Az Eurostat felmérése szerint a negyedik negyedévben az építőiparban tízből hat cég a munkaerőhiányt jelölte meg, mint a termelést korlátozó legfontosabb tényezőt, egy évvel korábban még csak 40 százalék körül mozgott a mutató. Az építőiparban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint több mint 3 ezer üres álláshely volt a második negyedévben, a szám azóta minden bizonnyal tovább nőhetett, miután a szektor tartós növekedési pályán van.
A feldolgozóiparban még kedvezőtlenebb a helyzet, és a szolgáltató szektorban is tízből csaknem négy cég küzd azzal, hogy dolgozókat találjon.
A KSH adatai szerint a második negyedévben már csaknem 50 ezer állás maradt üresen a versenyszférában, ami történelmi csúcsot jelentett. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint szeptemberben a foglalkoztatók összesen 42 800 üres álláshelyet jelentettek be. Összességében a hónapban 134 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végén 88 ezer maradt üres.
Bár hivatalosan 50 ezer munkavállaló hiányzik a versenyszférából, szakmai szervezetek 100-200 ezerre teszik azt a létszámot, amely azonnal el tudna helyezkedni a munkaerőpiacon.
Miután a magyar gazdaság a következő években tartós növekedési pályán haladhat - amelyből a legtöbb szektor kiveheti a részét -, így a munkaerőhiány tartósan velünk maradhat, sőt, még nagyobb is lehet. A vállalatok a fizetések jelentős emelésével, a munkaerő iránti elvárások csökkentésével, saját képzési programokkal reagálnak a kialakult helyzetre, ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja őket a robotizáció azokban a munkakörökben, ahol gépekkel helyettesíthetőek a dolgozók.
Új probléma: a kapacitáshiány
Új jelenségnek mondható az idei év végén, hogy már nem csak a munkaerőhiány, hanem a kapacitáshiány is sújtja a vállalatok egy részét. Kapacitáshiánynak számít minden olyan erőforrás a munkaerőn kívül, ami nem áll a cégek rendelkezésére, ilyenek például a gépek, termelőeszközök. Az Eurostat felmérése szerint a megkérdezett cégek közül egyre többen panaszkodnak erre.
A kapacitáshiány leginkább az építőiparban tapasztalható, ahol ezt tízből három cég tartja fontos problémának. A munkaerőhiány után a negyedik negyedévben ez a második legfontosabb kérdéssé lépett elő, megelőzve a vevők fizetési késedelmét, ami hosszú évek óta jelent komoly problémát az építőiparnak. A gazdaság növekedésével és az Európai Unió új költségvetési ciklusából lehívható pénzek felhasználásának gyorsulásával párhuzamosan nem meglepő, hogy a vállalatoknál megjelent a kapacitáshiány, ugyanis alapvetően nem a most tapasztalt termelési szintre rendezkedtek be. Az ágazat teljesítményének nagymértékű ingadozása ráadásul kevésbé teszi lehetővé a kapacitások tartós növelését, mint máshol, hiszen a megrendelések nagyban függnek az államtól, a szabályozástól, illetve az uniós források felhasználásának ingadozásától.
A kapacitások bővítésére akkor lehet számítani, ha a cégek életét befolyásoló kedvezőtlen tényezők enyhülnek. Az építőiparban a munkaerőhiány mellett bizonytalan gazdasági környezetre, az állami magatartásra, illetve a vevők fizetési késedelmére panaszkodnak, az iparban szintén komoly gond a belföldi- és az exportkereslet hiánya, de a vállalatok egy kisebb része örülne a kiszámíthatóbb állami szabályozásnak is. A szolgáltató szektorban a legkevésbé gondolják azt a cégek, hogy bármi is visszafogná a növekedést, a kereslet hiányára azonban ezek a cégek is panaszkodnak.
Forrás: Portfolio.hu
