tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016





 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,405 millió lakás van.

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában van. (KSH, 2016)

2016-ban Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 249 lakó jutott. (KSH, 2016)

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 99 százalékában van vezetékes víz. (KSH, 2016)

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakásméret. Szintén fontos a fenntartási költségek alakulása, ha van, a kert mérete, a helyiségek mérete, valamint a fűtési rendszer. (2018)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legkevesebben Romániában (3,6%), Macedóniában (9,4%) és Horvátországban (9,6%) laknak bérlakásban. (2015)

1990 és 2016 között 66-ról 72 százalékra nőtt Magyarországon a városi lakosság aránya a népességen belül. (Világbank, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

A 15-74 éves lakosság közül nagyon sokan, több mint 1,5 ezer fő szeretne minél hamarabb elköltözni jelenlegi lakhelyéről. (KSH, 2017)

Újabb szigorítások jönnek a kazáncseréknél

Még elkerülheti az áremelést, aki időben lép, ugyanis a 2018. szeptember 26-án lépnek életbe az újabb rendelkezések a kazáncserék kapcsán, melyek főként a társasházakban élőket érintik.

Megszűnik a turbós kazánok helyére felszerelhető ErP minősítéssel rendelkező TURBO kondenzációs készülékek gyártása, illetve a szigorított nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási érték miatt az eddig ErP minősítéssel elfogadott hagyományos kéményes készülékekben is jelentős műszaki átalakítás szükséges, ami előreláthatólag komoly áremelést hoz magával – derült ki a Szerelvénybolt Kft. tájékoztatásából.

A 813/2013/EU és a 814/2014/EU kazáncsere rendelet értelmében 2016. július 1-jétől kizárólag ErP minősítéssel ellátott gázkazánok szerelhetők fel. Az egyéni fűtési rendszerrel rendelkező családi házak és lakások esetében már az elmúlt két évben sem volt apelláta, kizárólag kondenzációs kazánt telepíthettek. Az olyan társasházi lakások viszont, amelyek gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkeznek, 2018 őszéig türelmi időt kaptak. „További türelmi időről a 65/2011. Kormányrendelet nem rendelkezik, tehát egyelőre nincs kijelölt türelmi idő szeptembert követően, ez a helyzet pedig igen nagy probléma lehet a társasházakban az új rendelkezések életbelépését követően” – jegyezte meg Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetségének (MÉGSZ) ügyvezető elnöke.

„A szeptember 26-án hatályba lépő rendelkezések szerint a gyártóknak meg kell szüntetniük a magyar piacon 2017 februárjában megjelenő, turbós kazánok helyére kéményátalakítás nélkül felszerelhető TURBO kondenzációs ErP kazánok forgalmazását. Ezek engedélyeztetése és átvétele eddig sem volt problémamentes, sokszor komoly akadályba ütközött, aki így próbált megfelelni az EU-s rendeletnek, de több mint 700 db ilyen gázkészülék működik 2017-óta hazai gyűjtőkéményeken engedélyezve” – magyarázta Patonai Roland, a Szerelvénybolt Kft. tulajdonosa.

A másik kategória, ahol komoly változások várhatók, a jelenlegi kazánpiac kb. 5 százalékát jelentő, 10 kW-os vagy az alatti fűtőkészülékek és a 30 kW névleges teljesítményű vagy az alatti hagyományos kombi kazánok. A jelenleg kapható, ErP jelzéssel jelölt pár termék esetében komoly műszaki fejlesztéseket kell végeznie a gyártóknak ahhoz, hogy megfeleljenek a szeptembertől hatályba lépő, szigorított 56 mg/kWh-ás NOx-kibocsátási értékeknek. „Az őszi termékváltást követően így a készülékek ára akár 10 százalékkal is magasabb lehet a jelenlegieknél, azaz megközelítőleg eléri a belépő szintű kondenzációs kazánok árát” – tette hozzá Patonai Roland. A szigorított NOx-kibocsátás minden gázkazán típusra egyöntetűen vonatkozik, melynek a jelenleg kapható kondenzációs kazánok közül sem felel meg mindegyik.

Az EU-s rendelet hatása a magyar piacra

Elsősorban a kondenzációs kazánok piacán érezhető az EU-s rendelet hatása, mely 2017-ben több mint 10 százalékos növekedést ért el. „A szabályozás kötelező ereje nagy nyomást gyakorolt azokra, akik az előző készülékük meghibásodása miatt kénytelenek voltak váltani. A piac ilyen szintű bővüléséhez a 2017 nyarán kiírt Otthon Melege Program is nagyban hozzájárult, azokat is energiahatékonyabb készülék telepítésére sarkallta, akik nem voltak erre közvetlenül rákényszerítve – jegyezte meg Patonai Roland. – Ugyanakkor sokan még mindig a halogatás lehetőségét keresik, pedig már most jól látszik, hogy nagyságrendileg 15 százalékot spórolt, aki 2-3 éve meglépte a kondenzációs kazáncserét.” Az alsó kategóriás kondenzációs kazánok ára minimálisan csökkent az elmúlt 2 évben, a közép és felső kategóriás készülékek viszont kb. 10 százalékkal drágábban kaphatók jelenleg.

Sokan nem tudták vagy nem akarták finanszírozni az akár milliós átalakítási költségekkel járó kondenzációs kazánra való átállást. Ennek hatására 2017-ben közel megduplázódott az elektromos kazánok eladása az előző évhez képest. Az elsődleges érv az elektromos kazán mellett a gyors és adott pillanatban kisebb költséggel és macerával járó telepítés, mivel így megspórolható az engedélyeztetéssel, átalakítással járó idő, valamint annak akár milliós költsége is. „Ezek a készülékek már 200 ezer forinttól beszerezhetők, persze a hosszú távú fűtési költségben jelentkező növekvő kiadásokkal nem árt számolni: egy 40-50 m2 körüli lakás esetében egy 6-9 kW-os készülék több ezer forinttal növeli meg a havi fűtésszámlát a hagyományos gázkazánhoz képest. Általában egy nagyobb mérő beszerelése is szükséges, ugyanakkor a karbantartási költségek jelentősen alacsonyabbak, mint egy gázkazán esetében” – emelte ki a Szerelvénybolt Kft. tulajdonosa. Az idei szigorítások következtében még további növekedés várható az elektromos kazánok piacán.

Megindult a szakemberek visszavándorlása

A legnagyobb problémát még mindig a szakemberek hiánya okozza, hónapokra előre nem találni kivitelezőt az átalakításhoz szükséges munkálatokra. „A vevői visszajelzésekből azt látjuk, hogy sokan komolyan ráfizetnek, mert nem győzik kivárni a megbízható, betáblázott szakembert, inkább bedőlnek az »önjelölt szerelőknek«, ami a beüzemelés, engedélyeztetés kapcsán komoly gondokat okoz” – tette hozzá Patonai Roland.

Jó hír viszont, hogy az elmúlt évben a gázszerelők között egyre több külföldről hazatérő szakemberrel lehetett találkozni. „Még mindig akad különbség a fizetések tekintetében, de a jelenlegi hiány mellett itthon is jócskán megkérhetik a bérüket, így többen is inkább a hazaköltözés mellett döntenek” – jegyezte meg a Szerelvénybolt Kft. tulajdonosa. A legnagyobb kihívás a szakmában a képzett utánpótlás hiánya.

Az egész Európát jellemző építési hullám, a munkaerőhiány és az ahhoz kapcsolódó bérnövekedések a külföldi gyártóknak is komoly fejtörést okoznak: a 2 évvel ezelőtti szállítási idők a duplájukra emelkedtek, az acéllemez radiátorok és műanyag csőrendszerek esetében a gyártási idő is megkétszereződött, egyes gázkészülékek beszerzésében pedig már termékhiányról beszélhetünk.

Forrás: Szerelvénybolt Kft.

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.