Az ingatlan.com adatai szerint a legnépszerűbb méretű, 50-70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára január közepén Budapesten 673 ezer forint volt. Győrben 337 ezer forintnál járt a szóban forgó új építésű lakások átlagára, Debrecenben és Szegeden pedig 396 ezer és 383 ezer forintba került egy-egy négyzetméter.
Az új lakások több tényező miatt drágulnak nagyobb mértékben, mint a használtak. Egyrészt a korábbi években hiány volt az új lakásokból, ami fokozott keresletet generált. Emellett az új lakások építésének költsége az utóbbi időszakban a munkaerőhiány és az építőanyagok iránti megnövekedett kereslet miatt jelentősen emelkedett - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakember szerint az idén és jövőre évente legalább 20-25 ezer új lakás kerül átadásra, ennek több mint felét eladási céllal építik a vállalkozók.
Az elemzés a lakáspiac másik fontos mutatójáról, az adásvételek számáról azt írja, hogy a múlt év első kilenc hónapjában 95 ezer tranzakció történt, ami 4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Balogh László az adásvételek számának alakulásáról azt mondta, hogy bár országos szinten nőtt az adásvételek száma, ugyanakkor a fővárosi piacon már stagnálás látható. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a budapesti piacon sok új lakás jelent meg, de a használt lakások piacán a kínálat nem bővül a korábbi évekhez hasonló mértékben és ez a két tényező kiegyenlítheti egymást.
A fővárosban egyre kevésbé vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon, így a 2015 és 2017 között megfigyelt 15-20 százalékos éves szintű áremelkedés mértéke 2018-ban már jóval szerényebb lehet. Árcsökkenésre azonban idén sem lehet számítani - fogalmazott a szakember.
A KSH legfrissebb adatai szerint a használt lakások a múlt év harmadik negyedévében 8,4 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy hasonlóan alacsony drágulásra a használt lakásoknál utoljára 2014 utolsó negyedévében volt példa. 2015-től kezdődően ugyanis jellemzően két számjegyű volt az áremelkedés éves mértéke. Balogh László szerint ez beigazolja a lassuló áremelkedéssel kapcsolatos várakozásokat, ami idén még tovább folytatódhat. A szakértő hozzátette azt is, hogy az enyhülő áremelkedés kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb irányt szabhat az ingatlanpiacnak 2018-ban.
Megállíthatatlanok a panelárak
A tavalyi évben tovább nőttek a lakótelepi panelek árai, és egyelőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.
A vizsgálatba bevont lakótelepek közül a Duna House adatai alapján a legmagasabb árak Vizafogón és Gazdagréten voltak, ahol az átlagos négyzetméterár meghaladta a 400 ezer forintot, igaz itt már 2016-ban is a fővárosi átlagnál magasabb árak voltak jellemzők. A legnagyobb áremelkedés a káposztásmegyeri panelek esetében következett be, ahol egy év alatt több mint 80 ezer forinttal nőtt az átlagos négyzetméterár.
Akadnak azért olyan környékek is, ahol nem volt ilyen nagymértékű a drágulás. Újpalotán például közel azonos négyzetméterár volt jellemző 2016-ban és 2017-ben is, egy év alatt a 290 ezer forintról 313 ezer forintra változott az átlagos négyzetméterár. Ezzel a lakótelep az alacsonyabb árfekvésű területek között tartható számon a Havanna, az óhegyi és a békásmegyeri lakóteleppel egyetemben.
Nagy a szórás az egyes lakótelepek, városrészek árai között. A legalacsonyabb (Havanna) és a legmagasabb árfekvésű (Vizafogó) paneltömbök közötti különbség 2017-ben elérte az 50 százalékot. Egy évvel korábban ez a különbség még 65 százalékos volt, így jól látható, a kevésbé kedvelt lakótelepeken is erős növekedésnek indultak az árak az elmúlt egy évben.
A Duna House által rendszeresen publikált Budapesti Panel Árindex értéke a legfrissebb adatok alapján tovább emelkedett, jelenleg nominálértéken 175 százalékponton áll, de reálértéken is bőven meghaladta a 2008-as értékeket, ami például a Budapesti Tégla Árindexnek épphogy sikerült. A 2014 végén – 2015 elején növekedésnek indult panelindex töretlenül ível felfelé, 2016-ban 10, 2017-ben 20 százalékpontot emelkedett. Ez az ingatlanpiac fellendülése óta bekövetkezett legnagyobb mértékű növekedés.
Forrás: Pénzcentrum, hvg.hu, KSH