tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Drágábban adható el a hőszigetelt ingatlan Knauf Insulation / Otthontérkép

Drágábban adható el a hőszigetelt ingatlan

A hőszigetelt családi házak átlagosan 15%-kal drágábban értékesíthetők – derül ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu közös felméréséből. Egy 100 négyzetméteres házat akár 3 millió forinttal is magasabb áron tud értékesíteni tulajdonosa akkor, ha az megfelelően hőszigetelt, vagyis az energiahatékonyságba fektetett összeg már az ingatlan eladási árában akár kétszeresen megtérül.

Korábban írtunk arról az Igylakunk.hu-n, hogy az eladókat, illetve a vásárlókat nem érdekli különösebben a lakások energetikai besorolása, és az árban sem nagyon mutatkozik meg a különbség. Akkor az ingatlanszakértő úgy vélte, hogy a vásárlók nem fizetik meg az energiahatékony beruházások költségét, még az új építésű lakóingatlanok esetében sem figyelnek erre a vásárlók, ezért a most épülő társasházak esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak akarnak megfelelni.

A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu most 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladás árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.

Az elemzésből kiderült, hogy országos átlagban a családi ház hirdetések 21%-ában tüntették fel a tulajdonosok a hőszigetelés meglétét. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára. 

Annak hátterében, hogy ezekben a megyékben hirdetnek több családi házat energiahatékony ingatlanként tulajdonosaik, az Otthontérkép.hu szakemberei szerint az állhat, hogy az átlagosnál rosszabb ingatlanállománnyal rendelkező térségekben a hőszigeteléssel épült ingatlanok aránya alacsonyabb, így a hőszigetelés megléte fontosabb, árnövelő hatása az ingatlan értékesítéskor is jobban érvényesül.

Van, ahol 25%-kal is többet ér egy hőszigetelt családi ház

A szigetelőanyag-gyártó és az ingatlanportál elemzése rámutat arra is, hogy amíg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15%-kal magasabb átlagáron, négyzetméterenként 233.000 forintos áron kelnek el. A hőszigetelés árnövelő hatása a jellemzően rosszabb ingatlanállománnyal bíró régiókban a legszembetűnőbb. Ezen országrészekben akár 20-25% is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.

Hőszig és árakKnauf Insulation / Otthontérkép

A kistelepüléseken nagyobb a szigetelés értéke

Az elemzés rámutatott arra is, hogy nemcsak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10%, a városokban pedig 14% a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24%-kal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon.

Hőszig hirdetési térképKnauf Insulation / Otthontérkép

A minősített családi házak fele jelentős korszerűsítésre szorul

Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80%-a energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.

Magyarországon 2015 decemberétől kötelező ingatlan bérbeadás és eladás esetén az energetikai tanúsítvány, azaz a „lakcímke” megszerzése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016 januárja óta az ország területén 68.505 családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt állítottak ki.

A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7%-a érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1% felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16%-a kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.

Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19%-a ért el, míg az ingatlanok 53%-át ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.

Forrás és további részletek a kutatásról: ingatlanhirek.hu

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.