pörgeti az építőipar a GDP-t
    Az ingatlanpiac mint a gazdaság lakmuszpapírja kiválóan megmutatkozik a rekordnak számító 5,2%-os negyedéves GDP-növekedésben - írja a Realista.hu.
  • 06 dec. Egyre kijjebb költöznek a budapestiek
    Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözők és odaköltözők különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb. Legtöbben a belső kerületekből…
  • 20 nov. Fékeződő növekedés, majd átmeneti, de erőteljes visszaesés várható a lakáspiacon
    A legfrissebb Építési Piaci Prognózis szerint a 2020-ban várható jelentősebb visszaesést lassabb, de tartós növekedés követheti a lakásépítési szektorban.
  • 15 nov. Elmaradhat a rekord az építőiparban
    Bár a hazai építőipar szárnyalása a 2017-es rekord évet követően folytatódott az idei év első felében is, a harmadik negyedév jelentősen alacsonyabb Aktivitás-Kezdést hozott, így…
  • 06 nov. Több használatba vett lakás, kevesebb építési engedély
    2018 első három negyedévében 10 218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások…
  • 05 nov. Konszolidáció helyett hullámvasút?
    TLE-elemzés - Amennyiben a megszűnő kedvezményes lakásáfa, illetve az egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési…
  • 31 okt. Az ingatlanpiaci fellendülés várhatóan töretlen marad
    A ingatlanpiaci szereplők továbbra is optimisták - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb ingatlanpiaci felméréséből.
  • 19 okt. Kivárnak a lakásfejlesztők
    Budapesten jelenleg 418 lakásberuházás folyik, ami több mint 21 ezer lakás építését jelenti. Ezek többségét azonban már értékesítették, így csak 6669 szabad lakás közül választhatnak…
  • 17 okt. Egészségi állapotunk összefügg az otthont adó épületével
    Az időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában – derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. Ötből egy magyarnak nehézséget okoz, hogy otthonát felfűtse…
  • 15 okt. Így lakunk a magyar falvakban
    A falun élők világát mutatja be a KSH adatainak elemzésével azÖsszkép. Magyarországon 2809 faluban 2 millió 889 ezer ember él – ez a lakosság közel…
  • 12 okt. Régiós lakásárak: nem Budapest az éllovas
    A lakásárak növekedése folytatódni fog - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése 24.hu

Halaszthatatlan a kiszámítható bérlakásrendszer megteremtése

Összefoglaló a bérlakáskonferenciáról - Nem halogatható tovább egy a jelenleginél jóval nagyobb megfizethető és jó minőségű bérlakásállomány létesítése és elérhetőségének megteremtése. Mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a cégeknek elemi érdekük és kiemelt feladatuk, hogy közösen megoldást keressenek erre.

Mindez nem a közeljövő, hanem a jelen sürgető tennivalója, ezért kerestünk jó példákat, működő modelleket, megoldási javaslatokat, ötleteket a WIENERBERGER zRt., a Habitat for Humanity Magyarország és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közös konferenciáján.

Magyarország Európa végén kullog a bérlakások számát tekintve, miközben a lakáspiacon óriási kereslet mutatkozik bérlakások iránt, ami az elmúlt időszak jelentős lakbéremelkedése is mutat.

EU berlakasok

Számos élethelyzetben (családalapítás, válás, távoli munkalehetőség) ugyanakkor éppen a lakásbérlés lehet racionális megoldás sokak számára. A szűk és rossz minőségű önkormányzati bérlakások, illetve az ugyancsak korlátozott és nagyon megdrágult piaci bérlakások között nincs ajánlat a bérből és fizetésből élő középosztály, a pályakezdő fiatalok, a mobilizálódó munkaerő számára.

Ami van, azzal a fentieken túl az egyik legnagyobb probléma, hogy bizonytalan lakhatást jelent, hiszen a mai bérlakáspiacon mind a bérlő, mind a bérbeadó helyzete bizonytalan. Sokan ezért választják kényszerből a biztonságosabbnak gondolt saját tulajdont, akár anyagi lehetőségeiken felül is.
A Magyarországon nem lakottként nyilvántartott, nem feltétlenül üres kb. 560 ezer lakás (KSH, 2015) fele nagyon rossz minőségű, és az elhelyezkedése sem igazodik a munkaerő-piaci kínálathoz: a bérlakásrendszer való bevonásuk tehát nem jelent teljes megoldást a bérlakáshiányra.

Biztonság, megfizethetőség és minőség

Bérlakásépítésre a könnyebb üzemeltethetőség, a minőségi, energiahatékonysági szempontok érvényesíthetősége miatt is szükség van. Ezen túlmenően jól beilleszthető a barna mezős területek hasznosításban és a városrehabilitációs programokban.

A lakásügy, ezen belül a bérlakások ügye is közérdek, ezért nem kérdés, hogy az államnak is szerepet kell vállalnia egy jó minőségű, olcsón üzemeltethető, elérhető bérleti díjú lakásokból álló rendszer megteremtésében. Ez jelenti egyfelől a bérlakásépítések, a bérlakásállományba bevonható lakások felújításához szükséges finanszírozást, akár költségvetési forrásból, akár EU-s források bevonása feltételeinek a megteremtésével.

Másrészt olyan környezetet kellene teremteni – például az adózás megkönnyítésével –, hogy akár a befektetőknek is érdemes legyen belépni a bérlakásépítési piacra.

Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. vezetője kiemelte: alsó középosztály olyan kockázatokkal néz szembe egy betegség, válás vagy munkanélküliség esetén, amelyeket csak egy ilyen támogatott, jogi-társasági rendszerrel lehetne kezelni, ahol a kockázat megoszlik a szereplők – a bérbeadók és bérlők – között. Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladat a biztonság megteremtése. Az ehhez szükséges jogszabálymódosítások gyorsan és kevés költséggel eredményt hoznának, ám ez is feltétlenül állami feladat.

Kidolgozott megoldási javaslatok vannak

Több jó példát és lehetséges modellt is bemutattak a résztvevők. A kiválóan működő, több százezres bérlakásállományt létrehozó és működtető, előremutató építészeti mintákkal is szolgáló osztrák rendszer jó példa lehet számos szabályozási, finanszírozási, minőségi szempontból is.

IMG 7083igylakunk.hu / Horváth László Tibor
Kőszeghy Lea, Hegedűs József, Párdi Zsófia, Vidóczi Árpád

A TLE által javasolt közösségi bérlakásépítési modellben a bérlő érdemben hozzájárul a méltányosan kialakított (1000Ft/nm/hó) bérleti díjhoz, az állam pedig olyan rendszert alakít ki, amiben olcsón, kedvező finanszírozási költségek mellett, jó minőségű lakások épülhetnek.

A bérlakásállományt nem csak építéssel lehet bővíteni, költséghatékony és innovatív megoldásokkal a meglévő állományból is bevonhatók lakások, az erre alkalmas szociális lakásügynökség (SZOL) modelljét dolgozta ki a Habitat és a Városkutatás Kft. Ebben a modellben a tulajdonos és a támogatott bérlők között az ügynökség közvetít, emellett bővíti a lakáskínálatot az üres és alulhasznosított lakások bevonásával.

A Városkutatás Kft. bérlői szövetkezet (BÉSZ) modelljében építéssel vagy felújítással hozzák létre hosszú távú bérletre a kiadható lakásállományt, a bérlők pedig nem szerezhetnek tulajdonosi jogosultságokat. A modellek megvalósításának kritikus pontja a különböző szereplők érdekeltségének megteremtése.

Győrben a fejleszteni szándékozó nagyvállalatok hosszú távra terveznek, már a jövőbeli munkavállalókat is keresik, hiszen már ma akadályozza a beruházásokat, hogy Győrben és környékén nincsen munkaerő, illetve óriási a fluktuáció. A legfontosabb feladat a munkavállalók stabilizálása, családok odatelepítése lenne, ám ehhez megfelelő lakhatási lehetőség kell, ami elfogyott – mondta el Szilasi Tamás, a Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. képviselője.

Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke a Győri Iparkamara képviseletében vett részt annak a projektjavaslatnak a kidolgozásában, amelyben 30-30%-os állami, önkormányzati és vállalati részvétellel 300 bérlakás épülhetne a városban. Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások minimum 15 éves bérlését a Nemak és az Audi garantálná, ami a dolgozóknak havi 100ft/nm/hó ár költséget jelenteni, amely munkáltatói támogatással még megfizethető lakhatás lenne – ismertette a javaslatot. A nem utolsó sorban a GDP-t is növelő iparfejlesztést elősegítő projekt megvalósulása a kormányzati szándékra vár.

Vannak jó példák

Máté Antal, Nyírbátor polgármestere elmondta, hogy komplex programot indít a város a következő évben, amelynek keretében mintegy 800 lakást, köztük bérlakásokat építenek a helyi, illetve a 70 településről a városban ingázó több ezer dolgozó lakhatásának megoldására. Fontos számukra, hogy a település tudjon olyan jövőt kínálni a fiataloknak, hogy ne költözzenek el onnan, hiszen visszacsábítani még nagyobb energiába kerülne. Ezek a befektetések elsősorban közvetett módon térülnek majd meg a város számára, nem feltétlenül a lakásállomány működtetéséből – mondta a polgármester.

Révi Zsolt győri főépítész szerint Győrben most 80%-ban bérbeadásra épülnek a lakások. Bár ezek magánépítkezések, de sejteni lehet, hogy kiadásra szánják őket. Az önkormányzat telekhozzájárulással és üzemeltetési szolgáltatással tud belépni a bérlakáspiacra, hiszen elemi érdeke, hogy a városban tartsa a munkaerőt, az ipart.

Veszprémben megalakult a szociális lakásügynökség (SZOL) a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat részvételével – ismertette Moravcsik László a Máltai Szeretetszolgálat képviselője. A lakásügynökség sikeresen vesz részt az önkormányzati bérlakásállomány fejlesztésében (használt lakások bevonása), működtetésében, bérlőkkel való kommunikációban (hátralékosság megelőzése).

Ami a leginkább hiányzik

A résztvevők egyetértettek abban, hogy közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, és társadalmi nyomást kell gyakorolnia a kormányzatra, hogy az végre komolyan átgondolja a lakástámogatások rendszerének átalakítását, és definiálja szerepét és tennivalóit a bérlakáspolitikában. Ez segíthet abban, hogy megszülessen a valós politikai akarat a magyar bérlakáshelyzet rendezésére, hiszen vitathatatlan sürgető feladat a kiszámítható lakásviszonyok megteremtése Magyarországon.

A konferencia öt panelbeszélgetése még számos fontos kérdést érintett, a problémák mellett hallottunk lehetőségekről és jó gyakorlatokról. A következő hetekben az igylakunk.hu-n induló sorozatunkban sorra bemutatjuk ezeket.

A rendezvényről készült sajtóközlemény itt olvasható: http://www.igylakunk.hu/tle-sajtokozlemenyek/item/988-uj-megoldasokra-van-szukseg-a-berlakasrendszerben 

Videó a sajtótájékozattóról: http://www.igylakunk.hu/videok?task=play&id=49&sl=cats&layout=listview 

További konferenciaanyagok

Utoljára frissítve: 2016. december 02., péntek 14:32

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.