tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

A 30 százalékos energiahatékonysági cél lehetőség, nem teher

A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését. Arra kéri a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig.

Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.

Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt - jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.

A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.

A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.

Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.

Az energiahatékonysági beruházások gazdasági hatása már rövid távon jelentkezik, hiszen a közvetlen energia-megtakarításon keresztül csökken a fogyasztók energiaszámlája, és élénkülnek az építőipari beruházások. Hazai szakmai szervezetek által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint – melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott – már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása
• országosan negyvenezer munkahelyet teremtene, egyenletesen elosztva,
• évi mintegy 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, emellett pedig
• a földgázimport 4%-kal csökkenne.
• Minden, energiahatékonysági korszerűsítésre fordított 1 milliárd forint 90-100 embernek ad munkát - az összes, gyártásban és beépítésben dolgozó, építésgazdasági szereplőt tekintve.

Az energiahatékonysági beruházások ösztönzése egybeesik több olyan kormányzati céllal is, melyet a magyar emberek életminőségének javítása érdekében tűzött ki, ezek közül kiemelendő a
• rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése és továbbvitele,
• a vidék megtartó-képességének emelése, vidéki munkahelyek teremtése révén,
• a hazai légszennyezettség csökkentése: az OECD statisztikái szerint Magyarországon az egyik legmagasabb - millió lakosra számítva - a légszennyezettség miatti halálozások száma.

A családok energiaszámláinak csökkentéséhez jelentős mértékben tud hozzájárulni a háztartások energiahatékonyságának javítása, hiszen – több kormányzati stratégiai dokumentum számításai alapján is – az átlag magyar háztartások energia-megtakarítása egy komplex energetikai felújítás révén elérheti az 50 százalékot is.

Az energiahatékonysági beruházásoknak komoly szerepe lenne a vidék gazdaságának élénkítésében, így megtartó képességének erősítésében is. A legfrissebb lakossági kutatások adatai azt jelzik, hogy amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyékre koncentrálódnak, a lakosság által következő öt évben tervezett energetikai felújítások eloszlása a fentieket területileg kiegyenlíti az építőipari beruházások terén.

Magyarországon közel 14 ezer ember hal meg idő előtt évente a levegő szennyezettsége következtében. A Földművelési Minisztérium adatai alapján a szálló por koncentrációért 70 százalékban a lakossági fűtés, annak korszerűtlen, szennyező és energiapazarló formája a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a hagyományos energiahordozók felhasználásának kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait is. Az Európai Bizottság környezetvédelmi országjelentése szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedése ne sérüljön. Hazánk számára is fontos és gyümölcsöző a megemelt energiahatékonysági célkitűzés, és annak felvállalása révén Magyarország egy kiemelkedő jelentőségű téma szószólója lenne Európában.

További információ, kapcsolat: mehi@mehi.hu 

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.