tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 13 jún. A magas lakásárak csökkentik a szülési kedvet
    Egy amerikai kutatás szerint egyértelmű fordított összefüggés van a magas lakásárak és a szülési kedv között. Legalábbis az USA-ban, a 25-29 éves krosztályban.
  • 12 jún. A lakáspiaci boom nyertesei
    Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével a forgalom az olcsóbb térségekre…
  • 07 jún. Európa legokosabb régiói
    A legtöbb gazdasági mutatóban jelentős különbségeket látunk Európa keleti és nyugati része között. Ezúttal az Európai Unió régióit aszerint rangsorolta és tette térképre az Eib.org…
  • 28 máj. Részletes lakáspiaci elemzés az MNB-től
    Az elmúlt évek lakáspiaci keresletének legjelentősebb hajtóereje a válság alatt elhalasztott vásárlások megjelenése, majd idővel a befektetési célú kereslet volt - idézi az MNB Lakáspiaci…
  • 24 máj. Hol találnak keresletre a lakásépítések?
    A csökkenő népesség és az elvándorlás átrajzolja a lakásigények térképét. Ha axiómának vesszük, hogy ott kell építeni, ahol a családok lakni szeretnének, akkor az első,…
  • 23 máj. Mennyi embernek kellene lakást építeni?
    Lakásépítésekre szükség van, hiszen a lakásállomány megújítása csak így biztosítható. De hová és mennyi új ingatlan épüljön ideális esetben Magyarországon? Megnéztük, milyen tényezők befolyásolják ezeket…
  • 17 máj. Csökkent a lakásépítések lendülete
    2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Nagy kérdés, hogy mi lesz…
  • 04 máj. Alig terveznek lakásátadást 2019 utánra
    A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai is alátámasztják azt, hogy a fejlesztők többsége nem olyan bátor, hogy 2020 utáni átadású projektet indítson. A legfrissebb, első negyedéves…
  • 02 máj. Nő az érdeklődés a CSOK iránt
    Érezhetően nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény igényléseinek száma a pénzintézetek többségénél, miután a kormány március közepétől könnyített a feltételeken - derül ki a kereskedelmi bankok…
  • 27 ápr. Ezek Magyarország legvonzóbb városai
    Kiderült, hol a legjobb élni Magyarországon: néhány fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd végzett az élen. Úgy tűnik, az életminőség-indikátor és a lakásárak…
  • 12 ápr. Európa és a világ élmezőnyében a magyar lakásáremelkedés
    Az Eurostat adatai szerint az uniós mezőnyben a középmezőny élén - a kilencedik helyen - található a magyar lakáspiac 7,6 százalékos áremelkedéssel. A világ nagyvárosai…
  • 05 ápr. Hol élnek a legboldogabb magyarok?
    Ismét elkészítette Magyarország boldogságtérképét az ELTE Pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében. Kiderült az is, hogy melyik a legboldogabb városa az országnak.
  • 03 ápr. A legtöbben a fővárosban és környékén kérnek csokot
    Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatást folyósított a K&H az ügyfeleinek - közölte a pénzintézet az MTI-vel…
  • 27 márc. Mekkora lakást kapunk 20 millió forintért?
    A Duna House ábráján az látható, hogy mekkora lakást lehet kapni 20 millió forintból az egyes megyeszékhelyeken. A cég adatai alapján Budapestet leszámítva Székesfehérvár lett…
  • 21 márc. Nem csökkennek a területi különbségek a lakásépítésben
    Pest megye szárnyal, Budapesten majd a következő években várható kiugró számú lakásátadás. Bár minden megyében szaporodtak a lakásépítések, az megyék közti óriási eltérések nem változtak…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium igylakunk.hu / Horváth László Tibor

A lakásbiztonság a legfontosabb kritérium

A lakhatás kulcskérdése a biztonság, a lakásvesztés kockázatának mérséklése. Ennek a megoldására alkalmas rendszert kell létrehozni a bérlakásszektorban is – mondt a Hegedűs József közgazdász, lakáspolitikus.

A Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület múlt heti konferenciáján tartott előadásában a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: a gazdaság teremt igényeket a lakáspiaccal szemben. Ezúttal a munkaerőhiány az, ami a bérlakások iránti igényt jelentősen megnövelte, holott Magyarországon jóval alacsonyabb a nyomás a lakáspiacon, mint pl. Nyugat-Európában.

Ugyanakkor az önkormányzatoknak, amelyek a 90-es évek elején megszabadultak bérlakásállományuk többségétől (19%-ról 3%-ra csökkent), nem érdemes bérlakásépítésbe fogniuk, mert az sem gazdaságilag, sem politikailag nem megtérülő vállalkozás. Bár a rendszer ebbe az irányba mutat, szerencsére azért vannak olyan önkormányzatok, amelyek komolyan veszik a szociális gondoskodást, és kreatív megoldásokkal, jó kezdeményezésekkel a kivételt erősítik.

Miért nincs elég piaci bérlakás sem? Hiszen liberális lakáspiac van, szabad szerződéskötés, lakbérmegállapítás stb. A szektor szabályozatlansága, a kockázat az, ami sok bérlőt és bérbeadót távol tart a rendszertől, illetve féllegális, illegális kockázatcsökkentő megoldásokat szül a szűk bérlakáspiacon – vonta meg egy hivatkozott kutatás mérlegét az előadó.

Ennek a megváltoztatásához nem kellene sok állami pénz. Ez könnyen kikényszeríthető lenne a kormányzattól, a társadalmi nyomás megfelelő kommunikálásával – véli Hegedűs.

Kulcskérdés, hogy egy adott család lakáshelyzete milyen módon őrizhető meg. A legtöbb esetben a lakásminőségnél is fontosabb. Jelenleg csak az ún. elit képes arra, hogy egy gazdasági vagy családi válság esetén is biztosan megőrizze lakását a jelenlegi színvonalon.

A lakáspozíciók definiálásaHegedűs József

Ezeket a pozíciókat nem csak az egyéni döntések befolyásolják, hanem jelentős mértékben a adott lakáspolitika is. Olyan konstrukciókat, olyan szabályozást kellene alkotni, amelyek mind a bérlő, mind a bérbeadó kockázatait kezeli.

Ilyen típusú konstrukció pl. a lakbérszövetkezet.
Bérlői szövetkezet (BÉSZ) modell: hosszú távú bérleti megoldás lakásépítéssel vagy felújítás révén kialakított lakásokban, a bérlők nem szereznek tulajdonosi jogosítványokat (nem örökölhető stb.).

A kulcsszó a hosszú táv: a szabályozás fontos eleme kellene, hogy legyen a több évre szóló szerződés, amely biztonságos lakhatást garantálna a családoknak a bérlakásszektor bármelyik szegmensében.

A magánbérbeadók kockázatait is kezeli a szociális lakásügynökségek modellje, amelyet pl. Veszprémben már sikeresen működtet a városi önkormányzat és a Máltai Szeretetszolgálat nonprofit intézménye.

A Városkutatás Kft. és a Habitat Magyarország által kidolgozott SZOL-modell
A modellben a tulajdonos hosszabb távra, legalább 3 évre átadja lakását egy ún. Szociális Lakásügynökség kezelésébe, amely azt megfizethető bérlakásként működteti. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosok számára, illetve elérhetővé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg (pl. adókedvezmény, adóelengedés). A SZOL garantálja az ingatlan állapotának megőrzését is. Az előnyökért cserébe a tulajdonosok vállalják, hogy a piaci lakbérnél alacsonyabb áron adják bérbe lakásukat a Szociális Lakásügynökségnek.
A bérlők számára a modell azért vonzó, mert kedvező áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat. A bérlők rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének. A legnehezebb helyzetű családok számára a SZOL-ok egyéni szociális munkát is biztosítanának.

Hegedűs József egy elemzés eredményeit összegezve elmondta: Budapesten szociális/közösségi bérlakások arányát a jelenlegi 6 %-ról 15, a magánbérlakások arányát 10%-ról 20%-ra kellene növelni.

Bérlakás igény és kihívásokHegedűs József

Hegedűs József bevezető előadásvázlata az alább letölthető dokumentumban olvasható.

További konferenciaanyagok

Letölthető dokumentumok:
Utoljára frissítve: 2016. december 05., hétfő 09:04

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.