tle logo szakmai partner

lakastamogatasok2016

 

Üdvözöljük honlapunkon!

A lakhatás alapvető emberi szükséglet. Hogy milyen körülmények között lakunk, alapvetően meghatározza az egyén és rajta keresztül az egész társadalom testi-lelki állapotát, életét. Célunk ezzel a honlappal, hogy a hazai problémákra felhívjuk a figyelmet, eloszlassuk a tévhiteket, megoldási javaslatokat mutassunk be. 

Statisztikák, elemzések

  • 23 febr. Kiugró bővülés a kistelepülések lakáspiacán
    2017-ben 14 389 új lakás épült, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 37 997…
  • 21 febr. Megtorpant a lakásépítések lendülete
    Az EBI Építésaktivitási Jelentésből kiderül, hogy az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtotta a hazai építőipar 2017-ben, rekord összegben, több mint 2100 milliárd forint értékben indultak…
  • 20 febr. Nagy a választék új lakásokból, de növekszik a vásárlási kockázat is
    Tavaly a budapesti lakásvásárlók hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az…
  • 15 febr. Rengeteg családi ház épül
    Több mint 15 ezer egyszerű bejelentést tettek az építtetők 2017-ben, ennek több mint felét Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten – írta meg a Magyar Idők.…
  • 13 febr. Megint az agglomeráció a nyertes költözési irány
    Az agglomeráció átvette a vezetést a főváros kerületei felett. A költözések trendszerű mozgása mögött egyértelműen az egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás áll –…
  • 12 febr. Kimagasló évet zárt az építőipar 2017-ben
    Korábban soha nem látott mértékben, 29,6%-kal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Az elemzők szerint…
  • 30 jan. Rengeteg lakásfelújítási munka várat magára
    Rengeteg Kádár-kockát, panellakást és régi téglaépületben található lakást kellene korszerűsíteni belátható időn belül. Léteznek hitelkonstrukciók minderre, de a lakástulajdonosoknak jelentős saját erőt kellene előteremteniük a…
  • 30 jan. Az új lakásoknál továbbra is erős az áremelkedés
    A lakáspiacon folytatódott az áremelkedés és az is látható, hogy az új lakások nagyobb mértékben drágultak, mint a használtak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.…
  • 22 jan. Továbbra is népszerű a CSOK
    Milliós eltérések vannak a különböző korosztályok tagjainak folyósított lakáshitel-összegekben - derül ki a K&H összeállításából. A legnagyobb összegű hiteleket a 40-45 éves korosztály igényli, ugyanakkor…
  • 18 jan. Még mindig az élmezőnyben vagyunk az európai lakásárdrágulásban
    Egy év alatt 4,6 százalékot drágultak a lakások az EU-ban, az eurózónában pedig 4,1 százalékos volt az áremelkedés. Magyarország 10,2 százalékos emelkedéssel még mindig az…
  • 16 jan. Kedvezőek a lakáspiac idei kilátásai
    Az építőipari növekedés minden bizonnyal 2018-ban is folytatódni fog, bár az épületek építésére kötött szerződések volumene csökkent tavaly novemberben. A lakáspiaci szakértők kifejezetten jó évre…
  • 08 jan. Tíz éve nem adtak el annyi lakást, mint tavaly
    2017 decemberében országosan 9787 ingatlan adásvétel bonyolódott, ami magasabb érték, mint az azt megelőző év utolsó hónapjában -írja a Portfolio a Duna House legújabb tranzakciószám-becslése…
  • 15 dec. A munkaerőhiány és az áfabizonytalanság veszélyeztetheti az építőipari növekedést
    Folytatódhat a növekedés az építőiparban jövőre is az MTI-nek a legújabb statisztikai adatok megjelenése után nyilatkozó elemzők szerint, de többen is felhívták a figyelmet arra,…
  • 14 dec. Miért adják-veszik az emberek a lakásaikat?
    A 2011 harmadik negyedévétől kezdődően rendelkezésre álló adatok alapján érdekes eredmények látszódnak abban, hogy hogyan alakultak az egyes ingatlanokra vonatkozó vásárlási és eladási okok a…
  • 13 dec. Szűkül az árolló az ingatlanpiacon
    Az eddig olcsóbb területeken lévő ingatlanok is hozzádrágulnak a főváros és a megyeszékhelyek áraihoz - írja legfrissebb elemzésében az OTP legfrissebb, a NAV idei első…

Tudta?

Dániában van lakásügyi minisztérium.

Norvégiában van Állami Lakásügyi Bank

Németországban van Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Szövetségi Minisztérium

Hollandiában van Infrastruktúrafejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium

Franciaországban van Területi Egyenlőségért és Lakásügyért felelős miniszter

Horvátországban van Építésügyi és Környezetgazdálkodási miniszter

Luxemburgban van lLakásügyi miniszter

Svédországban van Közigazgatási és Lakásügyi Minisztérium

Szlovákiában van Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi minisztérium

Magyarországon nincsen lakásügyi, építési hivatal

Ausztriában 700 ezer államilag támogatott bérlakás épült az elmúlt évszázadban

Egyes EU-s országokban a lakásfelújításokra is kedvezményes áfakulcs van.

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakosságszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon EU-s szinten az egyik legalacsonyabb a lakásszámhoz vett lakásépítés

Magyarországon 2015-ben 7612 db lakás épült

Magyarországon a gazdasági világválság (1933) idején 17 874 db. lakás épült

Magyarországon 2004-ben 43 913 db. lakás épült

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 43 ezer db lakást kellene építeni

Évi 10 000 db. lakásépítés Magyarországon azt jelenti, hogy a felépült lakásoknak 400 évig kell fennállniuk

EIB forrásokkal kedvező kamatú (~3%), forintalapú lakáshitel-programot lehetne előkészíteni.

Magyarországon 4,39 millió lakás van

A nem lakáscélra használt lakások jelentős része iroda, nyaraló, feketén kiadott, üresnek jelentett lakás.

A magyar lakások 56 százaléka családi házas övezetben található.

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a

1990 után épült a magyar lakások 16%-a

Magyarországon 290 ezer komfort nélküli és félkomfortos lakás van

Magyarországon a lakott lakások 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.

2011-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 248 lakó jutott.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által alkalmazott fogalom szerint a magyar lakosok 41,1%-a él túlzsúfolt lakásban.(2015)

A magyar lakásállomány 21 százaléka vályogból épült.

Magyarországon 320 ezer lakásban közel 1 millió ember a minimális követelményeket sem teljesítő körülmények között lakik.

Az 1960 előtt épült lakások 98 százaléka tégla vagy vályog építésű.

A magyar lakásállomány közel 72,6%-a téglából készült, 4 %-a betonból-panelből, 21 %-a vályogból.

A legtöbb panellakás az ipari nagyvárosainkban épült, arányuk Székesfehérváron 45 %, Miskolcon 42 %.

A lakások 97,6 százalékában van vezetékes víz.

Távfűtést a magyar lakások 15,5 %-ban használnak.

Egyedi helyiségfűtést a magyar lakások 37,7 %-ban használnak.

A lakásminőség romlásához a csaknem 700 ezer rossz minőségű állami lakás a piaci ár töredékén való privatizációja is hozzájárult

A magyarok 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást: ablakcsere 67%, hőszigetelés 42%, kazáncsere 31%, bojlercsere 20%. (2016)

 A magyarok 24 százaléka tervez a következő 5 évben energiahatékonysági beruházást. (2016)

Magyarországon a rossz levegőért 70 százalékban a lakossági fűtés felelős. Az elmúlt 5 évben az újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. (2016)

A háztartások 90 százaléka saját tulajdonú lakásban él. (2015)

A háztartások egy főre jutó havi kiadásaiból átlagosan 22,2 százalékot tesz ki a lakásfenntartás és a háztartási energia költsége.

2015-ben a teljes lakosság 9,6 százalékát, mintegy 946 ezer embert érintett az a probléma, hogy anyagi okból nem tudjájk megfelelően melegen tartani othonukat.

A háztartások 13%-a – mintegy 500 ezer háztartás – elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik az adott lakásban vagy környéken. (2015)
A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94 ezer forint. (2015)

2015-re 27,4 évre emelkedett a hazulról elköltözők átlagos életkora.

Budapesten a háztartások 42%-a az elmúlt tíz évben költözött lakásába, a falvakban ezalatt csak a háztartások 22%-a változtatott lakást. (2015)

A költözések nagy többsége településen belül történik. A más településre költözők aránya 27 százalék. (2015)

A legtöbben (21%) családi állapotuk megváltozása miatt költöznek. Egyre nő a munkahely elérhetősége miatt költözők aránya (10%). (2015)

A háztartások 11%-a szeretne három éven belül, további 6%-a valamikor később lakást változtatni. (2015)

A 2,7 millió magyarországi lakóépület 93%-át 1-3 lakásos családi házak adják. (2015)

A 99 ezer magyarországi többlakásos épület 60%-a 4-12 lakásos, és csak mintegy 39 ezer épületben van ennél több lakás. (2015)

A magyar 25-34 éves fiatalok 43%-a még a szüleivel él. (Eurostat, 2016)

Minden harmadik költözni vágyó száz négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. (2016)

Lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és a lakás állapota. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság. (2016)

A magyarországi lakások fele több mint 70 éves. (2016)

Budapest belvárosában az épületek 90 százaléka a II. világháború előtti. (2016)

Magyarországon a lakosság 26 százaléka él a nedvesedés által érintett lakásokban. (2016)

Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma. (2016)

Energiatanúsítványt 2012 óta minden lakásról el kell készíteni, ha azt eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos.

A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést energiatanúsítványában. (2016)

2015-ben a magyar lakosság 13,7%-a lakott bérlakásban, 86,3%-a pedig saját lakásában.

A bérlakásban lakók arányát nézve a 28. helyen állva, az utolsók között vagyunk Európában. (2015)

Tízből 7 személy (69,4%) saját tulajdonú ingatlanban, míg 30,6% bérlakásban lakikt 28 EU-s tagállamban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Európában a legtöbben Svájcban (55,5%), Németországban (48,1%) és Ausztriában (44,3%) laknak bérlakásban. (2015)

Kimagasló évet zárt az építőipar 2017-ben Magyar Építők

Kimagasló évet zárt az építőipar 2017-ben

Korábban soha nem látott mértékben, 29,6%-kal nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. Az elemzők szerint van még tere a bővülésnek, amit - a egyre több hazatérő szakember ellenére - hátráltathat a munkaerőhiány.

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: az építőipar növekedését a kormány lakáspiacot támogató intézkedései, így az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítették.

2010 átlagához képest 26,9%-kal nőtt az építőipar, amellyel Magyarország az első helyen szerepel a régiós országok között.

Varga Mihály ismertette: tavaly decemberben 35%-kal bővült az ágazat, amely 3,9%-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az építőipar folyamatos bővüléséhez mindkét építményfőcsoport termelése hozzájárult, az épületek építése 28,9%-kal, az egyéb építményeké 45,3%-kal nőtt éves alapon – közölte a tárcavezető.

Az építőipar további növekedését vetíti előre, hogy a szerződések száma december végén 129,5%-kal haladta meg az előző évi szintet – közölte Varga Mihály hozzátéve, hogy a lakásépítési engedélyek, és az épített lakások száma is tovább emelkedett. Az előbbi 32,7%-kal, az utóbbi pedig 51,5%-kal bővült 2017 első három negyedévében. Varga Mihály kiemelte: az ágazatban zajló kedvező folyamatoknak köszönhetően az építőipar pozitívan, akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez 2017-ben.

A tárcavezető elmondta: a kedvező gazdasági környezetnek és az ágazatot támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az építőipar a növekedés egy húzóágazata lehet a következő időszakban, amelyből a magyar építőipari vállalkozások hosszú távon is profitálhatnak.

A kapacitáshiány hátráltatja a bővülést

Tavaly már látszott a havi adatokból, hogy lendületesen fejlődik az építőipar és folyamatosan dolgozza le az előző évi hátrányt. A látványos növekedés az alacsony bázissal és azzal magyarázható, hogy felpörögtek az uniós forrásokon alapuló fejlesztések és lendületet kaptak az újlakás-építések is - kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Az ágazat lendületben maradhat az idén is, mivel a rendelésállomány jelentős. A rendelésállományból adódó építkezések csak azonban csak 9-12 hónap alatt jelennek majd meg a tényleges adatokban. Az építőiparban a termelői árak jelentősen növekedtek és a drágulás várhatóan folytatódik a következő időszakban.

Ráadásul nem mindegyik megrendelésből és tervből lesz tényleges építkezés, különösen azért, mert az építőipar kapacitáshiánnyal, ezen belül szakemberhiánnyal küzd. Emiatt a kereslet alapján várható növekedésnél kisebb mértékű bővülésre lesz képes az ágazat. 2018-ban összességében a tavalyinál lassabb, de így is 10 százalék feletti növekedésre van kilátás, részben a már említett kapacitáshiány és a tavalyi nagyon magas bázis miatt - véli Németh.

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti - fogalmazott Horváth András, a Takarékbank Zrt. elemzője. A legutolsó negyedéves munkaerő-piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző évihez képest és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni. A szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

A tavalyi látványos gyorsulás után 2018-ban már erőteljes lassulásba válthat a kivitelezési árak növekedése - mondta Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Holding vezetője. A cég tapasztalatai alapján Budapesten a múlt évben mintegy 25-30 százalékkal emelkedtek a kivitelezési árak, a vállalatcsoport szakértői az idén 5-10 százalékos növekedéssel számolnak.

A kivitelezési árakra az újlakás- és az irodapiac idei alakulása egyaránt fékezőleg hathat. Az 5 százalékos lakásáfa jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, illetve a fejlesztők projektindítási kedvének megcsappanása lehet az egyik ilyen tényező. A másik az, hogy a kisebb, kevésbé tőkeerős irodaház-építők között is sokan kerültek nehéz helyzetbe: számos projekt már most óriási késésben van, több bejelentett fejlesztés pedig még el sem indult - fogalmazott a szakember. A kisebb projektek megvalósítása azért egyre bizonytalanabb, mert az amúgy is komoly létszámhiánnyal küzdő kivitelezői oldal az állami beruházásokat, valamint a tőkeerős fejlesztők nagyobb iroda- és lakóingatlan-projektjeit részesíti előnyben.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, MTI

Ha tetszett a tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is!

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE)

E-mail cím: tarsasag@lakasepitesert.hu
Székhely: 1119 Budapest, Bártfai utca 34.