tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Mi fog történni, ha visszaemelkedik az újlakásáfa?

Egyelőre nagy a bizonytalanság az új lakások adásvételét terhelő áfa kapcsán: egyes kormányzati nyilatkozatok szerint nem fogják meghosszabbítani, de a nemzetgazdasági miniszter november végén azt is mondta, hogy megvizsgálják, ha a későbbi egyeztetések során az ágazat szereplői erre szakmai javaslatot tesznek.

A mostani bizonytalan helyzetre egyesek szerint a bankok is reagálhatnak azzal, hogy olyan termékeket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az előrehozott ütemezésű finanszírozást. Amíg azonban nem lesz biztos válasz, egyre több olyan jogi kezdeményezés várható, ami segíteni fogja a kedvezményes áfa időben történő kihasználását – írja a Portfolio.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter InfoRádiónak adott novemberi interjúja alapján nem várható, hogy a 2019. december 31-ét követően sor kerülne az új építésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítására. A kedvezményes lakásáfa megszűnése azonban a vállalkozói szektorban is komoly negatív hatással járhat. Az intézkedés gazdasági hatásait Dr. Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője, a Vállalkozók Fóruma szakértője elemezte.

A kedvezményes lakásáfa csökkentésének bejelentése az építőiparban tapasztalható hosszú távú kedvező tendenciák azonnali megtorpanását eredményezheti. A teljesség kedvéért szükséges megjegyezni azt is, hogy valószínűleg már most tervben vannak gazdaságpolitikai intézkedések ezen rendelkezés kedvezőtlen hatásainak ellenpontozására. Ellentétes hatású ösztönzők bevezetése hiányában az 5 százalékos lakásvásárlási ÁFA megszüntetése erősen negatív hatással lehet mind az építőipari vállalkozókra, mind a megrendelőkre, mind pedig a lakásvásárlókra nézve.

A kedvezményes lakásáfa bevezetésének célja - a 10 + 10 millió forintos CSOK bevezetésével egyetemben - a 2008-as válság után mélypontra jutott építőipari szektor felpörgetése volt. Az intézkedések elérték hatásukat, hiszen az éves szinten kiadott építési engedélyek száma ismét jelentős emelkedést mutat. Ezt a felfelé ívelő tendenciát azonban megtörheti az áfacsökkentés megszüntetése. Amennyiben az 5 százalékos áfakulcs helyett 2020. január 1-jétől 27 százalékos áfával kell ismét értékesíteni az újépítésű lakásokat, az egyéb feltételek változatlanul maradása mellett két módon kezelhető a beruházói oldalon az így megjelenő 22 százalékpontos árnövekmény.

A nettó vételár csökkentése

Amennyiben a beruházó változatlan áron kívánja értékesíteni a felépített lakásokat, úgy a vállalkozó a nettó vételárat kénytelen csökkenteni. Ezt a vállalkozó részben a profit terhére tudja megtenni, részben csökkentheti a megépítendő lakások műszaki tartalmát, illetve alacsonyabb minőségű építőanyagokra térhet át. Előbbit illetően az építőipari beruházók általánosságban 10 százalékos profittal kalkulálnak egy átlagos lakóparki vagy családiház-építési projektnél. A vállalkozók várhatóan ennél alacsonyabb megtérülés mellett nem vállalják az építéssel járó jelentős iparági kockázatokat. A kivitelezés minőségének további csorbítása szintén nem járható út, ismerve a folyamatosan szigorodó energetikai és minőségi követelményeket és az építésfelügyeleti ellenőrzések gyakoriságát.

Áthárítás a megrendelőre

Ha a nettó vételár csökkentésének nincs reális tere, akkor kizárólag az jöhet szóba, hogy a magasabb áfakulcsból adódó 22 százalék többletterhet a 2020 utáni kivitelezések és az ezt megelőző értékesítések során is a megrendelőkre, vásárlókra hárítja a beruházó. A gyakorlatban már az idei év során keletezett adásvételi szerződésekben is komoly ütközőzóna a beruházók és az ügyfelek között, hogy a 2018-ra és 2019-re tervezett átadások csúszása esetén a felmerülő áfatöbbletet melyik fél viselje. Amennyiben ezt a terhet a vásárló kénytelen viselni, megoldás lehet, ha a vevő a későbbi műszaki átadás ellenére is előteljesíti a vételár nagyobb hányadát, mivel az áfakulcs alkalmazása szempontjából nem a lakás átadásának, hanem az adott vételárrész teljesítésének dátuma lesz irányadó. Így a 2019. december 31. napjáig teljesített vételárrészletek tekintetében az 5 százalékos áfakulcsot kell alapul venni, függetlenül attól, hogy az érintett ingatlan átadására esetlegesen csak később kerül sor.

Ennyivel lesz drágább egy lakás

Érdemes egy rövid példaszámításban áttekinteni, hogy egy gyakorlati helyzetben milyen drámai következményei lehetnek, ha ez eredetileg tervezett 5 százalékos ÁFA helyett végül 27 százalékos áfakulcs mellett kerül sor egy lakás értékesítésére. Ma Budapesten egy átlagos, belső kerületi, másfél szobás 40 négyzetméter alapterületű, új építésű lakás nettó vételára 30 millió forint körül alakul. Amennyiben a lakás átadására 2019-ben kerül sor, úgy ez az ingatlan bruttó 31,5 millió forint vételár ellenében vásárolható meg. Abban az esetben, ha a beruházó a lakásra 2020-ban talál csak vevőt, a bruttó vételár már 38,1 millió forint lesz, azaz a vevőnek 6,6 millió forinttal kell nagyobb összeget megfizetni ugyanazon lakás ellenértékeként.

Forrás: Portfolio

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.