2016 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot.
A 2010 óta eltelt időszakot nézve viszont az észak-európai és balti országok viszik a prímet: Észtországban például 67 százalékkal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20 százalékkal mentek fel az elmúlt 6 évben.
Az Ingatlan.com elemzése szerint a jelentős kínálatbővülés mellett végbement lakásdrágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyről indult el a piac 2014-ben. Adataik szerint ugyanis 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest. 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban.
A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak későbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fűtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése és a befektetési célú vásárlások is. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók.
Az ingatlan.com adatai alapján a vásárlók 2016 első felében leginkább a 10 - 15 millió forint közötti lakásokat keresték. A tavalyi év második felében viszont már a 15-20 millió forint közötti ártartomány volt a legnépszerűbb. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 8,5 millió forint volt az a lélektani értékhatár, ami fölött jelentősen csökkent a lakások és házak iránti kereslet a tavalyi év első felében. 2016 második felében viszont már 12,5 millió forintig emelkedett ez az árszint.
Budapest ötször drágább, mint Nógrád
Az árváltozás mértéke azonban rendívül egyenlőtlen országosan, főleg a legutóbbi időkben. Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés során a fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1 százalék volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalékos áresést mutatnak a számok az OTP Ingatlanközpont elemzője szerint.
Mindezek miatt az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15 százalék feletti mértékben emelkedtek tavaly, Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben (17 százalékkal) Kecskemét drágult 2015-höz képest.
A panellakások drágultak legjobban
Ha lakástípusokat nézünk, azt látjuk, hogy az elmúlt években a legnagyobb értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál következett be: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a 200 ezer Ft/m2-t. Míg a lakások 15 százalékot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában, mivel ezek zöme vidéki településeken található. Egyes helyeken, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.
Lassulhat a drágulás
A mostani nominális árszint történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárakat papíron még nem láttunk idehaza. Reálértéket tekintve azonban Budapestet kivéve országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik, írja az OTP Ingatlanközpont.
A bank szakértője arra számít, hogy idén az egyensúlyi szinthez közelítve, az újlakás kínálat bővülésével országos szinten már csak egyszámjegyű lesz az áremelkedés, azonban a regionális különbségek tovább mélyülnek majd. Az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabbodott az értékesítési idő 2015-höz képest. Ehhez tavaly átlagosan 2,5-3 hónapra volt szükség településtől és ingatlantípustól függően.
A vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek. Fontos azonban, hogy az áremelkedésben várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak. Ezek elsősorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvő, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek lehetnek - tette hozzá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Forrás: Index, Napi.hu, Eurostat
