tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

Fenntartható fejlődés című könyv borítója

Nem marad le semmiről, ha feliratkozik hírlevelünkre! Hasznos, érdekes, színes információk érkeznek majd postafiókjába heti rendszerességgel.

Developed in conjunction with Ext-Joom.com

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Egyre több társasház veszi igénybe a támogatást igylakunk.hu

Egyre több társasház veszi igénybe a támogatást

Évente több mint 10 százalékkal nő - jelenleg 45-50 ezer - azoknak a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek a száma, amelyek lakástakarékpénztári megtakarítást indítanak korszerűsítési és felújítási terveik finanszírozásához.

Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak és lakásszövetkezetek tulajdonosi közössége is igénybe veheti a lakástakarékkal járó 30 százalékos állami támogatást a jogszabályilag meghatározott felújítási munkák kiegyenlítéséhez.

Magyarországon jelenleg 45-50 ezer társasház és lakásszövetkezet rendelkezik élő lakástakarékpénztári szerződéssel. Eszerint nemcsak a magánszemélyek által kötött szerződések száma növekedett dinamikusan az elmúlt években, hanem évente több mint 10 százalékkal nőtt az ezt a megtakarítási formát választó társasházak és lakásszövetkezetek száma is - írja közleményében a Házfórum társasházszakmai fórum és az OTP Lakástakarékpénztár.

A lakástakarék-szerződéssel a társasházak és lakásszövetkezetek is 30 százalékos állami támogatáshoz juthatnak befizetéseik után a normál betéti kamaton felül. Ezt az összeget az épület közös tulajdonú részeinek korszerűsítésére fordíthatja a tulajdonosi közösség, ideértve a felújítást, korszerűsítést, illetve az ezekre a célokra felvett hitelek finanszírozását is.

A lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével olyan nagyköltségvetésű beruházásokat valósíthatnak meg a tulajdonosok, amelyekre legfeljebb az uniós és állami pályázatokon nyerhetnek támogatást, így például az épület energetikai felújítására (szigetelés, kazáncsere, csővezeték-csere), az elektromos hálózat fejlesztésére vagy épp a lépcsőház és az épület környezetének, valamint az erkélyek rendbetételére. Ehhez csupán egy 1 340 és 90 000 forint közti összeg havi befizetését kell vállalni 4-10 éven át. Az így összegyűlt tőke a támogatás és a kamatok összegeivel teljes mértékben a felújítási munkálatokra fordítható" - hangsúlyozta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

Az állami támogatás maximális összege évi 324 ezer forint lehet, ez azonban függ attól, hogy az adott társasházban hány lakás van.

Attól függően ugyanis változik a havonta befizethető összegek felső határa is - minél több lakás, annál nagyobb a befizethető havi összeg - és ezáltal az elnyerhető támogatás maximuma is. Például, míg egy 2-4 lakásos társasház által elérhető állami támogatás éves maximuma 108 ezer forint, amihez havi 30 ezer forintos betétbefizetés tartozik, addig a legmagasabb kategóriában, legalább 241 lakás esetén ez az összeg már évi 324 ezer forint, amihez 90 ezer forintos betét tartozik.

Ahogy a magánszemélyek, úgy a társasházak is igyekeznek kihasználni a maximális állami támogatást: szinte mindig a maximális betéthez közeli átlagbefizetést alkalmaznak a lakóközösségek. A futamidőt tekintve pedig leginkább az 5 és a 10 éves megtakarítási idejű konstrukciókra van a legnagyobb kereslet.

Ez abból fakad, hogy ebben a szegmensben a két fő cél az azonnali hitelfelvétel a munkálatok finanszírozására, illetve minél nagyobb felújítási alapot, minél nagyobb önerőt felhalmozni a későbbi beruházásokhoz. Előbbi esetben a társasházak hozzáigazítják a lakástakarék-szerződés futamidejét a hitelfelvételkor elérhető kamattámogatás ötéves periódusához, hogy a lakástakarékból tudják fizetni a hitel törlesztését, méghozzá minél gyorsabban, amíg a kamattámogatás elérhető számukra. A második esetben pedig igyekeznek maximalizálni az elérhető állami támogatást, ezért választják a 10 éves megtakarítási időt - mondta Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

Forrás: Pénzcentrum

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.