Dániában van lakásügyi minisztérium.
Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank
Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium
Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium
Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter
Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter
Luxemburgban van lLakásügyi miniszter
Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium
Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium
Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium
Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal
Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban
Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.
Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés
Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés
Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült
Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült
Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni
Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk
EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.
Magyarországon 4,39 millió lakás van
A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.
A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.
1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a
1990 után épült a magyar lakások 16%-a
Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van
Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.
2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)
A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.
Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.
Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.
A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.
A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.
A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.
Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.
Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.
A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult
A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)
A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)
Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)
A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)
A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.
2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.
A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)
2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.
Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)
A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)
A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)
A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)
A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)
A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)
A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)
Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)
Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)
A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)
Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)
Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)
Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)
Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.
A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)
2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.
A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)
Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)
Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)
Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)
