lakastamogatasok2016

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

◄ Vissza

Bérlakáshelyzet, bérlakásépítés Magyarországon

Konferencia 
 
Utolsó dátum: : 
2016. november 23., szerda 09:00 - 17:00

Helyszín: : Benczúr Hotel  |  Város: : Budapest, Hungary

Sajtóanyag és összefoglaló a Habitat for Humanity Magyarország, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület Bérlakáshelyzet, bérlakásépítés Magyarországon c. konferenciájáról:

Konferencia-összefoglaló

Sajtóanyag

Videó a sajtótájékoztatóról

Kováts Bence (Habitat) a "Bérlakásszektor Magyarországon és a térségben" c. előadásának összefoglalója és letölthető előadásvázlata

Párdi Zsófia (TLE) "A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon" c. előadásának összefoglalója és letölthető előadásvázlata

Hegedűs József (Városkutatás Kft.) "A magyar (bér)lakásrendszer alakulása az elmúlt 25 évben és átalakítási, fejlesztési lehetőségei" c. előadásának összefoglalója és letölthető előadásvázlata

Az 1. panelbeszélgetés összefoglalója: Bérlakások és munkaerő-mobilitás

A 2. panelbeszélgetés összefoglalója: Bérlakásépítés és építészet - Milyenek legyenek az új építésű bérlakások?

A 3. panelbeszélgetés összefoglalója: A bérlakásépítési szektor finanszírozása

A 4. panelbeszélgetés összefoglalója: Az állami és önkormányzati bérlakásszektor kihívásai

Az 5. panelbeszélgetés összefoglalója: Kivezető utak - innovatív lakhatási megoldások

Hazánkban a megfizethető bérlakások iránti igény többszöröse a rendelkezésre álló bérlakások számának, és egyre növekszik. A családok jelentős hányadának jelentene megoldást az otthonteremtésre, ha lehetősége lenne jövedelmi helyzetének megfelelő bérleti díjú lakásban élni, hiszen lakásvásárlásra, és a megemelkedett albérleti díjak megfizetésére számos háztartásnak nincs forrása. Ha elegendő megfizethető bérlakás állna rendelkezésre Magyarországon, akkor sok család lakásgondjai megoldódnának: bizonytalan, túlzsúfolt, rossz minőségű, munka- és oktatási lehetőségektől, szolgáltatásoktól távol fekvő lakások helyett biztonságos otthonra találnának. Egy jól működő bérlakásrendszer elősegítené a munkaerőkereslet-kínálat egymásra találását is, hiszen megkönnyítené, hogy a potenciális munkavállalók a munkalehetőségeket kínáló környékekre költözzenek.

A konferencia célja, hogy tágabb kontextusban körbejárjuk a magyarországi bérlakásszektor problémáit, és ezek megoldási lehetőségeit minél több szereplő: civil szervezetek, önkormányzatok, kormányzati szereplők, cégek, lakáspolitikai szakértők bevonásával közösen keressük. Az előadásokban és panelbeszélgetésekben egyebek mellett szó lesz a bérlakás-szektor és a munkaerő-mobilitás kapcsolatáról, a bérlakásépítés jelentőségéről és finanszírozási lehetőségeiről, a bérlakásszektor fejlesztésének egyéb innovatív módjairól, valamint a szektor szabályozásának átgondolásra érdemes kérdéseiről is.

A rendezvény támogatója a WIENERBERGER zRt.

Program:

 9:00 Köszöntő

Szegfalvy Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója

Bevezető előadások

9:10 Bérlakásszektor Magyarországon és a térségben - problématérkép

Előadó: Kováts Bence, kutató, Habitat for Humanity Magyarország

9:30 A bérlakásépítés lehetősége és jelentősége Magyarországon
Előadó: Párdi Zsófia, projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület

9:50 A magyar (bér)lakásrendszer alakulása az elmúlt 25 évben és átalakítási, fejlesztési lehetőségei
Előadó: Hegedűs József, lakáspolitikus, közgazdász, ügyvezető igazgató, Városkutatás Kft.

10:20  Kávészünet

10:20-10:50 Sajtótájékoztató

Panelbeszélgetések

10:40 1. panel: Bérlakások és munkaerő-mobilitás
A megfizethető lakások hiánya erősen hat a munkaerőpiac alakulására és a munkaerő-mobilitásra is. A Habitat szerint egyre súlyosbodó probléma, hogy különösen a több munkahely-lehetőséget kínáló városokban, városrészekben emelkedtek jelentős mértékben a lakbérek. Ebben a panelben azt szeretnénk megvitatni, hogy milyen problémákat vet fel a munkát és lakást kereső embereknek, munkavállalókat kereső cégeknek és önkormányzatoknak, hogy megfizethető lakhatási lehetőségek szűkössége miatt sokan nem tudnak odaköltözni, ahol jól fizető munkalehetőség lenne. Közösen megoldási lehetőségeket és kiutakat is keresünk, többek között érintve a bérlakásépítés és bérlakás-felújítások lehetőségét is.

Moderátor: Koltai Luca, operatív vezető, Habitat for Humanity Magyarország
Paneltagok:
●    Kulinyi Márton, foglalkoztatási szakértő
●    Kató Aladár, elnök, Magyar Téglás Szövetség
●    Szilasi Tamás, társadalmi felelősségvállalás és duális képzés vezető, Nemak Győr Kft.

11:40 2. panel: Bérlakásépítés és építészet. Milyenek legyenek az új építésű bérlakások?
A paneltagok megvitatják a bérlakásépítéssel kapcsolatos építészeti szempontokat (pl. barnamező, zöldmező, településszerkezeti összefüggések, lakásszám a bérházban, lakások alapterülete, lakások beosztása, közösségi funkciók, energetikai megoldások, fenntarthatósági szempontok, rezsi). Nagyságrendileg mennyibe kerül egy minőségi, költséghatékony bérlakás építése (Ft/lakás nm + áfa)? Milyen rezsiköltségeket lehet elérni egy minőségi, költséghatékony új építésű bérlakás esetében? Építészeti példák, modellek.

Moderátor: Párdi Zsófia, projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
Paneltagok:
●    Ertsey Attila DLA, építész
●    Gunther Zsolt DLA, építész, 3h Építésziroda
●    Váncza László építész, Váncza Művek
●    Vidóczi Árpád, építész, a Wienerberger zRt. műszaki vevőszolgálatának vezetője

12:40 Ebédszünet (meleg büféebéd)

13:40 3. panel: A bérlakásépítési szektor finanszírozása
A TLE képviselője bemutatja az általuk megvizsgált osztrák közhasznú bérlakásmodell főbb jellemzőit. Ezt követően a panel tagjai megvitatják, hogy Magyarországon milyen állami, önkormányzati szerepvállalás szükséges, hogy a beinduljanak a bérlakásépítések. Melyek a piaci és a közösségi bérlakásépítés finanszírozásának lehetőségei? Milyen célcsoport számára épülnének az új bérlakások? Milyen finanszírozási elképzelések, modellek vannak? Milyen támogatások szükségesek, mi lehet ezek forrása? Milyen bérleti díjak, milyen rezsi lenne új építésű bérlakások esetén?

Moderátor, felvezető előadás: Párdi Zsófia, projektvezető, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
Paneltagok:
●    Ádány Tamás, vezérigazgató, OTP Ingatlan Zrt.
●    Angel Gábor, alelnök, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, vezérigazgató, BIF Nyrt.
●    Dr. Maráczi Zsolt, ügyvezető elnök, Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület
●    Barna-Lázár Zoltán, ügyvezető, ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda

14:40 4. panel: Az állami és önkormányzati bérlakásszektor kihívásai, bérlakásfelújítás, bérlakásépítés lehetőségei
Magyarországon nagyon alacsony a bérlakások aránya, az emberek többsége (közel 90%-a) saját tulajdonú lakásban él. Az önkormányzatok által szociális alapon kiadott lakások mindössze 1,4%-át teszik ki az összes lakásnak. Az önkormányzatoknak sokszor nehézséget okoz leromlott állapotú bérlakás-állományuk fenntartása, és évről évre adnak el lakásokat. A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakásokkal az elmúlt években kibővült a közösségi bérlakásszektor, ám az Eszközkezelő bérlakásai jelenleg csak a rászorulók egy speciális része, a kezelhetetlenül eladósodott devizahiteles háztartások számára elérhetők. A panel tagjaival azt beszéljük meg, hogy mi az állam és az önkormányzatok felelőssége és lehetősége, hogy a több százezer, megfizethető lakhatási lehetőséget igénylő háztartásnak segítsen, melyek a bérlakásszektor szabályozásának legfontosabb átgondolást igénylő kérdései, és mit tehetnek a bérlakások számának növelése, a bérlakásépítések és felújítások ösztönzéséért.

Moderátor: Teller Nóra, szociológus, Városkutatás Kft., elnökségi tag, Habitat for Humanity Magyarország
Paneltagok:
●    Csillag Tamás, vezérigazgató, Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
●    Máté Antal, polgármester, Nyírbátor Város Önkormányzata
●    Nagy István, alpolgármester, Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzata
●    Révi Zsolt, főépítész, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

15:40  Kávészünet

16:00 5. panel: Kivezető utak - innovatív lakhatási megoldások
A meghívottaknak elképzelése és több esetben gyakorlati tapasztalata is van arról, hogy lehet innovatív módszerekkel, többféle szereplő és különböző forráslehetőségek bevonásával szociálisan nehéz helyzetben lévő emberek számára biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget teremteni, egyúttal hajléktalanságot kezelni vagy megelőzni, illetve a bérlakáshiány és az üresen álló lakások problémáját is megoldani.  

Moderátor: Fehér Boróka, Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
Paneltagok:
●    Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület képviselője
●    Moravcsik László, programvezető, Máltai Szeretetszolgálat
●    Somogyi Eszter, kutató, Városkutatás Kft.

 


Cím: Budapest, Benczúr u. 35, 1068 Hungary
 

Térkép:


 

Minden dátum:

  • 2016. november 23., szerda 09:00 - 17:00
     

    Powered by iCagenda

    Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

    E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
    Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.